2011.
május
28. 09:35

Időskori félelmek: az állam helyett a család dolga az idősápolás?

Címkék:
otthonápolás John Dalli, az európai egészségügyi biztos legutóbbi magyarországi látogatásán arról beszélt, hogy meg kell változtatni hazánkban a kórházközpontú szemléletet. Szerinte több időskori kezelést – így például az elbutulás miatti ápolást, a csípőtáji törések utáni gondozást – a jövőben az intézmények helyett a családoknak kellene vállalniuk.

Szakmabeliek és érintettek egyemberként hördültek föl a javaslat hallatán: a máltai politikus viszonylag nehezen látja egyetlen látogatás alkalmával a hazai helyzetet. Akinek a családjában valaha volt már hosszú ideig ápolásra szoruló hozzátartozó, illetve akik most is ezt a feladatot látják el a sorozatos elvonásoktól sújtva, mind azt mondják: Magyarországon ez egyelőre megvalósíthatatlannak tűnik.
– Ne akarjon kivonulni egyetlen kormány sem az idősellátásból! – így Varga Magdolna, a kaposvári Liget Időskorúak Otthona vezetője. – A legnagyobb probléma az, hogy hazánkban ma már szinte egyáltalán nem laknak együtt generációk, még vidéken sem. A fiatalok rég bementek a városokba munka után.

Hogy Varga Magdolna szavait alátámasszuk: a KSH adatai szerint a magyar háztartásoknak alig tizedében él együtt több generáció. Több mint egymillió háztartásban kizárólag idős emberek élnek, közülük 660 ezren egyedül.
– Ezen kívül nálunk nem úgy van mint például Hollandiában, ahol a nők maximum négy órát dolgoznak, s marad idejük a családra – folytatta Varga Magdolna. – Ráadásul ott számos önkéntes is segíti ezt a munkát. Nálunk a nyolc órai munka fölött muszáj plusz munkát is vállalni ahhoz, hogy a családot el lehessen tartani. S még így is szűkös a megélhetés, pláne akkor, ha az idős, beteg családtag mellé ápolót kell fogadni. Mást viszont nem tehet, ha nem akarja elveszíteni munkáját a kereső családtag.

- El kellene már végre kezdeni megfizetni a munkát hazánkban - így Varga Magdolna. - Akkor volna pénz a családban, hogy kifizessék a gondozónő nyolcórás munkájáért a napi minimum négyezer forintot. Amennyiben éjszaka is az idős mellett van az ápoló, az mégegyszer négyezer forint, azaz napi nyolcezer. Ez egy hónap alatt minimum százezer, de lehet kétszázezernél is több. Ki tudja manapság ezt kifizetni? S ebből akar kivonulni az állam? Amikor a kórházakban sincs pénz szinte már a műtétek utáni rehabilitációra sem? Ebben a helyzetben a szociális otthonok szépen veszik át az elfekvők szerepét. Mert ha a család magára marad a problémával, arra előbb-utóbb rámennek a családtagok. Egy-két-három hónapig bírják, aztán kikészülnek. Ami nem csoda, mert ez teljes embert kívánó feladat. Mindeközben pedig átmeneti férőhelyek alig-alig akadnak a szociális intézményekben, mert fenntartásukra megintcsak nincs pénz. Ahogy ugyancsak nincs pénz a házigondozói, otthonápolási szolgálatra sem. Pedig az egyik megoldás ezek felfejlesztése volna. Azt nem lehet, hogy mindenhonnan csak elvonunk. A civil szféra, a családok nem tudják ezt a problémát önállóan megoldani. Ami pedig tapasztalataink szerint egyre feszítőbb.


Időskori félelmeink

Három éve a budapesti Corvinus Egyetem és a rotterdami Erasmus Egyetem közös kutatást folytatott, amelyből kiderült: a magyarok el sem tudják képzelni, hogy egyszer öregek és betegek lesznek. A magyarok tíz évvel hosszabb életet remélnek 36 éves korukban, mint amennyit a statisztikai adatok és a demográfiai előrejelzések alapján várhatnának. Irreális képzeteik vannak arról is, hogy az életkor előrehaladtával milyen problémákra kell felkészülniük.

Az öregséggel esetleg bekövetkező ágyhoz kötöttség a megkérdezettek 70 százaléka számára valószínűtlen, míg a hollandok esetében ez az arány 50 százalék. A magyarok álláspontjában valószínűleg szerepet játszik az is, hogy az időskori ápolás lehetőségeivel, színvonalával kapcsolatban komoly félelmek élnek bennük. Ezzel szemben például Hollandiában az idős krónikus betegeket gondozó otthonok ötcsillagos szállodákra hasonlítanak.
Míg például egy Dániában élő 50 éves ember még 23 egészségben eltöltött évre számíthat, egy hasonló korú magyar már csak tízre.

Az illegális a megfizethető

Legálisan több száz idősellátással foglalkozó vállalkozás kínálja szolgáltatásait a piacon. A baj többnyire a szolgáltatás árával van: egy hónapra a 24 órás felügyelet 360 ezer forinttól indul, és – az ápolási igényektől függően – a határ a csillagos ég. Igaz, a magasabb árkategória nemcsak az etetést, mosdatást, gyógyszerezést tartalmazza, hanem a gyógytornászi, a takarítói és a társalkodói szolgáltatást is.

A többség persze ezt, de még a szűkített változatot is képtelen megfizetni. S hát ahogy az lenni szokott: illegális munkavállalót keres hozzátartozója mellé. Aki lehet hazai munkakereső, de például erdélyi családok tömege él abból, hogy nőtagjaik egymást váltva idősek ápolására szerződnek magyarországi családokhoz. Akik többnyire ismerősök ajánlására, személyes kapcsolatok alapján kerülnek hazánkba. Velük átlagban havi százezer forintért és teljes ellátásért már megköthető a „szolgáltatási szerződés”.

Forrás: Megyei Hírek

Vissza
2009.
december
11. 12:10

Munkaviszony lehet a családi betegápolás?

Munkaviszony lehet a családi betegápolás? A dolgozó anyákat, betegeket és a nyugdíjasokat segítené az MSZP intézkedésterveivel. Az MSZP programja egy olyan női életmodellt kíván lehetővé tenni, amely egyszerre biztosítja az anyaság és a munkavállalás, a közéleti szerep megélését.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART