2011.
június
21. 19:50

Kinek ajánlott árfolyamrögzítéssel élni?

Címkék:
svájci frank váltás Amióta ismertek lettek a kormány Otthonvédelmi Akciótervének részletei, az árfolyamrögzítéssel kapcsolatban sok szakember (köztük az MNB is) óvatosságra inti a lakosságot ennek a lehetőségnek a kihasználását illetően. A Duna House Hitel Centrumának vezetője, Veisz István is osztozik ezekkel a véleményekkel, hiszen aki ezt a mentőövet választja és a felszabadult tőkét fogyasztásra fordítja, várhatóan rosszabb helyzetben fogja találni magát az árfolyamrögzítés időszakát követően, mint amilyenben most van.

Az árfolyamrögzítés gyakorlatilag egy újabb addicionális, alacsony kamatozású hitelfelvétel. Kevés azon esetek száma, amikor egy adós problémáját csak úgy lehet megoldani, hogy egy újabb hitellel terheli a gazdálkodását. Egy ilyen lépés csak azon esetekben lehet indokolt, ha az adós úgy véli, hogy a hitel lejártakor már jelentősen jobb gazdasági helyzetben lesz, (például előléptetik, vagy fizetésemelést remél,) vagy ha a terhelt ingatlant jelentősen magasabb áron tudja a lejáratkor eladni, mintha a bank most árverezné el. Ezek elég kockázatos és kiszámíthatatlan események, így egy ilyen döntést alaposan meg kell fontolni.

A hitelszakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy vannak olyan körülmények, amelyek esetében erősen megfontolandó a rögzített árfolyammal élni. Ez olyan esetben fordulhat elő, amikor az adós a rögzítéssel járó új hitel kedvező tulajdonságát, - vagyis az alacsony kamatot – egy másik drágább hitel (pl. személyi hitel vagy hitelkártya törlesztés) kiváltására használja, amely a jelzálog hitelen felül terheli. Ebben az esetben a rögzítéssel felszabaduló tőkét a drágább hitel előtörlesztésére lehet használni.

Másik lehetőség, hogy a felszabaduló tőkét lakás-takarékpénztári megtakarításra fordítja az érintett, amelyből kedvezményes lakáskölcsönt tud felvenni. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy itt is adódhat egy negatív forgatókönyv, amely akkor íródik, ha a rögzítési idő végén lényegesen magasabb lenne a Frank árfolyama, mint most. Ebben az esetben ugyanis az adós majd a magasabb árfolyamon fog tudni törleszteni, hisz a rögzítés nem szünteti meg az árfolyamkockázatot, csak kitolja azt. Veisz István hozzáteszi, hogy minden elhamarkodott döntés előtt érdemes szakemberhez fordulni és közösen kiszámolni, hogy az adott feltételek mellett érdemes-e a fentiek valamelyikét választani.

Nézzük a konkrét számokat. Ha négy éve, még 165 Forintos frank árfolyamon felvett valaki 10 milliós hitelt 20 évre, amelynek a jelenlegi THM mutatója 7,5 százalék, akkor most a havi törlesztőrészlete 104 181 Ft. (215 Ft-os Frank árfolyamnál.) Ha ebben az esetben az adós árfolyamrögzítést választ, akkor a következő 36 hónapban az átmeneti törlesztőrészlet 84 600 Ft-ra csökkenne, vagyis a megtakarítás 19 581 Ft.

Ha ezt az összeget az adós egy magasabb kamatozású, például személyi kölcsön átütemezett törlesztésére fordítja. Ezeknek a kölcsönöknek az átlagos THM mutatója 25-31 százalék között mozog. Ha valaki 60 hónapra felvett 1,5 millió Ft-ot két éve, annak a havi törlesztője 42 ezer Ft és a jelenlegi tőketartozása 1 150 ezer Ft. Ebben az esetben megérheti az árfolyamrögzítést választani és az így keletkezett havi megtakarítást felhasználni és magasabb törlesztőrészlettel fizetni a személyi kölcsönt. (Ehhez a folyósító banknál szerződésmódosítást kell kezdeményezni, amelynek költsége bankonként eltérő. 1.500.000Ft-os személyi kölcsönnél átlagosan 15.000Ft körül alakul.) A vállalt magasabb törlesztőrészlettel, vagyis 61 581 Ft-tal számolva egy évvel rövidebb futamidő alatt fizethető vissza a kölcsön és így összességében kevesebb kamatot is kell fizetni a banknak.

A fenti számításokból kiindulva, ugyanígy használható az árfolyamrögzítésből felszabaduló havi pénzösszeg akár áruhitel vagy hitelkártyák előtörlesztésére is. Ez utóbbiak kamatozása rendkívül magas, 38-45 százalékos THM-el rendelkeznek.

Másik lehetőség a meglévő devizaalapú lakáshitel kiváltása lakás-takarékpénztári megtakarítással. Korábban már szakértők foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a lakás-takarékpénztári megtakarítások hozama 10 százalék feletti - és ráadásul kamatadó sem terheli, így megérheti az árfolyamrögzítést és ezzel egy alacsonyabb kamatozású hitel lehetőségét választani, hiszen ezzel pozitív nyereség érhető el. Azonban több szakértő is leszögezte, hogy mivel a lakás-takarékpénztári megtakarítások hozama leghamarabb 4 év után realizálódik így nem éri meg a jövőbeni hozam reményében felvállalni az árfolyammozgásokból adódó kockázatot.

Forrás: OrientPress

Vissza
2011.
május
30. 16:18

Devizahitelek - Elemzők szerint csak haladékot jelent az akcióterv

Devizahitelek - Elemzők szerint csak haladékot jelent az akcióterv Csak átmeneti segítséget nyújt a kormány Otthonvédelmi Akcióterve az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélik a bejelentett intézkedések csak haladékot adnak azoknak, akik még képesek törleszteni. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn azt jelentette be, hogy öt pontos megállapodás született a kormány és a bankszövetség között a devizahitelesek megsegítéséről.
Tovább
2011.
május
24. 08:29

Devizahitelesek: további ötletek

Devizahitelesek: további ötletek Biztosítók fizethetnék a nyugdíjba vonult jelzálogadósok helyett a hitelek törlesztőrészleteit, aminek fejében fokozatosan tulajdont szerezhetnének az ingatlanon. Az ötletet az Egyesült Államokban próbálják ki.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART