2010.
november
24. 10:09

Így verik át az időseket a termékbemutatókon

Címkék:
termékbemutató "Fergeteges bemutató", "ingyenes tanácsadás", "meggyógyítjuk, megfiatalítjuk, megszépítjük", "a csodamatrac rendbe hozza", "INGYEN! INGYEN! INGYEN! GARANTÁLT NYEREMÉNY!" Ilyen és ehhez hasonló szlogenekkel csábítják - elsősorban az idősebb korosztályt - a vállalkozások bemutatóikra, ahol aztán - ha nem később - kiderül, hogy semmi sincs ingyen, semmi sem garantált, és végképp nem gyógyítja, szépíti, fiatalítja meg az adott termék az erre vágyókat.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület elemzése szerint az elmúlt évtizedben gombamód szaporodtak meg azon vállalkozások, melyek úgynevezett üzleten kívüli értékesítésre, azon belül is termékbemutatókra szakosodnak. Ezen cégek célközönsége elsősorban az idősebb, nyugdíjas generáció, nem véletlenül.

Ők azok, akik koruknál fogva több egészségügyi problémával rendelkeznek, akik adott esetben több szabadidővel bírnak, és akik - mondjuk ki, bármennyire is szomorú ezt hallani, de - hiszékenyebbek és sokkal kevésbé gyanakvóak, mint a modern, globális, az információk és az internet uralta világban szocializálódott fiatalok.

Nem is lenne ezzel még baj, ha nem épp az ő hiszékenységükre, naivitásukra és kiszolgáltatottságukra alapozna a vállalkozások egy jó része. Hiszen "a nyugdíjas mindent elhisz, a nyugdíjas nem mer reklamálni, a nyugdíjas könnyen átverhető" - gondolják ők.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy itt több százezer forintos termékekről van szó, amelyet többnyire banki kölcsön segítségével vesz meg a vásárló - megint csak kérdéses, az adott hitelintézet mi alapján vállalja a hitelszerződés aláírását.

Nem véletlenül védi mind az Európai Unió, mind a Magyar Köztársaság ezen kereskedelmi tevékenység fogyasztóit kiemelt módon jogszabályai által (ennek részletezése lentebb olvasható.) Nem elég ugyanakkor a jogszabályi védelem, ha azok alkalmazására nem kerül megfelelően sor, és ha az egyes hatóságok nem csapnak le kellő szigorral a kiszolgáltatott fogyasztókat kihasználni szándékozó vállalkozásokra.

Természetesen hatalmas a felelőssége azon vállalkozói rétegnek is, mely tisztességes és fogyasztóbarát magatartást folytat. Nem maradhatnak ugyanis a piacon azon vállalkozások, melyek ügynökei a vállalkozás által felügyelt, irányított és betanított módon járnak el, akik lelki és fizikai kényszer alá veszik a nyugdíjasokat, akik rázárják az ajtót a bemutató közönségére, és akik a vacsora vagy a hazaút megvonásával fenyegetik meg a fogyasztókat addig, amíg alá nem írják a szerződéseket. Szintén nem maradhat büntetlenül azon vállalkozások tevékenysége, melyek elnézik, vagy adott esetben bátorítják is képviselőiket, miközben azok zaklatják ügyfeleiket a vásárlást követően annak ellenére, hogy élnek jogszabály adta lehetőségükkel a fogyasztók, és el kívánnak állni a megkötött szerződésükről.

A termékbemutatók jogi szabályozása

A termékbemutatók úgynevezett üzleten kívüli értékesítési formák, jogilag az ilyen bemutatók során köttetett szerződések üzleten kívül kötött szerződésnek minősülnek. Jogszabályi alapját az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1985. december 20-i 85/577/EGK tanácsi irányelv, és az annak megfelelő hazai norma, az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet adja meg.

Ezek szerint üzleten kívül kötött szerződésnek minősül az olyan szerződés - akár termék értékesítésére, akár szolgáltatás nyújtására irányul -, mely megkötésére vállalkozás vagy a vállalkozás nevében, illetve javára szerződést kötő személy és fogyasztó között, a vállalkozás kezdeményezésére, a vállalkozás üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor.

A norma külön nevesíti azt az esetet, amikor a vállalkozás vagy harmadik személy által fenti célból szervezett utazás, rendezvény alkalmával kerül sor szerződéskötésre. Fontos tudni, hogy olyan szerződés is üzleten kívül kötöttnek minősül, amely különbözik attól a terméktől, illetve szolgáltatástól, amelynek tekintetében a fogyasztó a vállalkozás látogatását kezdeményezte. Ennek feltétele, hogy a fogyasztó nem tudta, és kellő gondosság mellett nem tudhatta, hogy e termék, illetve szolgáltatás értékesítése a vállalkozás gazdasági tevékenysége vagy önálló foglalkozása körébe tartozik.

A jogszabály hatálya nem terjed ki az építési szerződésre, az ingatlan tulajdonjogának, ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésre, a biztosítási szerződésre, az értékpapírra vonatkozó szerződésekre, a vállalkozás vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítő tevékenységére. Továbbá nem vonatkozik a jogszabály a vállalkozás és a fogyasztó között kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján kötött szerződésre, ami úgynevezett távollévők között kötött szerződésnek minősül (tipikusan ilyen az interneten rendelt árura vonatkozó szerződés).

A jogi normák - mind az EU-s, mind a hazai - komoly formai követelményeket ír elő ezen szerződések megkötésére. A vállalkozás köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni elállási jogáról, melyről a későbbiekben szólunk, és annak a személynek a nevéről, címéről, és - ha az elállási nyilatkozatot ilyen módon is fogadja - elektronikus levelezési címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződés semmis, azaz úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna.

A kiemelt jogszabályi védelmet az úgynevezett elállási jog biztosítja. Azaz a fogyasztó termék vásárlása esetén a termék kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül, indokolás nélkül elállhat a szerződéstől, azaz nem feltétele ennek, hogy a termék hibás legyen. Szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződéskötés napjától számított nyolc munkanap elteltéig gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó. Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.

Kiemelt rendelkezés, hogy az elállás jogáról a fogyasztó érvényesen nem mondhat le, azaz minden esetben megilleti ezen jog. Amennyiben eláll a szerződéstől, a fogyasztó nem köteles megtéríteni a terméknek azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, és nem köteles a termék használatáért használati díjat fizetni. Természetesen az átvett termék neki felróható értékcsökkenéséért azonban helytállni tartozik.

Nem gyakorolhatja elállási jogát a fogyasztó, ha a terméket nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti.

Ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést részben teljesítették, a fogyasztónak a díj visszafizetésére vonatkozó követelésével szemben a vállalkozás követelheti a szolgáltatás már igénybe vett részére arányosan járó díjat. Nem gyakorolhatja ugyanakkor természetszerűleg az elállási jogot a fogyasztó, ha a szolgáltatást már teljes egészében igénybe vette.

A termékbemutatókkal kapcsolatos polémiák

Induljunk ki a hatályos magyar szabályozásból, annak egyes pontjaiból, és azokból a vállalkozói kísérletekből, mely a jogi norma áthágására és a fogyasztók átverésére irányulnak!

Mint írtuk, ha a vállalkozás kezdeményezésére, annak üzletén, telephelyén kívül kerül sor a szerződés megkötésére, az üzleten kívül kötött szerződésnek minősül.

Gyakori vállalkozói magatartás, hogy a semleges helyen lezajlott céges bemutató után elszállítják a fogyasztókat üzlethelyiségükbe a vállalkozás képviselői, mivel "csak ott tudják aláírni a szerződést." Ezzel ki is kerülik, kerülhetik a rendeletet, és - véleményük szerint - máris nem él a nyolc munkanapos elállási lehetőség.

Nem ritka az az eset, amikor egy adott termék bemutatójára hívják meg a fogyasztókat, aztán más terméket értékesítenek számukra, és állításuk szerint mivel a bemutató kezdeményezése nem erre az árura vonatkozott, nem kell alkalmazni a kormányrendeletet. Mint a fentiekben láttuk, ez nincs így.

A formai kötöttségek azok, melyekkel kapcsolatos a panaszok többsége. Tájékoztatják ugyan az elállási lehetőségről a fogyasztót - hiszen ennek hiányában semmis a szerződés - de azt vagy a "times new roman" 5-ös betűmérettel, azaz olvashatatlanul teszik, vagy a szerződés valamely alpontjában, eldugva az ügyfél elől, vagy éppen sürgetik a fogyasztót a szerződés aláírására, aki így végig sem tudja olvasni ezen blankettaszerződéseket. Ez természetesen nem mentesíti az egyes fogyasztókat sem, hiszen a szerződést annak értelmezése és elolvasása nélkül nem tanácsos aláírni, de ugyanakkor a fogyasztóbarát kereskedelmi magatartás tényét sem alapozza meg.

Az elállási jog gyakorlása: gyakori vállalkozói próbálkozás, hogy a fogyasztó már elkésett, mert nem érkezett meg elállási nyilatkozata időben, holott - mint fent láttuk - érvényesnek kell tekinteni azt, ha időben elküldte a fogyasztó. Szintén a jogi normának - és egyben a jogalkotó céljának - semmibevételét jelenti, hogy mivel a termék átvételétől élhet a jogszabály szövege szerint elállási jogával a fogyasztó, ezért a cégek úgy vélik, hogy az átvételig nem teheti meg ezt a vásárló, azaz feltétlenül át kell vennie az általa nem kívánt dolgot, és majd azt követően visszaküldenie azt.

Egyébiránt a jogszabály hiányossága, és egyben az EU által a jövőben módosítandó szempont az irányelvben, így a hazai normában is, hogy hiányzik a vételár visszaszolgáltatási határideje, ami például a távollévők között kötött szerződéseknél 30 napban van maximalizálva.

Előfordul nem egyszer, hogy a szerződésben a fogyasztó azt írta alá, hogy lemond elállási jogáról - a fentiek alapján ez nem lehetséges. A talán leggyakrabban előforduló probléma pedig az, hogy a vállalkozás a szerződése alapján elállás esetére bánatpénz, foglaló, vagy előleg megfizetését köti ki, ami csak akkor lenne jogos, ha nem a jogszabály által nyújtott elállás lehetőségével élne a fogyasztó. Ebben a körben ugyanis semmi nem követelhető tőle a rendeltetésellenes használatot leszámítva.

Ezen felül is meglehetősen gyakori az az eset, amikor megnehezítik a termék visszajuttatását a vállalkozásnak a fogyasztó által, mindenfajta alapvető együttműködési kötelezettséget nélkülözve. Mint fent említettük, nem egyszer fordul elő az, hogy a fogyasztó kölcsönszerződést köt a termék megvásárlására. Ha eláll a szerződéstől, ennek a kölcsönszerződésre is kiterjedő hatálya van, csakhogy arról a rendszerint a termékbemutatós céggel együttműködő bank nem szerez tudomást, a vállalkozás ugyanis arról nem értesíti őt, pedig az ő kötelezettsége lenne. Így a fogyasztó kénytelen utánajárni ennek is, hosszadalmas jogi procedúrát a nyakába véve.

Gyakorlati tapasztalatok

Az általános problémák után szólni kell azokról az egyedi esetekről is, melyeket a vállalkozások szerint csupán egy-egy olyan képviselő, kereskedő követ el, aki nem azonosul a cég szellemiségével. Mivel azonban ezen személyek az adott vállalkozás helyett és nevében járnak el, ráadásul többnyire többnapos kurzust, tanfolyamot, képzést kell teljesíteniük munkába állásuk előtt, ezért a cégeknek is hatalmas a felelősségük ebben a körben.

Több fogyasztó jelezte pár éve, hogy a bemutató közben rájuk zárták a terem ajtaját, agresszívan kezdtek viselkedni a fogyasztókkal, és addig nem engedték útjukra őket, amíg nem írtak alá legalább egy szerződést.

Egy másik körben azok, akik nem írták alá a szerződést, nem kapták meg a felhívásban közölt ebédet, míg másokat azzal fenyegettek meg, hogy nem viszik őket haza az autóbusszal, amíg legalább egy terméket nem vásárolnak meg.

Ennél kevésbé súlyos eset, amikor Magyarország egy festői helyére viszik el a fogyasztókat, ingyenes körképlátogatást hirdetve, majd a többórás előadást követően 20 percük marad megtekinteni a honfoglalás képeit. Hogy mennyire készülnek egyes kereskedők eleve tisztességes magatartásra, azt jól mutatja, hogy amikor civil fogyasztóvédők akartak részt venni egy buszos kiránduláson, a túravezető úgy kezdte felszálláskor mondanivalóját: "a fogyasztóvédelmi hatóság és az adóhatóság emberei szálljanak le, kérem!"

Rendkívül gyakorta előfordult és fordul elő a mai napokban is, hogy ingyenességet kínál valamely tekintetben - például egy külföldi úttal kapcsolatban - a vállalkozás, aztán a bemutatón kiderül - jó esetben - hogy az út egyáltalán nincs ingyen. Egy nyolcvan év feletti hölgy hónapokig járt sírva civil fogyasztóvédők tanácsát keresve, mert a termékbemutatós cég emberei telefonon zaklatták, hogyha a - jogtalanul követelt - bánatpénzt nem fizeti meg, akkor a nyugdíjából fogják azt levonni, és éhen fog halni.

A hatóság szerepe

A termékbemutatók kapcsán kiemelt szerepe van a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, illetve a Gazdasági Versenyhivatalnak. Mindkettő eljárhat a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény keretei között, míg az előző a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és annak felhatalmazása alapján a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése esetén is.

Nem véletlen, hogy az NFH kiemelt figyelmet fordít a termékbemutatókra. A 2009-es év során hét hónapon keresztül vizsgálta mind próbavásárlással, mind az általános szerződési feltételek elemzése révén ezen kereskedőket. A vizsgálat lesújtó eredménnyel zárult: a kifogásolási arány 84%-os volt, azaz tízből nyolc esetben talált valamilyen problémát a hatóság.

108 termékbemutató, 88 beérkezett fogyasztói panasz és 25 vállalkozás általános szerződési feltételeinek vizsgálata során megállapíthatóvá vált, hogy ezen vállalkozások nem tájékoztatják maradéktalanul a fogyasztót elállási jogáról, illetve feltételeket szabnak velük szemben elállási joguk érvényesítése során.

A vizsgált időszakban fogyasztóvédelmi bírságot összesen 72 esetben szabtak ki, amelynek összege 13 040 000 Ft volt, hét esetben szabálysértési eljárás indult, 47 esetben pedig kötelezésre szóló határozatot szabtak ki. Mint a korábban elmondottak, és az azóta tapasztaltak mutatják, még ez sem volt elég bizonyos kereskedők megfékezéséhez.

A Gazdasági Versenyhivatal szintén figyelemmel kíséri, és a jogszabályi feltételek esetén eljár a termékbemutatókkal operáló vállalkozásokkal szemben, amennyiben annak tisztességtelen tevékenységi köre a versenyt érdemben befolyásolja. Jól példázza ugyanakkor a hatékonyság hiányát, hogy az egyik, utazással egybekötött bemutatóval - és ingyenes utazást szervező - céggel szemben eljárt a GVH 2009 során, az eljárás során összesen 8 millió forint bírságot szabott ki együttesen a termékbemutatót szervező, és az ingyenesnek ígért utazást szervező két vállalkozásra a hatóság. Ezt követően a vállalkozás 2010 nyarán ugyanúgy ingyenes külföldi utat kínál a fogyasztóknak, akik - jobb esetben - a bemutatón szembesülnek azzal, hogy nem jutnak el ingyen Törökországba, vagy Egyiptomba.

Javaslatok a jövőre nézve

A fentiekből egyértelműnek tűnik, hogy mindenekelőtt erősíteni szükséges a hatósági jogköröket: így lehetőséget kell biztosítani a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, hogy már előzetesen betilthassa a rendezvény megtartását. Ehhez pedig elengedhetetlen a vonatkozó jogszabályok olyan irányú módosítása, amely által előzetes hatósági bejelentési kötelezettsége van a vállalkozásoknak, hasonlóan az utazási vállalkozásokhoz. Azaz csak az olyan vállalkozás folytathasson üzleten kívül kötött szerződésekre vonatkozó tevékenységet, amely az üzleten kívül kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet és a fogyasztóvédelemről szóló 1997 évi CLV. törvény rendelkezéseinek megfelel és kérelme alapján a tevékenység folytatását számára a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal engedélyezte.

Ezáltal már előre kiszűrhetővé válnának azon kereskedők, melyek csak a fogyasztók megtévesztésére és átverésére apellálnak, és megmaradnának azok, amelyek tisztességes kereskedelmi gyakorlatot folytatnak.

Szintén a megelőzést segíti elő, ha olyan kötelező tartalmi kellékeket ír elő jogszabály, amelyeket a postaládákba bedobott, fogyasztókhoz eljuttatott szóróanyagoknak tartalmaznia kell - így elkerülhetővé válnának a fent részletezett problémák.

Szükséges továbbá az üzleten kívül kötött szerződésekről szóló kormányrendelet megfelelő módosítása. Ehhez pedig nem feltétlenül kell a vonatkozó EU-s irányelv módosítására várni, hiszen a jelenlegi hatályos szabályozás a minimum harmonizáció elvét írja elő, azaz szigorúbb szabályozás egyelőre hozható a tagállamok által.

Így - tekintettel ugyanakkor a talán csak a távoli jövőben hatályba lépő irányelvre is - az elállási jog időtartamának felemelése 14 napra, az előírt blanketta elállási nyilatkozat jogszabályba iktatása, a vállalkozás 30 napon belüli visszafizetési kötelezettsége elállás esetén már most átvehető, illetve a hatályos kormányrendeletbe implementálható.

A jogszabályban kell előírni továbbá, hogy az elállási jog gyakorlása megszünteti automatikusan a kiegészítő szerződéseket is, a fogyasztó bármilyen fizetési kötelezettsége nélkül, mely a kölcsönszerződések szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Kötelezni kell továbbá a kereskedőket, hogy ebben az esetben ők jelentsék be haladéktalanul a hitelintézetnél, vagy pénzügyi intézménynél ennek megtörténtét. Végül, de nem utolsósorban minden lehetséges módon fel kell hívni a veszélyekre az idős korosztály tagjait.

Nem szabad hagyni ugyanis, hogy az idős, gyakran beteg fogyasztókat ilyen módon és mértékben kihasználják azon vállalkozások, melyeket csak a minél nagyobb profit megszerzése ösztönöz, teljesen figyelmen kívül hagyva ügyfeleik lelki, anyagi és egészségi állapotát.

Forrás: Pénzcentrum
 

Vissza
2009.
november
06. 10:53

Azt mondták: villanyórát jöttek cserélni

 Azt mondták: villanyórát jöttek cserélni Egy szekszárdi lakásba csengetett be két trükkös rabló egy idős hölgyhöz azzal az indokkal, hogy az E-ON munkatársai és villanyórát jöttek leellenőrizni és kicseréli.
Tovább
2010.
augusztus
19. 08:56

A nyugdíjasokra utaznak az árubemutató cégek

A nyugdíjasokra utaznak az árubemutató cégek Tízből kilenc árubemutatót szervező cégnél talált szabálytalanságokat a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a cégek közül minden ötödik az APEH vizsgálatain is megbukott.
Tovább
2010.
május
20. 20:59

Termékbemutatós csalók vadásznak a nyugdíjasokra

Termékbemutatós csalók vadásznak a nyugdíjasokra A szemetet vittem le amikor megállt mellettem egy autó, kiszállt egy nő és azt mondta, hogy termékbemutató lesz. Kérdeztem, hogy hol? Azt mondta, hogy most és nálam!
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART