2011.
június
22. 09:06

Ki fizeti majd meg a növekvő nyugdíjszámlát?

szócső A társadalom elöregedése nagyon sokba kerül az egyes országoknak. Fékeződik a növekedés, miközben nő a szükséges ráfordítás. Az egyik megoldás a nyugdíjkorhatár emelése. Vegyes a kép.

A világ lakosainak a száma az idén év végével eléri a hét milliárdot és az előrejelzések szerint 2050-re meghaladja majd a 9 milliárdot. A folyamat a társadalmak korösszetételemének a változásával jár majd együtt: a gazdag ipari országokban, valamint több közepes- és alacsony jövedelmű országban a társadalom idősebb tagjainak az aránya drámai módon megnő. Ebben – meglepő módon – az is komoly szerepet játszik, hogy mind több helyen csökken a születések száma. Mindenesetre 2011 és 2050 között mintegy 1 milliárd munkaképes korú felnőtt és 1,25 milliárd hatvan év feletti nő és férfi adódik a világ lakosainak a számához, miközben a 25 évnél fiatalabbak száma 3 milliárd körül stagnál. Mindez felveti azt a kemény kérdést: ki és hogyan fogja eltartani az idősebbeket a jövőben?

Nem véletlen, hogy az egyes társadalmak által meghozott egyik legfontosabb döntés az, hogyan tervezik finanszírozni az öregkori fogyasztást, benne az egészségügyi ellátással és a nyugdíjakkal – állapítja meg a többi között az a tanulmány, amelyet Ronald Lee és Andrew Mason publikált a nemzetközi Valutaalap Finance & Development kiadványában. Vannak választási lehetőségek: a nyugdíjkorhatár kitolása, nagyobb szerep áthárítása a családokra, a költségvetési pénzek nagyobb hányadának az átcsoportosítása a nyugdíjasok javára, felhalmozás vagy ezek bármelyikének a kombinációja. Vannak országok – például a Fülöp szigetek –, ahol majdnem teljes egészében ilyen vagyonfelhalmozásból finanszírozzák az időseket; másutt Tajvanon, Koreában vagy Thaiföldön – nagy szerep hárul ebben az idősek gyermekeire is. A legtöbb ország a költségvetési források és a felhalmozás kombinációjának a gyakorlatát folytatja – ide sorolható például Japán, az Egyesült Államok, az európai országok, néhány latin-amerikai állam. Az írás szerint Magyarországon – miként Ausztriában, Szlovéniában és Svédországban is – költségvetési forrásokat hasznának fel a nyugdíjak, az idősek egészségügyi ellátásának finanszírozására.

Akárhogyan is van, a kiadások a legtöbb helyen egyre nőnek, s mind nehezebbé válik finanszírozásuk. Jól érzékeli ezt a legfejlettebb ipari államokat tömörítő OECD idei, a nyugdíjakkal foglalkozó kiadványa (Pensions at a Glance 2011), annak is például az a táblázata, amely azt mutatja, be, hogy az elkövetkező évtizedekben hogyan változnak az állami nyugdíjkiadások a GDP arányában. Magyarországon például tavaly – a vizsgált országok között is magasnak számító – 11,3 százalékot költötték e célra, ami 2050-re 13,2 százalékos lesz. Az EU-27 országokban átlagosan tavaly 9,1 százalékos volt a kiadás, ami negyven év múlva 12,8 százalékosra kúszik majd fel.

Az egyik kézenfekvő megoldás a probléma kezelésére a nyugdíjkorhatár megemelése, amellyel mind az IMF-kiadványban, mind az OECD-jelentésben bőven olvashatók részletek. Az előbbi a többi között egy számítás eredményét is lehozza, amely azt igyekszik bemutatni, hogy egyes országokban mennyivel hosszabb ideig kellene az embereknek dolgozniuk ahhoz, hogy teljes egészében ellensúlyozni lehessen a növekvő ráfordítási igényeket. Olyan országokban, mint Mexikó vagy Brazília kevés változtatásra lenne szükség: ha egy, illetve három évvel kitolnák a nyugdíjkorhatárt, akkor hosszabb távon is kezelni tudnák a problémát. Másutt, ahol a társadalom gyorsabb elöregedése várható az elkövetkező években, hat évvel kellene meghosszabbítani a munkában eltöltendő időt – ide sorolja az elemzés a többi között Finnországot, Svédországot és Kínát. Hét éves hosszabbításra lenne szükség az Egyesült Államokban, nyolcra Japánban, kilencre Németországban, s tízre Spanyolországban, illetve a Koreai Köztársaságban.

Egyre több ország ismeri fel a korhatár emelésének a szükségességét – ez már az OECD tanulmányából derül ki. A csoporthoz tartozó legfejlettebb ipari országoknak ugyanis már mintegy a fele megemelte a nyugdíjkorhatárt, vagy a közeljövőben tervezi ezt tenni. 18 ország emeli a nők, 14 ország pedig a férfiak nyugdíjkorhatárát. 2050-re az átlagos nyugdíjkorhatár az OECD-országokban mindkét nem esetében megközelíti a 65 évet, ami annyit jelent, hogy 2010-hez képest a férfiak nyugdíjkorhatára közel 2,5 évvel, a nőké pedig 4 évvel emelkedik. Magyarországon egyébként egységesen 65 évre emelték a nyugdíjkorhatárt – ezt fokozatosan vezetik meg 2021-re.

Forrás: VG

Vissza
2011.
április
25. 08:32

"Soha ekkora bizonytalanságban nem voltak az emberek a nyugdíjjal kapcsolatban"

"Soha ekkora bizonytalanságban nem voltak az emberek a nyugdíjjal kapcsolatban" Nőtt a munkanélküliek száma, félkatonai szervezetek alakultak, és sok munkavállaló kevesebbet keres az új adórendszer miatt, mint egy évvel ezelőtt - mondta Kormos Kata, az MSZP szóvivője vasárnap egy telefonos sajtótájékoztatón.
Tovább
2010.
február
27. 11:07

2050-re a nyugdíjasoké lesz a világ?

2050-re a nyugdíjasoké lesz a világ? Egy friss tanulmány szerint 2021-re minden negyedik magyar 60 évesnél idősebb lesz, a fiatalok száma pedig történelmi mélypontra, kétmillió alá zuhan. 2050-re a legnépesebb korosztály a 75 éveseké lesz.
Tovább
2011.
április
04. 08:30

A család a jövő záloga

A család a jövő záloga Az uniós tagállamok demográfiai és családügyekért felelős minisztereinek informális ülése előtt adott nyilatkozatában a magyar tárcavezető hangsúlyozta: a népesség fogyása a legtöbb uniós tagállamnak problémát okoz, és már Magyarországon is tízmillió alá csökkent a lakosok száma.
Tovább
2010.
január
24. 07:33

A nemzedékek közötti kölcsönös felelősség

A nemzedékek közötti kölcsönös felelősség A nemzedékek közti együttműködésről hazánkban mostanában főleg mint „nyugdíjkérdésről”, legújabban mint „nyugdíjkatasztrófáról” beszélnek. Ezeken a hasábokon szándékosan kerülünk minden napihírt, mélyebb kapcsolatokra, hosszabb lélegzetű folyamatokra figyelünk.
Tovább
2011.
január
07. 11:46

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt A magyar nyugdíjpolitika nem kerül be az EU ajánlások közé. Az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa szerint tavalyi képe alapján Magyarország "nem tartozik az instabil EU-tagállamok közé", de ezt természetesen el lehet rontani.
Tovább
2011.
március
29. 09:33

Európa a családokért, a családok Európáért

Európa a családokért, a családok Európáért Uniós elnökként Magyarország lesz a házigazdája március 28. és április 2. között az Európai Népesedési Hétnek. Nemzetközi szakértői, tudományos és civil konferenciák lesznek ezekben a napokban, itt tartják informális találkozójukat az európai családügyi miniszterek, a záró fesztiválra pedig a nagyközönséget is várják a Millenárisra, április 2-án. Beszámoló a nyitó sajtótájékoztatóról.
Tovább
2011.
február
18. 05:52

Európa megőszül

Európa megőszül Az Európai Bizottság a tagállamokat győzködi, hogy nyugdíjkorhatáraikat "automatikusan igazítsák" az országokban várható élettartamhoz.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART