2012.
augusztus
31. 07:02

Keveset tudunk az öröklésről

végrendelet Az örökösödésről sokan csak annyit tudunk, hogy évek óta nem kell illetéket (haláladót) fizetni az ingatlanok után, viszont sokszor nem is látjuk mennyire szövevényes a rendszer. Érdemes-e végrendeletet írni, és mi van akkor, ha kizártak minket abból? Egyáltalán mi a menetrend akkor, amikor elmegy egy hozzátartozónk?

Egyenes ágon öröklünk, ha a végrendelet mást nem mond

A magyar jogrendszerben alapesetben egyenes ági örökösödés van, ami azt jelenti, hogy az elhunyt gyerekei - függetlenül attól, hogy vérszerintiek - e - az örökösök. Vegyük azt a példát, hogy meghal a családfő, marad utána egy özvegy és két gyerek. Ebben az esetben az özvegyet mindenkori haszonélvezeti jog illeti, az örökség a gyerekeké, ők egyenlő arányban örökölnek. Amennyiben nincs örökös, a legvégső esetben az állam lesz az. A haszonélvezeti jog szerint az özvegy nem adhatja el az ingatlant és nélküle sem lehet eladni azt.

A fenti verzió természetesen csak akkor él, amennyiben az örökhagyó másként nem rendelkezett a végrendeletében. A hatályos szabályok szerint a végrendelkező akaratát tiszteletben kell tartani, amennyiben a formai és tartalmi feltételeknek megfelelt a végakarat kinyilvánítása. Itt jön azonban az a csavar, amely a mai napig perek tömegeire ad alapot. A végrendeletet ugyanis több minden miatt is meg lehet támadni.

Hogyan írjunk, és hogyan ne írjunk végrendeletet?

A Privátbankár által megkérdezett jogász szerint a végrendelet írásánál sarkalatos pont, hogy más is tudjon róla. Dr. Borbély Tünde ügyvéd emlékeztetett rá, hogy a jogi szaklapokban rengeteg ügyvéd keres végrendeleteket, annak meglétét ugyanis nem kötelező nyomon követnie sem az illetékes közjegyzőnek, sem más hivatalnak. A szakértő szerint az a lényeg, hogy ha valaki végrendeletet ír, akkor mondja el másnak, beszéljen róla akár a kedvezményezettel, akár a hivatallal, de hatalmas hiba, ha titokban tartja annak meglétét. A jogász szerint a legfontosabb, hogy ha valaki végrendeletet ír, akkor azt ne tartsa titokban, mindenképpen gondoskodjon arról, hogy a halála esetén is egyértelmű legyen a szándéka.

Dr. Borbély Tünde azt javasolja, hogy ha valaki végrendeletet akar tenni, akkor ne titokzatoskodjon, mindenképpen hagyjon jelet az akaratát illetően. Az ügyvéd felhívta a figyelmet arra a tipikus hibára, hogy sokan meg nem született gyerek javára szeretnének felajánlást tenni, illetve kedvezményt tenni. Ez nem működik, hiszen csak olyan személy részére lehet kedvezményezettséget biztosítani, aki a végrendelet írásakor életben van. Dr. Borbély Tünde szerint sokszor meghiúsítja a végakarat teljesülését, hogy elkallódik az írás, teljesen egyszerűen csak úgy, hogy nem kerül elő, nem tudnak róla. Nem egyszer fordul elő, hogy az örökhagyó például a szomszédra bízza a végakaratát, az örökösök pedig jó esetben megkapják a papírt, rosszabb esetben pedig nem.

De mi a teendő ebben az esetben?

A szakértő elmondta, hogy abban az esetben, ha a végrendelet a hagyatéki eljárás után kerül elő, akkor póthagyatéki eljárás indítható. Ilyen eljárást abban az esetben indítanak sokan, amikor a hagyatéki eljárás után előkerül egy újabb vagyontárgy, amiről a korábbi eljárásban nem rendelkeztek, de akkor is, ha a hagyatéki eljárás után kerül elő a végrendelet, vagy akár egy újabb örökös. Dr. Borbély Tünde elmondta, hogy a végrendeletet hiányolók rendszeresen kerestetnek végrendeleteket ügyvédeikkel, akik a területileg illetékes közjegyzőknél vadásszák azokat. A mai napig rendszeresen előfordul ugyanakkor, hogy az örökhagyó szándéka ellenére a végrendelet nem kerül elő, a kedvezményezettek pedig annak hiányában nem jutnak hozzá, vagy nem olyan mértékben jutnak hozzá az őket megillető részhez.

A végrendelet megtámadása

Ahhoz, hogy a végrendeletet meg lehessen támadni, formai, tartalmi szabálytalanságoknak kell lenniük a végakaratban. És miután annak megírását, formáját és elhelyezését szigorú szabályok írják elő, elég széles a paletta, ami mentén a csalódott örökölni vágyók támadásba szoktak lendülni. Mindenek előtt azonban tisztázni, kell, hogy a végrendelet és a végintézkedés fogalma nem ugyanazt jelenti. A végintézkedés ugyanis egy gyűjtőfogalom, amibe beletartozik:

- végrendelet: az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozata

- öröklési szerződés: olyan szerződés, amelyben az örökhagyó a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi

- halál esetére szóló ajándékozás: olyan nyilatkozat, amelyben a juttatás feltétele az, hogy a megajándékozott az ajándékozót túlélje.

Mi ezek közül most a végrendelettel foglalkozunk. Végrendelet tehet mindenki, aki cselekvőképes, ugyanakkor a formai követelményekről szigorúan rendelkezik a törvény. Ha valaki néma, süketnéma, akkor értelemszerűen nem rendelkezhet szóban, ahogy természetesen a vak ember csak szóban végrendelkezhet. A végrendeletnek két nagy csoportja van, a közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet.

- Közvégrendelet: az a végrendelet, amit az illető a közjegyző előtt tesz és letétbe helyez

- Írásbeli végrendelet: ez lehet végig saját kézzel írt és aláírt (holográf), vagy pedig úgynevezett allográf végrendelet, amit az örökhagyó két tanú társaságában tesz és a jelenlétükben és velük együtt aláír.

Dr. Borbély Tünde elmondta, hogy tapasztalatai szerint sokszor olyan elképesztően kicsi formai hibákra hivatkozva meg lehet támadni végrendeletet, hogy például hiányoznak az oldalszámok, vagy hiányoznak a hiteles aláírások. Érvényes a végakarat, ha valaki például kézzel megír egy végrendeletet, alá is írja, tanúk nélkül, amennyiben megmutatja azt, halála előtt nyilvánossá teszi. A végrendelet ugyanis érvényes abban az esetben, ha bizonyíthatóan az elhunyt készítette és szabad akaratából. A végrendelet megtámadásának költségét pedig mindig az fizeti, aki támadja.

Ki lehet-e végleg zárni valakit az örökségből?

Az általunk megkérdezett ügyvéd azt az alapesetet hozta fel példának, amikor egy szülő jobban szereti az egyik gyerekét, mint a másikat, ezért az előbbi javára szeretne előnyöket biztosítani a végrendeletben. Ezt ugyan megteheti, viszont ez semmiképpen nem járhat azzal, hogy az amúgy egyenesági, vérszerinti örököst kisemmizik. Ebben az esetben ugyanis az úgynevezett kötelesrész neki is jár, ami azt jelenti, hogy az eredetileg, törvényesen járó rész fele illeti meg. Amennyiben ezt nem lehet anyagilag kompenzálni, azaz például az ingatlanból ráeső részt a többi örökös nem tudja neki kifizetni, akkor az adott tulajdonban, tulajdonrészt kell bejegyezni a nevére.

Egyébként a hatályos törvények szerint minden egyenesági leszármazott örökösnek számít, amennyiben bizonyított a vérrokonság. Ez azt jelenti, hogy a házasságon kívül született gyerek is ugyanolyan jogú örökös, mint a névre vett, családban nevelkedő gyerek. Amennyiben az örökhagyó halála után "kerül elő" a nem nevén szereplő, addig esetleg eltitkolt örökös, annak az örökösnek a dolga, hogy a saját költségén fedezze azt az eljárást, amivel a saját örökrészét szeretné kiharcolni.

Már negyedik éve nem fizetünk "haláladót"

A magyar jog szerint 2008 óta nem fizet örökösödési illetéket az, aki 20 millió forintnál kisebb értékű ingatlant örököl. Az úgynevezett haláladó eltörlése azért is nagy fegyvertény volt a politikai jobboldalnak, mert az akkori baloldali többségű parlament fogadta el. Az új szabályozás értelmében nem fizet illetéket az, aki 20 millió forint alatt örököl ingatlant, ráadásul az egyéb vagyontárgyak értékét a 20 millió forintból - az ingatlan értékével - csökkentett összegből szintén le lehet írni. Az állam ezzel a rendelkezéssel a becslések szerint évi 3 milliárd forintról mondott le, ugyanakkor a döntés üzenete egyértelmű: a magyar állam nem nyerészkedik többet az amúgy is fájdalmas örökösödésen.

Fontos rendelkezés volt, hogy csak az egyenesági leszármazott esetében illetékmentes az öröklés, minden más viszonyrendszerre külön szabályozás vonatkozik. A rendelkezés ráadásul nemcsak a lakóingatlanokra vonatkozik, hanem az építési telekre is abban az esetben, ha a telekre az örökhagyás idejétől számított négy éven belül építkeznek. Az ingóságok esetében is mérsékelték az illetéket, 300 ezer forint alatt lett illetékmentes az örökhagyás, takarékbetét esetén pedig teljessé vált az illetékmentesség. Ha valaki termőföldet örököl, azután illetéket kell fizetnie, azonban az addigi mérték felét, ha pedig bejegyzett családi gazdálkodó az illető, akkor a negyedét. A 20 millió forint fölötti értékű ingatlan esetében sávos az adózás, amit az alábbi táblázatban lehet nyomon követni.

Forrás: Privátbankár

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART