2011.
április
09. 20:48

"Kiakadtak" a bírók a nyugdíjkorhatár leszállításától

Címkék:
bíróság Nem volt még rá példa, hogy lényegében a teljes magyar bírói kar levelet intézzen a jogalkotókhoz, most megtették: komolyan aggódnak a nyugdíjkorhatáruk leszállításának terve miatt. Ez szerintük lehetetlen helyzetbe hozná a bíróságokat, ezért lobbizni kezdtek az alkotmánytervezet ezirányú módosítása ellen.

Példa nélküli lépésként a teljes bírói elit levéllel fordult az alkotmányozásban részt vevő országgyűlési képviselőkhöz, valamint Schmitt Pálhoz, Orbán Viktorhoz és Kövér László házelnökhöz. A levélben "mélységes aggodalmukat" fejezik ki az április 4-én, az új alkotmány tervezetéhez az utolsó pillanatban beterjesztett módosítócsomag egyik eleme miatt.

A Lázár János fideszes képviselő által beterjesztett javaslat szerint a jelenleg 70 éves korukig dolgozó bírókat csak az öregségi nyugdíjkorhatárig, jelenleg 62 éves korukig lehetne foglalkoztatni (az öregségi nyugdíjkorhatár 2021-ig fokozatosan 65 évre nő).

A Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei, továbbá a Magyar Bírói Egyesület által jegyzett, a hatalmi ágak szokásos kommunikációjához mérten igen erélyes hangvételű levél szerint a módosítás elfogadása esetén jövő januárban 228, 2013 végéig pedig további 56 bírót nyugdíjaznának.

A levél szerint a szolgálati viszony megszűnése jelentős számban érinti a hierarchia csúcsán álló, magasan kvalifikált bírókat, akiknek a pótlása főként az alsóbb szintű bíróságokról, és csak nagyon nehezen megoldható. Az állásokat a kinevezésekre vonatkozó új szabályok miatt csak 6-8 hónap alatt lehet betölteni, a személyi változások miatt pedig rengeteg ügyet másra kéne osztani: a munkaerőhiány és a fennakadás komolyan lelassítaná az eljárásokat.

A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy csak a Fővárosi Bíróságon és a Pest Megyei Bíróságon 14, míg országosan 30 ezer ügyet kéne másra szignálni. A "változások következményeként az átlagos bírói gyakorlati idő számottevően alacsonyabb lesz egy olyan bírói karban, amely európai viszonyban is fiatal" – áll a levélben.

A dokumentum külön megemlíti, hogy a bírói kart csak a szervezeten belülről lehet feltölteni, ezért az utánpótlás jelentősen csökkenteni fogja a bírósági titkárok létszámát. A karrierlétra bírói kinevezés előtti utolsó fokán álló titkárok egy 2010. nyári törvénymódosítás eredményeként a helyi bíró hatáskörében járhatnak el a szabálysértési és a nemperes ügyekben.

Ha hirtelen csökken a számuk, az "alapjaiban veszélyezteti néhány, a közelmúltban elfogadott törvény végrehajtását".

A Fejér megyei összbírói értekezleten pénteken, Székesfehérváron Baka András főbíró arról beszélt, hogy a bírók szerint akkor, amikor minden ország hihetetlen erőfeszítéseket tesz a nyugdíjkorhatár emelésére, "nehéz másképp értelmezni a nyolcéves vagy akár ötéves korhatárcsökkentést is, mint a bíróságok elleni támadásnak".

A bírói ág vezetése korábban is kifejezte aggodalmát, amiért az alaptörvény tervezetéből kimaradt a bíróságok önigazgatásáról szóló rész. Ez nyilvánvalóan annak a jele, hogy a kormány – az 1997 előtti állapothoz visszatérve, feltehetően az igazságügyi tárca alá besorolva – az irányítása alá vonná a bíróságokat.

A másik konfliktus a semmisségi törvény kapcsán bontakozott ki, ami szintén nyílt ellenkezést váltott ki a bírói karban. Az európai trenddel szembe menő módosítási javaslat ebben az olvasatban megtorló jellegű intézkedésnek tűnik: a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása a 19 megyei elnök közül 12-t, az öt táblabírósági elnök közül kettőt érintene. Baka András 2014-ben lesz 62 éves.

Az alkotmánytervezethez kapcsolódó módosító javaslatokról hétfőn döntenek a képviselők. A bírók nyugdíjkorhatárának leszállítása – a vármegyékről szóló mellett – az egyik legtöbbet vitatott módosítás.

A KDNP-s Rubovszky György az alkotmányügyi bizottság csütörtöki ülésén még azt jelezte, hogy a kisebbik kormánypárt számára elfogadhatatlan a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése, így az csak a fideszes tagok támogatásával válhatott bizottsági módosító indítvánnyá. Szombaton viszont az MTI már úgy értesült, hogy a kereszténydemokraták mégis megszavazzák a javaslatot.

Az Index úgy tudja, hogy a bírósági vezetők eltökéltek, és ha a módosítás hétfőn az alaptörvény-tervezet egységes szövegének részévé válik, a péntekinél is szókimondóbb üzenettel fordulnak a jogalkotóhoz.

Forrás: Index

Vissza
2011.
április
02. 15:46

Nyugdíjazás vagy újrapályáztatás várhat a bírákra

Nyugdíjazás vagy újrapályáztatás várhat a bírákra A jelenlegi hetvenéves bírói nyugdíjkorhatárt az általános nyugdíjkorhatárhoz, 62 évhez igazítanák. Jövőre így több, az előző rendszerben is aktív szakembert küldhetnének nyugdíjba. Ugyancsak felvetődött kormánypárti körökben az a lehetőség, hogy minden bírói státust újrapályáztatnának. A szakmai felháborodás előre kódolt lehet ezekkel a lépésekkel. Ez történt ugyanis az igazságszolgáltatási reformokon átesett több kelet-európai országban is. A múlttal való szakítás jegyében az immár demokratikusan választott törvényhozás Szerbiában 2009 decemberében hajtotta végre a bírák és ügyészek újraválasztását.
Tovább
2011.
április
08. 14:48

Ügyvédek a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése ellen

Ügyvédek a bírói nyugdíjkorhatár csökkentése ellen A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége tiltakozik a bírói életpálya megrövidítésének szándéka ellen, amely az alkotmányozás folyamatában merült fel.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART