2012.
június
01. 18:01

Jönnek a nyári szuperviharok: így kell védekezni

Címkék:
villám A korábbi évek kiszámíthatatlan időjárása és a szeszélyes tavasz után úgy tűnik, egyre szélsőségesebb meteorológiai jelenségekre számíthatunk az év bármely szakában. Bár idén szerencsére még elkerültek minket a nagyobb viharok, a felhőszakadások és kísérőik, mint például a villámcsapások mind gyakoribb és súlyosabb károkat okoznak, így a legjobb, ha alaposan felkészülünk a fogadásukra és az esetleges károk elhárítására.

Tavasz végén kezdődik a zivatar- és viharszezon, amelynek egyik velejárója, hogy május és augusztus között többször tapasztalhatunk villámlást, mint az év más szakában. Ez a félelmetes jelenség egy nagy energiájú, természetes légköri kisülés, amelynek áramerőssége eléri a 20-30 000 ampert, kivételes esetekben pedig a 300 ezer ampert is meghaladhatja. Statisztikák alapján hazánk villámoktól leginkább sújtott területei a Duna-Tisza köze, a Nyírség és a Viharsarok.

Villámcsapás nem csak vihar közben, de már zivatar előtt is előfordulhat, ezért ha sötét és magas viharfelhőket látunk, erősödő szelet érzünk, vegyük komolyan a figyelmeztető jeleket. Bármilyen furcsa, a villámcsapások kis része a zivatarfelhőtől messze, akár 15 km-es távolságra történik. Ezekre az úgynevezett száraz zivatarokra előre figyelmeztetnek minket a meteorológiai honlapok, így az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) oldala és Időkép.hu is jelzi, ha ilyen jelenségre számíthatunk. Amennyiben igényeljük, sms-ben is értesítenek minket a közelgő veszélyről.

A villámcsapás és következményei ellen nagyon nehéz védekezni, de a károkat és a sérüléseket gondos tervezéssel és odafigyeléssel jelentősen csökkenteni lehet. A villámcsapás elsődlegesen tüzet és mechanikai károkat okoz, amelyeket villámhárítóval védhetünk ki. Mivel ennek az eszköznek a legnagyobb a szerepe a veszély elhárításában, ügyeljünk arra, hogy az épületre a megfelelő villámhárítót szereljük fel. Az eszköz fő célja, hogy levezesse a villám energiáit, anélkül hogy mechanikai károsodás vagy tűz keletkezne az épületben.

A villámhárítóval levezetett villám áramának egy része még így is bekerül az elektromos hálózatba, és ez az érzékeny berendezéseket (számítógép, szórakoztató elektronikai eszközök stb.) tönkreteheti, vagy elektromos zárlatot, tüzet is okozhat. Ilyenkor nem közvetlenül a villám teremt veszélyhelyzetet, hanem annak másodlagos hatása okoz kárt, és a létrejövő túlfeszültség a felelős a villámcsapás okozta károk legnagyobb részéért. Vihar közeledtével érdemes az elektromos készülékeinket áramtalanítani, de ha túlfeszültségre érzékeny eszközeink vannak - amelyeket nem lehet egyszerűen kihúzni a konnektorból - akkor ez nem minden esetben elegendő. Vásárláskor lehetőség szerint olyan készülékeket válasszunk, amelyekben áramellátás-védelmi eszközök is vannak. Ezek a túlfeszültség idejére (a másodperc néhány milliomod részére) rövidre zárják az elektromos vezetékeket, majd visszaállnak alaphelyzetbe. Még jobb, ha olyan terméket veszünk, amelynél a gyártó az áramellátás-védelmi eszközök teljes élettartamára vállalja a hozzájuk csatlakoztatott eszközökben keletkezett károk megtérítését.

"A 2010-es, kiugróan viharos év után tavaly 1765 alkalommal érkezett kárbejelentés a K&H Biztosítóhoz villámcsapás okozta károk miatt. Ha valaki rendelkezik lakásbiztosítással, biztosítója a villámcsapás közvetlen és közvetett hatásából eredő károkért is helytáll. Jó tudni, hogy ilyen esetekben a biztosítók a kárrendezés során a meteorológiai intézet igazolását is bekérhetik, valamint a károsodott eszközről a szerviz szakvéleményét." - mondta el Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese. - "Bár a villámcsapásról elsősorban tűzkárok jutnak eszünkbe, érdemes a szabadban végzett tevékenységünket is az időjárás előrejelzés és az OMSZ riasztásai ismeretében megtervezni, hogy elkerüljük a személyi sérüléseket.

Ha mégis odakint talál minket a vihar, kerüljük a kiemelkedő tárgyakat, barlangbejáratokat, nyitott térségeket, vízfelületeket. Hegyi túránál keressünk törmelékes kőzettel borított helyet magunknak, üljünk le, és tegyük a fülünkre a kezünket - ezzel csökkentjük a halláskárosodás veszélyét. Ha csoportban vagyunk, szóródjunk szét, és az egyes emberek között legyen 4-5 méter távolság. A sérült társai az elsősegélynyújtás mellett azonnal értesítsék a mentőket: a villámsújtotta betegeket ugyanis mindenképp orvosnak kell ellátnia, mert a káros hatások később is jelentkezhetnek. Ha más biztosításokhoz kapcsolódó kiegészítő balesetbiztosítással rendelkezünk, a biztosító ilyen személyi sérülés esetén is segítséget nyújt."

Forrás: Pénzcentrum

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART