2010.
október
30. 23:20

Jövőre már el is kezdjük felélni a nyugdíjvagyont

Forint A nyugdíjpénztáraktól az állami rendszerbe visszatérőktől remélt 2500 milliárdból 530-at jövőre elkölt a kormány a költségvetési törvényjavaslat szerint. A MÁV többet kap, és infláció feletti nyugdíjemelés lesz. 30 ezer közszolga hagyhatja el a szférát. Több érthetetlen dolog is van a büdzsében, így például az, hogy miért 2,94 százalékos hiányt céloz meg a kabinet, és miért nem tartja a konvergenciaprogramban lefektetett 2,8 százalékot - jegyzi meg az Index összefoglalója. A nemzetgazdasági minisztérium szombat délben tette közzé a költségvetési törvényjavaslatot, amelyet december 23-ig kell elfogadnia az Országgyűlésnek.

13850 milliárd forintot oszt szét jövőre az állam a ma benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint. Bevétele nem lesz ennyi, csak 13051 milliárd forint, tehát körülbelül 800 milliárd forint a tervezett hiány.

Ez uniós módszertan szerint 2,94 százalékos GDP-arányos deficitet jelent, vagyis a kormány ugyan a bűvös 3 százalék alá szorítaná a hiányt, - így elvileg megszűnhet a túlzottdeficit-eljárás hazánkkal szemben -, de valamilyen furcsa okból mégsem tartaná magát a konvergenciaprogramban még az előző kormány által rögzített 2,8 százalékos célhoz. A két szám közötti eltérés szinte jelentéktelen, a GDP-arányosan 0,14 százalékpont, azaz 40 milliárd forint. Nehezen érthető, miért nem ennyivel kisebb hiányt terveztek.

A konvergenciaprogramban leírtnál magasabbra tervezett hiányt megint kifogásolhatja Brüsszel, sőt kötelessége számonkérni, hogy miért lett nagyobb a hiány a tervezettnél. (Nagyobb hiányt csak akkor nézhetett volna el az EU, ha a gazdasági helyzet romlott volna, de erről most szó sincs.

Öt forintból három jóléti kiadásra

A jövő évi költségvetés konzerválja a rossz államháztartási szerkezetet és állami méretet. Jövőre a nemzeti jövedelem (GDP) 48,7 százalékát osztja újra az állam, ez az arány pedig még mindig jóval, 8-10 százalékponttal magasabb, mint régiós versenytársainké. A magyar állam továbbra is nagyobb és költekezőbb, mint a hasonló adottságú és fejlettségű országok államszervezete.

A szerkezet is alig mozdult el: minden öt elköltött állami forintból három a jóléti kiadásokra megy el, ebből egy nyugdíjakra. Minden hetedik forintot saját működésére költi az állam, és ugyanennyit szán a gazdasági funkcióinak ellátására (tömegközlekedést támogat, lakástámogatást nyújt, mező-, erdő-, vízgazdálkodást folytat). Minden tizenharmadik forint pedig az államadósság törlesztésére megy.

Csupán egyetlen területen, az államigazgatásban lesz átalakítás, de ott sem jelentős. A költségvetési törvényjavaslat szerint jövőre 25-30 ezerrel kevesebben dolgoznak majd a közszolgálatban. Közülük csak minden harmadiknak mondanak fel, kétharmaduk nyugdíjba vonul. Ebből csupán pár tízmilliárd forintos megtakarítás jöhet össze, ami nem eget rengető spórolás.

Két új forrás: magánnyugdíjpénzek és különadók

A jövő évi büdzsének két karakteres eleme van. Az egyik a 450-500 milliárd forintos adócsökkentés, amely elsősorban a személyijövedelemadó-rendszert, másodsorban a társasági adót érinti.

Azt, hogy állam lemondjon erről a nagy pénzről a rossz szerkezet és kiterjedt állam fenntartása mellett, két forrás teszi lehetővé. Kisebb részben az ideiglenesnek mondott extraadók (bankadó, hipermarketadó, telekomadó, energiaadó) adják a fedezetet, nagyobb részben pedig a magánnyugdíjpénztárakban az elmúlt tíz-tizenkét évben felhalmozott vagyon, illetve az eddig oda befolyt járulékok visszairányítása a költségvetésbe.

Eldöntötte a kabinet, hogy a magánnyugdíjpénztári pénzeket beönti a költségvetésbe. Matolcsy György, a költségvetési terv kidolgozásáért felelős miniszter azt reméli, hogy a magánnyugdíjpénztárakban kezelt csaknem 2800 milliárd forintos vagyon szinte teljes egésze átkerül az államhoz a tagok visszalépésével; tíz pénztártagból kilenc a visszalépés mellett dönt majd reményeik szerint. Így 2400-2500 milliárd forinttal gazdagodhat az állam egyszeri tételként. Ezen felül van még az a 360 milliárd forint, ami a 8 százalékos magánnyugdíjpénztári járulékokból a novembertől 14 hónapon át a kasszák helyett az állami költségvetésbe kerül.

A miniszter a szombati kormányszóvivői sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az említett hatalmas, 2400-2500 milliárd forintos összeg nagy részéből, 1700-1800 milliárd forintból állami alapot (az "államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapot") hoznak létre, amelyből az államadósságot akarják csökkenteni. Ugyanakkor a költségvetési törvényjavaslatot átnézve jól látszik, hogy az átlépők által hozott pénzből 530 milliárd forintot jövőre bizony a költségvetés folyó kiadásaira költenek, a nyugdíjpénztárakban felgyülemlett vagyon jelentős részét tehát felélik.

A nyugdíjpénztári átlépéstől remélt összeg egyébként az államadósságot lejjebb viszi. Az állami adósságállomány jelenleg az éves nemzeti össztermék 82 százalékára rúg. Ez az arány egy csapásra 77 százalékra apadna, ugyanis a pénztári vagyon fele állampapírban van. A visszakerült összeggel azonnal csökkenne az államadósság, ha pedig a kormány elkezdi értékesíteni a részvényben levő vagyont, akkor akár 73 százalékra is lecsökkenhetne az adósságarány.

Több pénz tömegközlekedésre és nyugdíjra

Nemcsak az adócsökkentésre kell a pénz. Az idei apanázsánál bő 50 milliárddal többet, 208 milliárd forintot szánnak tömegközlekedésre (ennek zömének a MÁV a célállomása).

Lesz jövőre nyugdíjemelés is, 3,8 százalékos, ami valamelyest meghaladja a 3,5 százalékra becsült inflációt.

A költségvetési törvényjavaslatban találtunk több rejtélyes vagy nehezebben érthető részletet is. Nem teljesen világos, hogy ha 2400-2500 milliárd forintot remél a kormány a magánnyugdíjpénztári átlépéstől, akkor ebből miért csak 530 milliárd forintot tüntet fel a büdzsében. Így végképp nehezen fejthető meg, hogy miért nem lehetett 2,8 százalékos deficitet vállalni.

Az is érdekes kérdés, hogy mi lesz, ha több bevételre tesz szert az államkassza a szóban forgó 530 milliárdnál, esetleg beválik a kormányzati számítás és 2500 milliárddal gazdagodik az állam jövőre. Ekkor lehet, hogy - csak egy évben, 2011-ben - többletes lesz a büdzsé.

(A másik elméleti lehetőség, hogy a kormány statisztikailag valahogy megpróbálja államháztartási körön kívül tartani a nyugdíjvagyont, és azt csak apránként használja fel - erre utal legalábbis a jövő évi megoldás - a szerk.)

A költségvetési törvény furcsasága még, hogy nem tartalmaz általános tartalékot, noha annak lennie kellene, az államháztartási törvény előírja. Ellenben van egy "rendkívüli kormányzati intézkedésnek" nevezett sor, amelyre 90 milliárd forintot szán a kabinet. Gyanítható, hogy ez veszi át az általános tartalék szerepét, de ehhez az államháztartási törvényt is módosítani kell.

Lebutított eszközkezelő

A költségvetési törvényjavaslat általános indoklásából derül ki, hogy mi lesz a lakáshitelesek megmentésére kitalált Nemzeti Eszközkezelő Társasággal. Csak egy lebutított verzióra futja, szó sincs arról, hogy sok tíz-, esetleg százezer bajba jutott lakáshitelesnek nyújtana menedéket a kormányzati ötlet. Nem is állítanak fel intézményt, csak "eszközkezelő koncepciót" valósít meg a kormány: egyik minisztériumon belül 15-20 főből álló egységet hoznak létre, akik a fő feladatot látják el. Háromlépcsős rendszer lesz, az árverési moratóriumot április közepén feloldják, ám cél, hogy a banki portfóliókban minél hosszabb ideig benntartsák a bebukott hiteleket.
 

Forrás: portfólió

Vissza
2010.
január
16. 07:34

Mire teszünk félre?

 Mire teszünk félre? A GfK Hungária felmérése szerint a lakosság 17 százaléka tervez az idén megtakarítást. A legtöbben a nehezebb időszakokra, a gyerekek támogatására és a nyugdíjas évekre spórolnak.
Tovább
2009.
december
15. 17:06

2050-ig kihúzhatjuk a jelenlegi nyugdíjrendszerrel

2050-ig kihúzhatjuk a jelenlegi nyugdíjrendszerrel A döntéshozókra hárul a feladat, hogy a kormány által létrehozott Nyugdíj és Időskori Kerekasztal (NYIKA) most elkészült elemzése alapján a felrajzolt öt alternatívából melyiket választja - áll az MTI-hez kedden eljuttatott jelentésben.
Tovább
2010.
augusztus
12. 10:31

A Fidesz sem kerülheti el a nyugdíjreformot

A Fidesz sem kerülheti el a nyugdíjreformot A nyugdíjrendszerünk bajait nem lehet kizárólag a rendszer keretein belül orvosolni. A terebélyesedő demográfiai és foglalkoztatási nehézségek kívülről érkező problémák, ezeket a mindenkori nyugdíjrendszernek automatikusan kellene kezelnie. A mai szisztéma csak átmenetileg tartható fenn, hosszabb távon a külső hatásokra már nem tud jól reagálni, így az újabb kiigazítások elkerülhetetlenek lesznek.
Tovább
2010.
szeptember
08. 09:03

A jövő nyugdíjasainak több pénzforrásról kell gondoskodniuk

A jövő nyugdíjasainak több pénzforrásról kell gondoskodniuk A nyugdíjalapok eszközállománya várhatóan 36 ezer milliárd euróval bővül a világon tíz év alatt. Az Allianz Demographic Pulse felmérése szerint a Föld lakosságának öregedése és az államadósságok emelkedése miatt a nyugdíjaknak erősebb tőkefedezetre kell támaszkodniuk.
Tovább
2010.
szeptember
12. 10:44

A magas nyugdíjkorhatár következménye

A magas nyugdíjkorhatár következménye A németek egyre tovább dolgoznak, az utóbbi hét évben 12 hónappal emelkedett a nyugállományba vonuláskor betöltött tényleges életkor – írta a Süddeutsche Zeitung.
Tovább
2010.
október
13. 17:20

A pénztártagokat viselheti meg a legjobban a megszorítás?

A pénztártagokat viselheti meg a legjobban a megszorítás? A hazai nyugdíjpénztárak számára nem túl fényes bejelentés érkezett a kormányfő részéről, Orbán Viktor szavaiból arra lehet következtetni, hogy 2010 november és 2011 december vége között a magánnyugdíjpénztárakhoz nem utal az APEH járulékokat, a 8 százalékos rész pedig az állam markát ütheti. Ezt azért sem lenne egyszerű megvalósítani, hiszen a pénztárak működése a befizetéseken áll vagy bukik. A szektor számára további negatív tényező, hogy a visszalépés lehetőségét is meg akarja nyitni a kormány, bár azt még nem lehet tudni, hogy milyen feltételekkel.
Tovább
2010.
október
08. 16:24

Az MSZP szerint a 0,6 százalékos nyugdíjkorrekcióval a Fidesz átveri az időseket

Az MSZP szerint a 0,6 százalékos nyugdíjkorrekcióval a Fidesz átveri az időseket Török Zsolt, a párt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján állítását azzal indokolta, hogy számításaik szerint 0,9 százalékos nyugdíjkorrekciós emelés járna a nyugdíjasoknak.
Tovább
2010.
július
08. 11:13

Kemény évek várnak a nyugdíjasokra Európában

Kemény évek várnak a nyugdíjasokra Európában Fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer Európában. 2012-től csökkenni kezd a munkaképes korú népesség létszáma az Unióban, 2060-ra pedig a mostani négy helyett már csak két aktív korú polgár jut majd egy nyugdíjasra. Ezekkel a drámai megállapításokkal indokolja az Európai Bizottság, hogy július 7-én konzultációt indított „a megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjak biztosításának lehetőségéről”.
Tovább
2010.
április
21. 18:12

Nyugdíjfeszültség: az államban nem hiszünk, az öngondoskodásra nem szánunk

Nyugdíjfeszültség: az államban nem hiszünk, az öngondoskodásra nem szánunk Miközben a magyarok fele szerint az állam felelőssége, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról, azt mindössze 3%-uk hiszi, hogy nyugdíjba vonulásukkor biztosítja majd részükre a megfelelő mértékű juttatást. Ennek ellenére igen alacsony azon aktív korúak aránya is, akik rendszeresen tesznek félre nyugdíjas éveikre.
Tovább
2010.
augusztus
17. 14:33

Nyugdíjreform elszámolása: már az unió előtt a kérdés

Nyugdíjreform elszámolása: már az unió előtt a kérdés Lengyelország kezdeményezésére kilenc uniós tagállam közösen fordult az Európai Tanács elnökéhez és az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi ügyekért felelős biztosához annak érdekében, hogy a korábban nyugdíjreformot végrehajtó tagállamok reformmal kapcsolatos költségeit az EU az elszámolásokban vegye figyelembe, közölte az NGM kedden.
Tovább
2010.
március
31. 18:33

Választás 2010: mit ígérnek a nyugdíjasoknak?

Választás 2010: mit ígérnek a nyugdíjasoknak? A nyugdíjasok megszólítása választások idején általában kiemelt projekt. Tekintettel a sótlan kampányra és a gazdasági válságra idén némiképp visszafogottabb a licit. A nagyok sokat ígérnek kevés szóban, a kicsik pedig nyugdíjrendszerváltó szerepben tetszelegnek.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART