2013.
március
07. 10:42

Kik őrzik legtovább az egészségüket?

Címkék:
fiatal nyugdíjasok Az Európai Statisztikai Hivatal felmérése szerint Szlovákia lakosai számíthatnak rövidebb egészséges életre Európában, csupán 52 évre, ezzel szemben a magyar nők akár 59 évig is élhetnek anélkül, hogy valamilyen betegség akadályozná őket normális életvitelükben.

Az adatok 2011-es mintavételből származnak. Az Eurostat a halandóságról szóló adatokból, valamint egy kérdőívből számolta ki a várható egészséges életkort, melyben arról kérdezték az embereket, hogy milyen hosszú életre számítanak anélkül, hogy valamilyen betegség akadályozná őket életvitelükben.

A leghosszabb ideig Máltán élnek egészségesen, a nők a várható élethosszhoz hasonlóan itt is jobb esélyekkel indulnak, mint a férfiak: a máltai nők 71, a férfiak 70 egészséges életévre számíthatnak.

Svédországban viszont a férfiak vannak előnyben, ők számíthatnak 71, a nők pedig 70 évre. Szlovákiában a nők és férfiak is 52 évre számíthatnak, előttük Szlovénia, Lettország, Románia, Észtország található, majd némi meglepetésre Finnország, Portugália és Németország, Hollandia következik. Itt a nők rontják az arányt, mivel ők csupán 59 évre számítanak, szemben a férfiak 64 évével.


Magyarország Hollandiát előzi, a férfiak 57, a nők 59 évével. A legegészségesebb poszt-szocialista ország Csehország a középmezőny elején, 62-63 évvel. Hazánk tehát a férfiak egészségben eltöltött életévei alapján a hetedik, a nők tekintetében a tizedik legrosszabb helyen áll, olyan országokat megelőzve a nők sorrendjében, mint Németország, Hollandia vagy Portugália.

Nem csak a GDP mutatja egy ország fejlettségét

Korábban a gazdasági és társadalmi elemzésekben szinte kizárólag olyan objektív mutatókat alkalmaztak, mint a GDP, amely azonban nem feltétlenül tükrözi a társadalmi haladást, illetve a lakosság élettel való elégedettségét. A különféle objektív mutatókat ezért olyan információkkal kell kiegészíteni, amely jobban kifejezi a társadalmi folyamatokat.

Az egészségi állapot jellemzésére többféle mutatószámot is alkalmaz a statisztika. Az úgynevezett kemény mutatók, mint például az egyes életkorokban várható élettartam, vagy bizonyos morbiditási adatok. Emellett léteznek olyan speciális mérőszámok is, amelyek szubjektív elemeket is tartalmaznak.

Ilyen például a fenti indikátor, az egészségesen várható élettartam, melyet Magyarországon 2006 óta számolnak, vagy az úgynevezett vélt egészség mutató ((self) perceived health).

Az egészségben eltöltött életév (Healthy Life Years) mutató azon évek számát méri, ahány évre egy személy, mint egészséges állapotban eltöltött időtartamra számíthat. Ez egyfajta egészségügyi mutató, amely a morbiditási és mortalitási mutatókat egyesíti. A kiszámításhoz olyan adatokra van szükség, mint az egészséges és egészségtelen körülmények kor-specifikus előfordulási gyakorisága, illetve kor-specifikus halálozási adatok. Az egészséges állapotot a felmérésekben úgy határozzák meg, mint a működési zavarok, fogyatékosság hiánya. Vagyis az uniós ajánlásoknak megfelelően az EU-SILC-felvételből definíciószerűen az tekinthető egészségesnek, aki arra a kérdésre, hogy „Az elmúlt hat hónap során mennyiben érezte magát korlátozva mindennapi szokásos tevékenységeiben egészségügyi okok miatt?”, a lehetséges válaszok közül az „egyáltalán nem éreztem magam korlátozva” választ adta.

Mivel a férfiak és a nők máshogy vannak kitéve az egészségügyi kockázatoknak, a betegségeknek, a problémáknak és az egészségüket érintő gyakorlatoknak, ezért a HLY mutatót férfiak és nők esetében külön-külön számítják. Ugyanezt a mutatót másként korlátozottság nélküli, vagyis egészségkárosodástól mentes várható időtartamnak (DFLE) is nevezik.

2005-től az egészségben eltöltött életéveket a lisszaboni strukturális mutatószámok közé sorolták, hangsúlyozva, hogy a gazdasági növekedés kulcstényezője a népesség várható jó egészségben eltöltött élettartama – és nem csupán az élet hossza. Az egészségesebb népesség életkora előrehaladtával ugyanis tovább tud dolgozni, ami magasabb termelékenységet és foglalkoztatást tesz lehetővé, valamint kevesebb egészségügyi ellátást szükségessé, ami végeredményben csökkenti az államháztartásra nehezedő nyomást. A várható egészséges élettartam növelése ezért kulcsfontosságú tényező abban, hogy minél több embert lehessen bevonni a foglalkoztatásba és bent tartani a munkaerőpiacon. Az idősödő társadalmak ugyanakkor az egészségügyi és a szociális szolgáltatások területén lehetőséget is kínálnak.

Forrás: Biztosítási Szemle

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART