2011.
február
18. 11:27

Így okozná a legkisebb kárt az állam az alapoknak

befektetési jegy A hamarosan elinduló nyugdíjpénztári vagyonátadás kapcsán át szoktunk siklani afelett a tény felett, hogy az állam 1000 milliárd forint értékben fog befektetési jegyeket kapni, ennek nagyobb része pedig zártkörű alapokba van kihelyezve. Három szereplő rendelkezik nagyobb részesedéssel ezen a piacon, mégpedig az OTP, az ING és az AXA Alapkezelő. A zártkörű alapok egy az egyben nyugdíjpénztáraknak voltak fenntartva, 2008-óta a befektetési alapszektorban a történetük abszolút siker volt, ami a vagyonátadással megszakad. Az alapkezelők szerint a legkisebb kárt úgy tudná okozni az állam, ha a befektetési jegyek visszaváltásával párhuzamosan a mögöttes részvényeket is megvásárolná. A külföldi eszközöket az állam azonnal el tudná adni, a hazai részvényeken pedig ülhetne még legalább egy évig.

A nyugdíjpénztári vagyon visszautalása az állami pillérbe hamarosan (április-május folyamán) megkezdődik, a legfontosabb információkkal már tisztában van a nagy többség, azonban számos részletkérdés még nyitott. A vagyonvisszaadás kapcsán az egyik érdekfeszítő kérdés az, hogy mi lesz az alapkezelői oldalon sikertörténetként elkönyvelt zártkörű alapokkal.

A BAMOSZ kategorizálása alapján közel 50 ilyen alap van, azonban számunkra most csak azok a részvényalapok érdekesek, amik intézményi ügyfeleknek, egyszerűbben a nyugdíjpénztárak számára voltak fenntartva. Jelen állás szerint 22 ilyen alapról van szó, a kezelt vagyon közel 600 milliárd forint, ami a most magánnyugdíjpénztárakban kezelt vagyon 20 százaléka. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy zártkörű alapok találhatóak még az ingatlan, a garantált- és származtatott alapok kategóriájánál is, amik szintén nagyobb részben intézményi ügyfeleknek vannak fenntartva.

A zártkörű alapok már régóta elérhetők a hazai piacon, első ránézésre csak az a különbség a nyilvános alapokkal szemben, hogy míg azokat bárki megvásárolhatja korlátozások nélkül, a zártkörű alapok esetében csak adott befektetői kör (főként intézmények) vásárolhat a befektetési jegyekből. Az alapkezelők számára alapvetően adminisztratív okokkal magyarázható az ilyen alapok előnye, hiszen például kevésbé látványosak a közvélemény számára. Bevételi oldalon nem hoznak sokat a konyhára, hiszen a retail alapoknál jóval alacsonyabb költségszintekkel dolgoznak, azonban a vagyonkezelés így is megéri az alapkezelők számára.

Elvileg az alapkezelők egy másik utat is járhatnak, ha intézményi ügyfeleknek akarnak alapot biztosítani, ezt pedig úgy tehetik meg, hogy egy adott befektetési jegynél egy külön sorozatot hoznak létre. Számos alapkezelő, a nagyobbak közül is több ezzel a lehetőséggel élt, viszont voltak olyanok, akik inkább a titokzatosabb utat választották.

A zártkörű alapok robbanása a 2008-as esztendőre tehető, amikor is több, szabályozó oldali változás is történt, ami innovációra kényszerítette az alapkezelőket. Egyrészt a nyugdíjpénztáraknál költséglimitek lettek meghatározva, a vagyonkezelési költségeket 0,8 százalékban maximalizálták, másrészt a nyugdíjpénztáraknál bevezették a választható portfóliós rendszert, amit egyesek hamarabb mások később vezettek be.

Az alapkezelők azzal a helyzettel találták szembe magukat, hogy intézményi oldalon egy nagyon erős felfutásra lehet számítani, hiszen a választható portfóliós rendszer éppen arról szólt, hogy a nyugdíjtól még távol lévő pénztártagok olyan portfólióba kerülnek, ami legalább a vagyon 40 százalékát részvénybe fekteti. A közvetlen részvényvásárlás helyett pedig nagyon jó ötletnek mutatkozott, ha befektetési alapokat kínálnak az alapkezelők. A másik oldalon ott volt az is, hogy a költségek korlátozása miatt az intézményi ügyfeleknek egy külön alapot kellene létrehozni, ahol magas kezelt vagyon mellett, alacsonyabb költségek mellett is méretgazdaságosan fenn lehet tartani egy alapot.

A gyűjtésünkből nagyon jól lehet látni, hogy a nyugdíjpénztári kötelező járulékbefizetések miatt biztos kereslet mutatkozott az alapok iránt a nyugdíjpénztárak részéről, a választható portfóliós rendszernek hála az alapkezelők egy része itt szerencsét próbálhatott, és 3 nagyobb szereplő élt is a lehetőséggel. Információink szerint az alapkezelők jellemzően a szabályozói korlátot kihasználták a költséglimiteknél, tehát ezek az alapok vagyonarányosan 0,8 százalékkal működtek.

A fától alig látni az erdőt

Mint említettük, éppen az intézményi oldal kiszolgálása miatt az átlagos vagyonméret jóval magasabb volt, mint a retail oldalon, ha azt vesszük 600 milliárd forint 22 alap között oszlik meg, tehát átlagosan 27 milliárd forintos méretről beszélhetünk. Persze nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen nagyon eltérő alapmérettel találkozhatunk, ha körbenézünk a piacon. Nem egyszerű adatokat találni, hiszen az alapkezelők jellemzően szeretik titokban tartani ezeket az alapokat, éppen a zártkörűség miatt, nem csoda, hogy nem elérhető el egy olyan lista, ahol mindegyik fel lenne tüntetve.

Adatokat három alapkezelőnél sikerült elérnünk, az OTP, az ING, és az AXA esetében. Egyedül az ING és az AXA tett fel a honlapjára olyan friss portfólió-jelentést, amiből ki lehet olvasni, hogy mekkora kezelt vagyon található az alapokban. Ezek alapján azt lehet mondani, hogy forintosítva 90-90 milliárd forint hevert január végén a két alapkezelő ilyen jellegű alapjaiban. Az OTP-ről csak olyan információkkal rendelkezünk, amit a nyugdíjpénztár beszámolójából ki lehetett olvasni (2009 végi állapot alapján 160 milliárd forintot fektetett OTP-s zártkörű alapokba az OTP nyugdíjpénztár).

Az OTP azért is érdekes számunkra, mivel decemberben és januárban két nyilvános, de intézményi alapjuknál 40 milliárd forintos tőkekivonást láthattunk, ami később zártkörű alapokban ugyanolyan mögöttes portfólióval vissza is került a szektorba. Az OTP-nél kérdésünkre elmondták, hogy két oka volt a vagyon átcsoportosításnak: egyrészt a vagyonkezelési korlát 0,8 százalékról 0,2 százalékra való csökkentése, másrészt az államhoz visszakerülő befektetési jegyeket az állam valószínűleg értékesíteni fogja, és ennek költségei vannak. Az alapkezelőnél mindenképpen az volt a szándék, hogy az intézményi pénzeket egy külön zártkörű alapba tegyék be, így egyszerűbb lesz az értékesítés, és nem fogják befolyásolni az értékesítések más pénztárak helyzetét.

Az OTP más oldalról is különleges, hiszen a zártkörű alapjaik a legnagyobbak a szektorban, az alapokat pedig nem csak OTP magánnyugdíjpénztár és önkéntes pénztár számára tették elérhetővé, hanem más pénztárak számára is. Alapkezelői oldalon egyszerűbb volt ezt megtenni, hiszen egy homogén intézményi ügyfelekből álló portfóliót tudtak összehozni, a mögöttes termékekből pedig mindenki ugyanúgy részesedett. Találtunk még utalást az Évgyűrűk alapkezelőnél is zártkörű nyugdíjpénztári alapokra, viszont nem lehet tudni, hogy ebben mekkora vagyon van nyilvántartva. Az viszont biztos piaci információk alapján, hogy a közel 600 milliárd forintos alapkategória 90 százaléka az OTP, ING, AXA hármashoz köthető, a legnagyobb szereplő az OTP, aki a teljes vagyon 60 százalékát birtokolhatja, vagyis 350 milliárd forintot.

A vagyonvisszaadásnál borul a bili

A zártkörű alapok mivel a nyugdíjpénztárakra épültek, döntő többségében visszaváltásra kerülnek majd, ha azt vesszük, hogy a vagyon 10-13 százaléka maradhatott a pénztárakban, akkor a vagyon is ennek megfelelően csökkenhet le. Piaci információk szerint nem lesz túl nagy gond a zártkörű alapok átadásával, hiszen csak az alapkezelési szabályzatban kell megváltoztatni a befektetők körét.

Logikus megoldásnak találják a piacon azt a módszert, hogy az állam a zártkörű alapokat, miután átvette rögtön visszaváltja, azonban a friss pénzt az állam azonnal arra fordítja, hogy a zártkörű alap mögöttes befektetéseit (részvényeit) megvásárolja. Ez azért jó megoldás, mivel az alapkezelő mentesül a kockázatok alól, a papírok piaci értékét megkapja, a részvényeket pedig átadja az államnak. Az állam szempontjából persze ez a megoldás kockázatokkal terhes, hiszen a zártkörű alapért cserébe a mögöttes termékeket fogja megkapni.

Mindezt azért vállalhatja be, mivel sok pénz hever nem csak közvetlenül magyar papírokban, hanem közvetetten is, befektetési alapokon keresztül. Az állam számára pedig kedvező, ha a külföldi eszközöket azonnal eladják, a magyar papírokat pedig megtartják maguknak rosszabb időkre. A kisebb részvények esetében ez azért szükséges, mert az illikvid papírokat nem kell a piacra önteni, a nagyobb cégeknél viszont éppen a kitettség megtartása lehet az állam érdeke.

Forrás: portfolio.hu

Vissza
2011.
február
06. 15:41

A Kehi vizsgálja a nyugdíjpénztárak gazdálkodását

A Kehi vizsgálja a nyugdíjpénztárak gazdálkodását Törvénymódosítást terjesztenek az Országgyűlés elé, mely felhatalmazná a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) arra, hogy ellenőrizze és átvilágítsa a magán-nyugdíjpénztári vagyont - jelentette be vasárnapi sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja.
Tovább
2011.
február
08. 20:41

A Moody's-t nem hatotta meg a visszalépők nyugdíjvagyona

A Moody's-t nem hatotta meg a visszalépők nyugdíjvagyona Nem tervez változtatni a Moody's hitelminősítő a magyar állampapírok besorolásán azután sem, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok döntő többsége visszalépett az állami rendszerbe.
Tovább
2011.
január
04. 10:30

A nyugdíjkasszák szerint törvényesen felügyelt vagyont vizsgálgatna a kormány

A nyugdíjkasszák szerint törvényesen felügyelt vagyont vizsgálgatna a kormány Nincs veszélyben a magán-nyugdíjkasszák által kezelt vagyon. A Stabilitás Pénztárszövetség soros elnöke, Bába Julianna cáfolta a Klubrádiónak a nyugdíjvédelmi kormánymegbízott erről szóló vádjait.
Tovább
2011.
január
15. 10:51

Bizonytalan a nyugdíjkassza egyensúlya

Bizonytalan a nyugdíjkassza egyensúlya A megtisztított nyugdíjalap kiadásaira elegendő lehet a cégek járulékbefizetése, ám akkor arra kell választ találnia a kormánynak, miből finanszírozza az alapból kikerülő ellátások ezermilliárdját.
Tovább
2010.
december
09. 10:38

Brüsszel eltűri a nyugdíjpuccsot

Brüsszel eltűri a nyugdíjpuccsot Brüsszel törvénnyel készül betiltani a magyar megoldást, a hárompilléres nyugdíjrendszer visszaállítását kétpilléressé, de a magyar költségvetési hiány felszámolása érdekében szemet huny a törvény hatályba lépése előtt befejeződő magyar nyugdíjpuccs fölött. Cserébe az érintettek érdekeinek maximális védelmét kéri Budapesttől, amit a tervezett parlamenti nyilatkozatban a Fidesz-kormány verbálisan teljesíteni is fog.
Tovább
2011.
február
17. 12:11

Egyre többen viszik külföldre a megtakarításaikat

Egyre többen viszik külföldre a megtakarításaikat A magyar kormány lépései miatt egyre többen bizonytalanodnak el, a nyugdíjpénztári vagyon feltörése miatt pedig sokan veszélyben érzik a megtakarításukat - derül ki a Bloomberg összeállításából. Ennek is köszönhetően érezhetően növekedett azoknak a megtakarítóknak a száma, akik külföldre viszik a pénzüket, például Szlovákiába, Ausztriába vagy Svájcba. A hazai privátbankárok szerint még nem indult meg a tömeges kivándorlás, azonban határozottan erősebb a hajlandóság a külföldi megtakarítási formák iránt, még úgy is, hogy kisebb betéti kamatot lehet elérni.
Tovább
2011.
február
17. 08:07

Elindultak az értesítők a nyugdíjpénztárakhoz

Elindultak az értesítők a nyugdíjpénztárakhoz Hamarosan levelet hoz a posta néhány kisebb magánkasszának, a nyugdíjbiztosító ugyanis a március eleji határidő előtt elkezdte az értesítők elküldését a pénztárakban maradókról. A távozók nem látnak egyhamar pénzt: a pénztárszövetség szerint optimális esetben ősz elejére zárulhat le a vagyonátadás, a reálhozamok kifizetése.
Tovább
2011.
február
05. 06:51

Elképesztően nehéz a kormány dolga nyugdíjügyben

Elképesztően nehéz a kormány dolga nyugdíjügyben A nyugdíjpénztártagok többsége az állami rendszert választotta a hétfői határidőig, így sikerrel zárult az első kör a kormány szempontjából, azonban a neheze csak most következik. Kedvezőtlen körülmény többek között, hogy a tehetősebbek maradtak a szektorban, míg a reálhozamok kifizetése is százmilliárdokba fog kerülni. Számításaink szerint az állam mindössze 1100-1200 milliárd forintnyi értékpapír értékesítéséről dönthet az április végén, vagy inkább május végén meginduló vagyonátadás után. Közel sem egyértelmű, hogy milyen módon teremtik elő a nyugdíjak kifizetésére szükséges 530 milliárd forintnyi készpénzt, az viszont biztos, hogy a befektetési alapok jegyei fokozatosan értékesítésre kerülhetnek.
Tovább
2010.
december
23. 20:59

Fitch-igazgató: "sajnálatos a magyar nyugdíjreform visszafordítása"

Fitch-igazgató: "sajnálatos a magyar nyugdíjreform visszafordítása" ”Sajnálatosnak" nevezte a magyarországi nyugdíjreform „visszafordítását" az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában a Fitch Ratings illetékes igazgatója, miután a legnagyobb európai hitelminősítő bejelentette Magyarország visszaminősítését.
Tovább
2011.
február
08. 17:26

Hét magánnyugdíjpénztár a létszámminimum alatt

Hét magánnyugdíjpénztár a létszámminimum alatt A magán-nyugdíjpénztári tagság átrendeződése után tizennyolc magánnyugdíjpénztárból hét nem éri el a fennmaradáshoz szükséges kétezer fős létszámot, a tízezret öté haladja meg - ők a legesélyesebbek arra, hogy hosszabb távon fennmaradjanak - derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) honlapján közzétett adatokból.
Tovább
2011.
február
12. 07:02

Kezdődik harc a túlélésért a kisebb nyugdíjpénztárak között

Kezdődik harc a túlélésért a kisebb nyugdíjpénztárak között A tizennyolc magánnyugdíjpénztárból hétben kevesebb mint kétezer tag maradt, ezeknek a kasszáknak fél évük van arra, hogy rendezzék soraikat. A felügyelet elsősorban a biztonságosság alapján dönt, de kétezer fő alatt a taglétszámra hivatkozva is visszavonhatja az engedélyt. Találtunk olyan pénztárat, amelynél harcba szállnak a működés fenntartásáért, van ahol még hezitálnak, és van, ahol nem látják értelmét a további működésnek.
Tovább
2011.
január
28. 21:45

Magánnyugdíjpénztár: Mikor tudhatjuk meg a reálhozamokat?

Magánnyugdíjpénztár: Mikor tudhatjuk meg a reálhozamokat? A reálhozamok kifizetésére még várnia kell azoknak, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, és nem is minden pénztártagnál tudják még, hogy mekkora összegről van szó. Aki maradni szeretne, már csak egy napja van, hogy nyilatkozzon. Hétfőn délután 6 óráig lehet nyilatkozni a maradásról.
Tovább
2011.
február
15. 06:24

Mi magunk vagyunk a harmadik pillér

Mi magunk vagyunk a harmadik pillér Akár az állami nyugdíjalapot, akár a magánkasszákat választotta január végével a hazai járulékfizető lakosság, hosszútávon csak az egyéni öngondoskodás adhat kellő biztosítékot a valós értékű nyugdíjak előteremtésére – állítják szerkesztőségünknek küldött közleményükben a TakarékBank elemzői.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART