2011.
április
26. 04:31

Kis magyar alkotmánytörténet

Címkék:
alkotmány A magyar alkotmány az 1949. évi XX. törvény életbe lépéséig történeti, azaz íratlan alkotmány volt, vagyis a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összességéből állt. Ezt hívják ezeréves alkotmánynak.

Kevéssé ismert, hogy az első írott magyar alkotmány nem is az 1949-es, hanem a Magyar Tanácsköztársaság 1919-es alkotmánya. 1919. április 2-án megjelent a Forradalmi Kormányzótanács XXVI. rendelete "A Tanácsköztársaság alkotmánya" cím alatt. Ennek 1.§.-a kimondta: "A magyarországi Tanácsköztársaság célja: a kapitalista termelési és társadalmi rend megszüntetése, s a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtése. A cél megvalósításának eszköze: a dolgozók uralmának biztosítása a kizsákmányolók felett. A munkás-, katona- és földmíves tanácsokban dolgozó nép hozza a törvényeket, hajtja azokat végre és bíráskodik azok megszegői felett."

Magyarországon 1949. augusztus 20-án életbe lépett az új alkotmány. Augusztus 20.  az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja volt, a két világháború között ez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való állandó emlékeztetéssel. E vallási és nemzeti tartalmak egyike sem volt vállalható és kívánatos az új rendszer számára. Teljes megszüntetése vagy eljelentéktelenítése, mint az a tisztán vallási ünnepek egy részével megtörtént, mégsem látszott célszerűnek, inkább a tartalmi "megújítást" választották. Ezt a feladatot az új alkotmány hatálybalépésének 1949. augusztus 20-ra való időzítésével, mint "új" - szocialista - "államalapítással" oldotta meg a pártvezetés. Az alkotmány rögzítette az ország fejlődésében bekövetkezett változásokat, kimondta, hogy a Magyar Népköztársaság szocialista állam, amelyben minden hatalom a dolgozó népé.

1989. október 18-án a magyar Országgyűlés szentesítette az 1949. évi alkotmány (közel 80 százalékban) módosított szövegét. Az új alaptörvényt formailag módosító jogszabálynak nevezték, valójában, tartalmát illetően pedig a rendszerváltás "átmeneti alkotmánya" lett. Új alapokra helyezte az államszervezetet, a kormányzati rendszert, továbbá az emberi- állampolgári jogokat. Demokratikus jogállamként deklarálta a Magyar Köztársaságot, és életre hívta a parlamentáris demokráciát garantáló új intézményeket, köztük a köztársasági elnöki tisztséget, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket. Célként hangsúlyozta a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenetet. Biztosította a többpártrendszer kiépítéséhez szükséges jogi eszközöket, lehetővé tette - az alkotmányos kereteket betartó - pártok megalakulását és működését. A gazdasági rendszerre vonatkozó paragrafusok egyenlő védelemben részesítik a köz- és magántulajdont, s a versenysemlegesség alapján támogatják a vállalkozásokat. Az alkotmány megint egy szimbolikus időpontban, 1989. október 23-án lépett hatályba.

Az elmúlt években különböző okokból több módosítást végeztek az alkotmány szövegén, például a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történt csatlakozás kapcsán. Az ideiglenes alkotmány átfogó módosításának terve időről-időre előkerült: foglalkozott vele a Horn és a Medgyessy kormány, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt az igazságügyi minisztérium szakértői a hatályos alkotmány megújításának tervezetén dolgoztak.

Orbán Viktor miniszterelnök 2010. májusban jelentette ki, hogy „a választók akaratából mi egyben alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament is vagyunk”. 2011. április 18-án az új magyar alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő tartózkodott. Az alkotmányt a mai napon, húsvétkor, a kereszténység legfontosabb ünnepén írta alá Schmitt Pál köztársasági elnök.

Forrás: Híradó.hu

Vissza
2011.
április
23. 10:30

Orbán: az új alkotmány az újjászületés dokumentuma

Orbán: az új alkotmány az újjászületés dokumentuma Az idei húsvét a magyaroknak különösen fontos. Jézus Krisztus feltámadásán és a természet tavaszi megújulásán túl ebben az évben Magyarország újjászületését is ünnepeljük - fogalmazott Orbán Viktor kormányfő a Magyar Nemzet hasábjain közzétett, ünnepi írásában. A miniszterelnök szerint Magyarország új, húsvéthétfőn kihirdetendő alkotmánya ugyanis a magyar újjászületés legfontosabb dokumentuma.
Tovább
2011.
április
25. 12:22

Schmitt Pál aláírta az Alaptörvényt

Schmitt  Pál aláírta az Alaptörvényt Lesz Nemzeti Hitvallásunk, ami a NENYI-t váltja majd a hivatalokban, de csorba marad az Alkotmánybíróság hatásköre, Kúriává változik az LB, bekerül a magzat védelme, a magánnyugdíjak pedig ki, szabályozzák a tényleges életfogytiglanit, büntetik az eladósodást és leszállítják a bírók szolgálati korhatárát.
Tovább
2011.
április
15. 12:48

Sólyom László nekiment az alkotmánytervezetnek

Sólyom László nekiment az alkotmánytervezetnek Érthetetlen, indokolatlan és elfogadhatatlan az alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása és a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentése – nyilatkozta Sólyom László volt köztársasági elnök a FAZ pénteki számában. A volt államfő szerint az alkotmánybíróság „feltűnően óvatossá” vált, és a sarkalatos törvények a Fideszt korlátozzák majd.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART