2011.
november
12. 08:45

Így szegényedik el Magyarország

Címkék:
pénz Magyarországon a háztartások negyede, az alacsony jövedelműek több mint fele esett késedelembe a jelzálog-törlesztő, hitelrészlet vagy közüzemi számla fizetésével. Ezzel hazánk a 27 EU-tagország között a sereghajtó öt állam között foglal helyet.

Magyarország polgárai az uniós átlaghoz, de még az újonnan csatlakozott országok átlagához képest is nagyobb valószínűséggel csúsznak meg a törlesztőrészletek illetve a közüzemi számlák befizetésével - többek közt ez derül ki az Eurostat nemrégiben frissített adatsoraiból.

Az EU anyagi nehézségekkel küzdő, vagyis az átlagjövedelem kevesebb mint 60 százaléka felett diszponáló polgárai között gyakoribb a közüzemi tartozások, mint a banki adósságok halmozása: jelzálogrészletével a lakosság 4 százaléka, közüzemi díjaival közel 25 százaléka tartozik. Az unió átlagában még a válság után is alig haladta meg a 10 százalékot az utóbbi arány.

A teljes lakosságra vetítve 11,6 százalék csúszott meg a havi kötelezettségekkel - jelzálog-részlettel vagy lakbérrel, hiteltörlesztővel, illetve közüzemi számlával. Az EU régi tagországaiban ez az arány 9,5 százalék, míg az új tagállamokban ennek bő duplája, közel 20 százalék.

A sereghajtó ötösben

Magyarország utóbbinál is rosszabbul áll: 2010-ben 24 százalék fölé emelkedett a késedelembe esett háztartások aránya. (Az átlagjövedelem 60 százalékánál kevesebből élők között bő duplája, 54,5 százalék volt ez az arány.)

Az Eurostat adatai alapján a magyar adat az unióban az ötödik legmagasabb értéknek számít, Bulgária (33,8 százalék) Görögország (30,9), Románia (29,8) és Lettország (25,7) után. Romániában ugyanakkor nagyobb ütemű volt a romlás, mint nálunk: az utóbbi három évben közel a triplájára nőtt a tartozók aránya. Azokban az országokban, ahol a legkevesebb anyagi nehézséggel küzdő háztartás van (Luxemburg, Hollandia, Németország, Csehország és Dánia), a válság ebből a szempontból nem éreztette hatását, azaz nem hozott érdemi romlást. A cseh adat mindössze 6,0 százalék, Szlovákia 12,1, Lengyelország 15,3 százalékot mutat fel.

Rosszabbul állnak a sokgyermekesek

Visszatérve a hazai adatokhoz, a gyermekes háztartások esetében nagyobb, egyharmados a késve fizető családok aránya. Ezen belül - nem meglepő módon - azok állnak rosszabbul, ahol több a gyerek: az "egy gyerek, két felnőtt" felállású háztartások az országos átlagnál valamivel jobban teljesítenek (23,8 százalék), míg a "három vagy több gyerek, két felnőtt" típusú családok mutatója meghaladja a 43 százalékot. A gyermeküket/gyermekeiket egyedül nevelők körében ennél alig jobb az arány, 40,2 százalék. Az idősek meglepően jól állnak, a 65 év felettiek körében csak bő 7 százalék csúszott meg a havi fizetendőkkel.

A képhez hozzá tartozik, hogy a hazai háztartások az élelmiszeren is igyekeznek illetve kénytelenek spórolni. A KSH adatai szerint 2009-ben 27 százalék volt azon háztartások aránya, amelyek a hús és hal rendszeres fogyasztásáról lemondani kényszerültek. A háztartások tizede nem az igényeinek megfelelően fűtött lakásban élt.

Buknak a törlesztővel

Ami a hiteltörlesztéseket illeti, az idén felemásan alakult a helyzet. Az MNB féléves adatai szerint a lakossági hitelek bő egynegyede esett törlesztési késedelembe. Ez ugyan kisebb az egy évvel korábbinál, ám kedvezőtlen változás, hogy a 90 napon túli, azaz nem teljesítőnek számító elmaradások aránya nőtt, 9 százalék alatti szintről 12 százalék közelébe. Utóbbi arány két évvel ezelőtt csupán 5,5 százalék volt.

Egyre többel tartozunk a közszolgáltatóknak

Az ősz elején a lejárt lakossági tartozások emelkedéséről számoltak be a Napi Gazdaság által megkérdezett szolgáltatók is.

A Tigáz Zrt.-nél az egy évvel korábbihoz képest az összes határidőn túli lakossági kintlévőség 14 százalékkal növekedett, a legjobban a 90 napon túli kintlévőségek emelkedtek az előző évihez viszonyítva. Az E.On tapasztalatai szerint a lakossági fogyasztók lejárt tartozása az év elejéhez képest közel 15 százalékkal emelkedett. A tavalyihoz képest folyamatosan növekszik a lejárt lakossági kintlevőségek összege a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. szerint is, az ügyfélkör több mint felénél jelentkezik hosszabb-rövidebb csúszás a fizetésben.

Nem számolt be ugyanakkor nagy változásról a lakossági tartozások szempontjából az Elmű-Émász csoport. A Főgáznál az előző év hasonló időszakához képest a hátralékos lakossági állomány egyértelmű növekedést mutat, a legnagyobb emelkedés a 30−90 nap közötti hátralékos-sávban figyelhető meg. A nemrég elindult fűtési szezonban tovább nőhet az energiaszolgáltatók kinnlévősége, bár az, hogy a kikapcsolási türelmi idő 90-ről 60 napra rövidült, javíthatja a fogyasztók fizetési hajlandóságát.

A lakossági vízdíjhátralék növekedési üteme 2011-ben mérséklődött az elmúlt években tapasztalthoz képest, elsősorban a minden szolgáltatónál az utóbbi években kiemelt feladatként kezelt hátralékkezelési tevékenység eredményeként − tudtuk meg a Magyar Víziközmű Szövetségtől (MaVíz). A fél éven túli hátralék aránya azonban továbbra is növekszik, ami a tartósan fizetésképtelen fogyasztók számának növekedésére utal a szövetség szerint.

A fizetési problémákkal küzdő lakossági ügyfelek száma a hátralék növekedési ütemét is meghaladóan emelkedik, ezen belül is jelentős növekedést mutat a szociálisan érintettek száma. A lakossági kintlevőség 2010-ben közel 30 százalékkal emelkedett a szektorban az előző évhez képest, az egy éven túli hátralék pedig ennél is nagyobb, több mint 50 százalékos bővülést mutatott. A víziközmű-ágazat jelentősebb szolgáltatóinak adatai alapján az összes lakossági hátralék 2010 végén meghaladta a 12 milliárd forintot. Az összegen belül az 1−90 napi (a fizetési szokások alapján még nem problémás) hátralék aránya közel 50 százalék volt, az éven túli (már műszaki és adminisztratív intézkedésekkel vagy fizetési meghagyással kezelt, illetve szociálisan is problémás) kinnlevőség pedig 30 százalékos részt képviselt.

Forrás: Napi Gazdaság

Vissza
2011.
február
28. 16:58

A magyarok fele napról-napra él

A magyarok fele napról-napra él Növekvő munkanélküliség jellemzi a magyar gazdaságot, a társadalom fele napról-napra él – derül ki a legfrissebb statisztikákból. Az áremelkedések, az egészségügy és a nyugdíjak foglalkoztatják leginkább a magyarokat.
Tovább
2011.
július
13. 18:10

A magyarok nem tudják kivédeni a frankerősödést

A magyarok nem tudják kivédeni a frankerősödést A magyar háztartások csupán 17,5 százaléka képes megtakarítani, emiatt nehezen tudják kivédeni a negatív külső körülményeket, mint például a mostani frankerősödést.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART