2011.
augusztus
14. 10:52

Kisokos az árfolyamrögzítéshez

Címkék:
devizahitel Nem rohannak a devizahitelesek a kormány árfolyam-rögzítési programjába a bankok első tapasztalatai szerint. Az adósoknak úgy kellene dönteniük, hogy nem tudhatják előre a rögzítés alatt felhalmozódó forinttartozás végösszegét. Emiatt nagyon kockázatos a kormány mentőötlete, hiszen az új hitelt három év múlva el kell kezdeni törleszteni, egy árfolyamvédelem nélküli devizahitel, és ki tudja milyen forintkamatok mellett. A hvg.hu összeszedte, milyen procedúrára, mekkora költségekre és milyen kockázatokra számíthat egy devizahiteles, aki az árfolyamrögzítést választja.

A jelek szerint nem rohannak a devizahitelesek tömegesen a kormány védőernyője alá: a hvg.hu által megkérdezett bankok válaszai alapján kevesen érdeklődnek az árfolyamrögzítés lehetősége iránt. A CIB banknál például a péntektől igényelhető árfolyamrögzítésről eddig országos szinten összesen 140 ügyfél kérdezősködött, és csak kettő igénylést regisztráltak. Az AXA Banknál az elmúlt napokban nagyjából 2-300 fő érdeklődött naponta.

A CIB előzetes felmérései is alacsony érdeklődést mutattak: augusztus elején a fizetési késedelembe esett ügyfelek 14 százaléka igényelte volna az árfolyamrögzítést, és 27 százalékuk ingadozott. A nem késedelmes ügyfelek közül viszont mindössze 4 százalék élne a lehetőséggel, ami kevesebb, mint a júniusban mért 6 százalék. A Budapest Bank néhány hete szintén azt találta, hogy az ügyfelek kevesebb mint 10 százalékát érdekli a program. Az alacsony érdeklődés miatt az általunk megkérdezett bankok többsége nem tervez meghosszabbított nyitva tartást.

Ilyen procedúrára számíthat

Mindegyik nagyobb pénzintézetnél a bankfiókokban, a telefonos ügyfélszolgálaton, és a bank honlapján lehet tájékozódni. Ezt követően a rögzített árfolyamon való törlesztést írásban kell kérni egy igénylési nyomtatványon - ezt akár postán is el lehet küldeni, de az ügyletbe bevont valamennyi szereplőnek alá kell írnia a papírt -, abban a fiókban, amelyhez a hitelszerződés tartozik.

A nyomtatványhoz csatolni kell a fedezeti ingatlanok, teljes, hiteles tulajdoni lapját is, ami 15-30 napnál nem régebbi (ez bankonként eltérő lehet). Ha a fedezeti ingatlanon más bank jelzálogjoga is látható, akkor az ehhez tartozó hitelről is kell vinni egy igazolást, hogy nincs 90 napon túli késedelemben. Kellenek még személyes adatokat igazoló iratok (személyi igazolvány, illetve jogosítvány vagy útlevél, lakcímkártya és adókártya), szintén az ügyletbe bevont összes szereplőtől.

Ezt követően a bank az igényeket megvizsgálja (ami általában néhány hetet is igénybe vehet, de vannak bankok, amelyek gyorsabb ügyintézést ígérnek), és amennyiben a törvényi feltételeknek megfelel az ügylet, szerződéskötés következik a bankfiókban. Ezután az ügyfélnek közjegyző előtt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatot kell tennie (vagyis a nyilatkozatot el kell vinni egy közjegyzői irodába és hitelesíttetni kell), majd a nyilatkozatot el kell juttatni a bankhoz.

Fontolja meg!

A bankok adósaik figyelmét felhívják arra, hogy a csökkentett törlesztőrészlet fejében összességében jóval többet fognak fizetni, mint ha nem veszik igénybe az árfolyamrögzítést. Így csak azoknak éri meg a program, akik már fizetőképességük határán mozognak, és attól tartanak, hogy a további svájci frankerősödés miatt késedelembe esnének.

A védelmi időszak lejártával viszont vállalniuk kell, hogy devizahitelük mellett elkezdik törleszteni a piaci és a rögzített árfolyam különbségéből, a gyűjöszámlán felhalmozott forinttartozást (amire a program ideje alatt kamatos kamatot számítanak fel, tehát a tőketartozáshoz havonta hozzáírják a kamatot és mindig az így gyarapodó, teljes összeg kamatozik tovább). Ha valaki 90 napnál tovább nem törleszt, mindkét hitelt felmondja a bank, és egy ősszegben vissza kell fizetni az összes tartozást. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ehhez hozzáadódhat a devizahitel törlesztőrészletének emelkedése is, hiszen az árfolyamvédelem három év után megszűnik, így az adós ismét ki lesz szolgáltatva az aktuális piaci árfolyamnak.

A gyűjtőszámlahitel végösszege egyfelől a devizaárfolyam alakulásától függ: minél tovább és minél nagyobb a különbség a rögzített és a piaci árfolyam között, annál több tartozás gyűlik össze. A gyűjtőszámlahitelt emellett befolyásolja a kamatozás is, ami a védelem időszakában a hármhavi budapesti bankközi kamat (ez az úgynevezett BUBOR), a védelem után pedig a bank által alkalmazott piaci forintkamat (jelenleg ez 9-10 százalék között mozog).

Ez tehát azt jelenti, hogy nem lehet pontosan tudni, mekkora lesz a törlesztőrészlet az árfolyamrögzítést követően. Ezért a bankok arra kérik ügyfeleiket, gondolják meg, milyen anyagi helyzetben lehetnek három év múlva és képesek lesznek-e törleszteni egy magasabb törlesztő részletet (a védelmi pénz a svájci frankhiteleseknek végül milliós nagyságrendű is lehet). Meg kell jegyezni, a kormány jövő héten dönthet arról, hogy a törlesztő részletek csak 15 százalékkal emelkedhetnek a rögzítés után, ezen felüli emelkedésnél a bankoknak a futamidőt kellene megnyújtani.

Saját csomagokat is kínálnak

Fontos azt is mérlegelni, hogy átmeneti vagy tartós, kisebb vagy nagyobb összegű fizetési könnyítésre lenne szükség, az állami program ugyanis nem túl rugalmas: ha az adós belép, 36 hónapig benne marad, és végig a megszabott 180 forintos svájci frank vagy 250 forintos euró árfolyamon kell törlesztenie, illetve ehhez képest gyűlik a tartozása a különbségből. A bankok az állami konstrukció mellett saját könnyítéseket is kínálnak.

Az OTP az államihoz hasonló árfolyamrögzítést ajánl, de magasabban rögzíti az árfolyamokat. Az Unicredit ügyfeleinek az adós pénzügyi helyzete alapján kidolgozott egyedi könnyítéseket kínál (ezekhez szintén szerződést kell módosítani, és közjegyzői okiratra is szükség van). A leggyakoribb megoldás a türelmi idő (a tőke fizetésére kétéves felső határral) és a futamidő-hosszabbítás, melyek lehetővé teszik a havi törlesztő-részlet ideiglenes csökkentését.

Az AXA a kormányzati csomagot csak azoknak ajánlja, akik valamilyen feltétel miatt nem felelnek meg a bank saját programjának. Ebben a lehetőségekhez mérten az ügyfél választhatja meg a forint törlesztőrészlet mértékét, amelyet aztán a futamidő teljes egészére rögzítenek. Ettől kezdve a törlesztőrészletek a rögzítetthez képest plussz/mínusz 10 százalékos sávban mozoghatnak, a lejárati dátum pedig ehhez mérten nő vagy csökken viszont . Ez a módszer az árfolyam-mozgások mellett a kamatváltozások ellen is véd.

A Budapest Banknál az árfolyamrögzítés mellett áthidaló kölcsönt kínálnak, amelynek lényege, hogy az ügyfélnek 12-36 hónapon keresztül csökkentett törlesztőrészletet kell a bank felé fizetnie. Az eredetileg fizetendő teljes törlesztőrészlethez a hiányzó összeget havi szinten a bank az Áthidaló kölcsön összegéből pótolja ki. Emellett lehet 60 havi tőkefizetési moratóriumot, futamidő hosszabbítást, és halasztást (a törlesztés átmeneti felfüggesztését) kérni, vagy a devizahitelek forintra váltását kérni.

A CIB az adós helyzete alapján futamidő hosszabbítást vagy tőkemoratóriumot ajánl, illetve egy hitálátstrukturálásra épülő konstrukciót, amely nem jár az árfolyamkockázat megszűnésével, viszont az eredeti törlesztőrészlet 75, 50 vagy akár 25 százalékra is csökkenthető.

A Raiffeisennél futamidő meghosszabbítást, jelzálog-fedezetes vagy anélküli adósságrendezést (ez egy áthidaló hitel), a törlesztőrészlet átmeneti csökkentését kínálják az adósnak. A törlesztés átmenetileg 0-50 százalékkal, illetve munkanélküliség, vagy egyéb váratlan élethelyzetben akár 70 százalékkal is csökkenthető. Opcionális lehetőség még a devizaalapú hitel forintra váltása.

Forrás: hvg.hu

Vissza
2011.
május
30. 16:18

Devizahitelek - Elemzők szerint csak haladékot jelent az akcióterv

Devizahitelek - Elemzők szerint csak haladékot jelent az akcióterv Csak átmeneti segítséget nyújt a kormány Otthonvédelmi Akcióterve az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélik a bejelentett intézkedések csak haladékot adnak azoknak, akik még képesek törleszteni. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn azt jelentette be, hogy öt pontos megállapodás született a kormány és a bankszövetség között a devizahitelesek megsegítéséről.
Tovább
2011.
május
24. 08:29

Devizahitelesek: további ötletek

Devizahitelesek: további ötletek Biztosítók fizethetnék a nyugdíjba vonult jelzálogadósok helyett a hitelek törlesztőrészleteit, aminek fejében fokozatosan tulajdont szerezhetnének az ingatlanon. Az ötletet az Egyesült Államokban próbálják ki.
Tovább
2011.
augusztus
12. 06:38

Mától lehet kérni az árfolyamrögzítést

Mától lehet kérni az árfolyamrögzítést Az árfolyamgát mellett döntők a havi teher csökkenését legkorábban várhatóan az októberi törlesztő részleteknél érezhetik majd.
Tovább
2011.
augusztus
10. 06:48

Ócsára költöztetnék a fizetésképtelen devizaadósokat

Ócsára költöztetnék a fizetésképtelen devizaadósokat Ócsát javasolja a szociális családiház-építési program helyszínéül a Belügyminisztérium. Ha a kormány elfogadja a javaslatot, a fizetésképtelen lakáshitelesek alacsony rezsiköltségű kertes otthonokba költözhetnek.
Tovább
2011.
augusztus
12. 12:50

Vége a svájci frank rémálomnak?

Vége a svájci frank rémálomnak? Az elmúlt másfél napban drasztikusan gyengült a frank, 267,29 forintról 250 forint alá állt be a svájci fizetőeszköz. A frankkal szembeni hangulat megfordulni látszik, az elemző azonban még visszafogottan nyilatkozik.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART