2011.
június
20. 13:31

Iránymutató Ab-határozat nyugdíjügyben

Címkék:
alkotmánybírák A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 3 évvel ezelőtti módosítását jóváhagyta a taláros testület a Donáti utcában: vagyis nem alkotmánysértő a rokkantsági nyugdíj megvonásának szabályozása. A rokkantsági nyugdíj ugyanis nem alanyi jogon jár, hanem bizonyos feltételek esetén jár - amely feltételek meg is szüntethetők, áll az Ab honlapján közzétett határozatban.

A beadvány benyújtója a törvénynek azt pontját támadta, miszerint a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha a kereső tevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

Beszédes határozat

A felülbírálatot kezdeményező magánszemély nem csak azt vitatja, hogy az ellátás megszüntethető, hanem az elszámolás alapját kérdőjelezte meg, mert szerinte az a rokkantsági nyugdíjasokra kedvezőtlen változást jelent. A módosítás alapján ugyanis a havi átlagkereset összege megállapításánál nem – mint korábban – a személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint munkavállalói járulékkal csökkentett nettó összeget kell figyelembe venni, hanem a bruttó keresetet.

Álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogbiztonsághoz való jogot, mivel a hat nap alatt hatályba lépő jogszabály-módosítással a törvényhozó nem biztosított kellő felkészülési időt a megváltozott rendelkezéshez való alkalmazkodásra, megfosztva ezzel a még dolgozni kényszerülő rokkantnyugdíjasokat a rokkantsági ellátáshoz való joguktól. Sőt, a problémák sora ezzel csak kezdetét veszi a beadvány szerint a jogbiztonság miatt a rokkantsági nyugdíjhoz hasonlatos várományokat nem "nem lehet egy-két nap alatt megváltoztatni". A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé - érvelt az előterjesztő, aki szerint a szociális biztonsághoz fűződő alkotmányos jogokat is sérti a törvény.

Az Ab szerint az indítvány alapjainak egy részét a testület már vagy hatályon kívül helyezte, vagy az új alkotmány január elsejei életbe lépésével egyszerűen megszűnik. A bírák ettől függetlenül a beadvány keltezésekor érvényben lévő jogrend alapján indokolták meg, miért utasítják el a kérvényt. Ez pedig azért lehet érdekes a jelen helyzetben, mert a Donáti utcában a magánnyugdíjpénztári vagyon állami rendszerbe történő átirányításáról még nem döntöttek, bár a kérdésben már tartottak meghallgatásokat.

A rokkantsági nyugdíj - szemben a rehabilitációs járadékkal - azon megváltozott munkaképességűek számára nyújt szociális ellátást, akik a teljes értékű munka végzésére rehabilitációval sem válhatnak alkalmassá. Az indítványozó által kifogásolt szabályok (ettől eltérően) azokra nézve állapítanak meg rendelkezéseket - mégpedig a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnését -akik hosszabb időn (hat hónapon) át nemcsak alkalmassá válnak a munkavégzésre, hanem ezen időtartam alatt ténylegesen keresőtevékenységet is folytatnak, amelyből származó jövedelmük havi átlaga meghaladja ezen ellátás összegének kétszeresét, és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Vagyis a rokkantsági nyugellátás nem alanyi jogon jár, hanem bizonyos feltételek eseten megítélt ellátmány, melyet a jogszabályban meghatározott módon bármikor fel lehet függeszteni. Az Ab állásfoglalása szerint nem minősül (egyértelműen) szerzett jognak a rokkant nyugdíj.

Szociális biztonság: meddig mehet el az állam?

„A társadalombiztosítási jogalkotást megítélő alkotmánybírósági gyakorlat visszatérő megállapítása, hogy a szerzett jogok megvonása sérti a jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvét" - ez az, amiből az Ab jelenlegi döntésénél kiindult, ez pedig a nyugdíjtörvények módosítása kapcsán lehet érdekes.

Az Alkotmánybíróság tehát megállapította, hogy a rokkantsági nyugdíjra való jog nem alanyi alkotmányos jog, hanem meghatározott feltételek fennállása esetén az aktív korúak számára egészségkárosodásuk következtében elszenvedett munkaképesség-csökkenés miatt kiesett jövedelem pótlására szolgáló, vegyes társadalombiztosítási és szociális elemeket tartalmazó ellátás - írja a határozat. A probléma is itt van, nehéz ugyanis megítélni, hogy szerzett vagy vásárolt jogról van szó.

Több mint beszédes a testület indoklása, mely szerint az, hogy önmagában a szociális biztonsághoz való jog mint az állam kötelezettsége azonban nem jelenti azt, hogy az állam ne szüntethetné meg meghatározott feltételek - így jelen esetben a megélhetési minimumot biztosító kereső tevékenységből származó jövedelem, vagyis a rászorultság megszűnése - esetén az aktív korúak részére biztosított társadalombiztosítási ellátások igénybevételét.

Forrás: Privátbankár

Vissza
2010.
augusztus
27. 20:08

Megrokkant a rokkantnyugdíj-rendszer

Megrokkant a rokkantnyugdíj-rendszer Mintegy 61 ezer nyugdíjkérelmet utasítottak vissza idén az első félévben. A rokkantsággal összefüggő kérelmeknél az elutasítások aránya több mint kétszerese volt az elfogadottakénak. Különösen az ötven éven felülieket érinti most hátrányosan a jelentősen megszigorított nyugdíjtörvény. ők azok, akik amúgy is egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART