2011.
április
04. 10:00

Jól álcázott halálos mérgek a kertünkben

gyöngyvirág Émelygés, hányás, hasmenés, allergiás reakciók, görcsök – az enyhébb növényi mérgezések leggyakoribb tünetei. Nagyszüleink nemcsak azt tudták, hogy melyik növény mire jó, hanem azt is, hogy mely növények melyik része mérgező. Mára ez a generációról generációra szálló tudásunk elhalványodott. Frissítsük fel az örök érvényű ismereteket: mely növényekkel kell a leginkább vigyázni!

Figyelj a kis felfedezőkre!

Fontos tudni, hogy a mérgező növények többsége csak viszonylag nagy mennyiségben káros az egészségre. Gyakran e növények íze, szaga is elrettentő. Az óvatosság azonban nem árt, különösen kisgyermekek esetében, mert rájuk a kisebb mennyiségek is veszélyesek lehetnek. A mérgező növények a környezetet folyamatosan felfedezni vágyó, mindent megtapogató, megkóstoló apróságokra jelentenek elsősorban veszélyeket. Különösen a színes-fényes, de mérgező bogyókkal kell vigyázni, melyek kisgyermekek számára nagy kísértést jelenthetnek.

A legveszélyesebbek

Szépek, színesek-szagosak, esetleg valamelyik konyhakerti növényre hasonlítanak – de halálos mérgeket tartalmaznak az alábbi növények. A mérgezés gyanúja esetén azonnali hánytatásra és mielőbbi orvosi ellátásra: gyomormosásra, gyógyszeres terápiára van szükség.

Gyöngyvirág – Ennek a vadon és a kertekben egyaránt megtalálható, csoportokban élő, igen szép növénynek minden része erősen mérgező! A májusban nyíló, fehér fürtös virágzatból augusztus–szeptemberre piros, borsó nagyságú termések fejlődnek. Ezek a bogyók kóstolásra csábítják a kisgyermekeket, ebből adódik a legtöbb baleset. Ám fontos tudni, hogy – gyomorba jutva – a növény levele, virága és szára is ugyanennyire veszélyes. A mérgezés legjellemzőbb tünetei: elesettség, hányás, hasmenés, hasi fájdalmak. A kezdeti tünetek után komoly szívritmuszavar, vérnyomáscsökkenés, eszméletvesztés léphet fel.

Aranyeső vagy sárgaakác – Házikertekben, parkokban viszonylag elterjedt ez a díszcserje, melynek minden része, különösen a termése halálos mérgezést okozhat! Májusban nyíló élénksárga virágai nagyon hasonlítanak az akácfa ehető virágaira, júniusban érő, zöld hüvelyes termései pedig a borsóra emlékeztetnek. Hiába a hasonlóság és a rendszertani rokonság, a növény emberi fogyasztásra alkalmatlan! (Nem tévesztendő össze a kerti aranyvesszővel, mely március–áprilisban nyílik, és nem mérgező.) A mérgezés jelei: szédülés, égő érzés a szájban, garatban, fokozott nyáltermelés, szapora szívverés, remegés, hasgörcs, hányás. Gyermekeknél 3-4 termés (15-20 mag) elfogyasztása légzésleállást okozhat.

Ricinus – A különlegesnek tartott, trópusi származású, egynyári kerti dísznövény vakondűzésre is alkalmas, magjának olajáért is termesztik, ám a növény minden része erősen mérgező. Ricin nevű fehérjéje erős hashajtó, gyermekek számára 1-2 mag elfogyasztása is halálos lehet. A fogyasztás után néhány órával égő érzés jelentkezik a szájban, torokban és a gyomorban, majd hányinger, hányás, erős, véres hasmenés, hasi görcsök, homályos látás, nehézlégzés, heveny máj- és veseelégtelenség, bénulás és halál következhet be.

Angyaltrombita vagy csattanó maszlag – Falusi előkertekben, illetve települések határában elvadulva találkozhatunk ezzel az erőteljes növekedésű, lágy szárú dísznövénnyel. Cserépben is nevelik, gyakran közintézmények bejáratát díszíti. Minden része erős mérgeket tartalmaz. Legveszélyesebbek az ősz elején érő, mogyoró nagyságú, szúrós burokból kipattanó magjai. Gyermekek számára 10 szem mag elfogyasztása halálos lehet. Az egész növény kellemetlen szagot áraszt, ami felnőttet garantáltan, gyermeket nem biztos, hogy elrettent a kóstolástól. A mérgezés tünetei: általános nyugtalanság, beszédzavar, hallucináció, esetleg eufória, szapora légzés, erős szívdobogás, kitágult pupillák, kivörösödött bőr.

Ördögcérna – Ez a burgonyafélékhez tartozó, kicsiny piros bogyót bőven termő, igénytelen cserjeféle igen gyakori sövénynövény. Apró lila virágaiból fejlődnek ki 1-2 cm nagyságú, tojás alakú, piros bogyói. Nevét azért is kaphatta, mert kiirthatatlan, és sok hasznos növényt elnyom, illetve azért, mert zöld hajtásai és éretlen bogyói is súlyos mérgezést okozhatnak. A benne található atropin szárítja a nyálkahártyákat, csökkenti a simaizom-aktivitást, ezért nyelési, légzési nehézséget okoz.

Tiszafa – A leghosszabb életű európai növényfajt és változatait előszeretettel ültetjük parkokba és nagyobb házi kertekbe. Bűnügyi regényekből is ismerős lehet a tiszafa, amely korábban kedvelt eszköze volt a gyilkosoknak és az öngyilkosoknak is. A piros bogyó magköpenyének kivételével a növény minden része igen mérgező! A mérgezéses tünetek közé tartozik a támolygás, izomremegés, görcsök, ájulás, nehézlégzés és végül a szívelégtelenség. A halálos folyamat olyan gyorsan zajlik, hogy nehéz idejében orvosi ellátásban részesíteni az érintettet, ezért a hánytatásnak fontos jelentősége van.

A legfontosabb teendők mérgezés esetén

1. Amennyiben arra gyanakszol, hogy a rád bízott gyermek növényi részeket fogyasztott, azonnal fordulj orvoshoz, még akkor is, ha a tünetek egyelőre nem jelentkeztek.
2. Amíg az orvos megérkezik, hánytatással megkísérelhetsz elsősegélyt nyújtani, így megakadályozhatod a méreganyagok felszívódását. 2 éven aluli gyermek nem hánytatható.
3. A hánytatást kezdd azzal, hogy a beteggel itass meg vagy fél liter melegvizet. Ezt követően, a szájüreg szabaddá tétele után ujjaddal vagy egy kanállal addig ingereld a garat falát, amíg a hányás el nem kezdődik. Addig hánytasd a beteget, amíg a megitatott folyadék csaknem teljes egészében el nem távozik.
4. A mérgezést kiváltó anyag gyorsabb azonosítása és a célirányosabb kezelés elérése érdekében a megmaradt növény vagy bogyó maradványait vidd magaddal.
5. Mérgezés gyanúja esetén a beteggel vízen kívül semmi mást nem szabad itatni. A tej például kifejezetten káros lehet, mivel megköti a zsírban oldódó méreganyagokat, és serkenti a további méregagyag-felszívódást a szervezetbe.
6. Próbáld megőrizni nyugalmadat, és a lehető legpontosabb tájékoztatást adni a mérgezés körülményeiről és időpontjáról.

Érdekesség!

A történelem folyamán az ember számtalan esetben alkalmazta a növényi mérgeket kínzásra, vallatásra, sőt kivégzésre is. Az egyik legismertebb példa Szókratész, a kiváló görög filozófus esete: halálra ítélése után, időszámításunk előtt 338-ban, a bürök éretlen terméseinek főzetét tartalmazó méregpoharat kellett kiinnia. Ez a méreg először alsó, majd felső végtagjainak bénulását, végül szívének megállását okozta.

Forrás: Ötvenentúl

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART