2012.
március
26. 08:25

Kivéreztetve várják a kritikus napokat a nyugdíjpénztárak

Címkék:
malacnyugdíj Péntekig dönthetik el a magánnyugdíjpénztárak tagjai, hogy visszatérnek-e az állami rendszerbe. Közel 100 ezer embernek kell döntenie, és a tavalyi magánpénztári hozamokról szóló értesítők nem sok jót ígérnek a magánrendszert választóknak, mivel a legtöbb pénztár komoly veszteségeket könyvelt el tavaly. Ennek ellenére mégsem biztos, hogy megéri visszalépni.

A múlt évet 5,3 millió forintos megtakarítással indítottam a pénztárban, ebből lett az év végére 4,9 millióm. Tudom, hogy a növekedési portfólió, amit választottam, kockázatos, de a több mint 7,5 százalékos bukó azért erős túlzás - mondta az [origo]-nak az OTP magánnyugdíjpénztárának egy tagja, aki a napokban kapta meg a tavalyi teljesítményről szóló levelet.

A középvezetői beosztásban, egy multinacionális cégnél dolgozó pénztártag azt mondta, tavaly fel sem merült benne, hogy átlépjen az állami rendszerbe, "pedig szinte vállalhatatlan feltételeket teremtett az állam [a magánpénztárban maradáshoz]. Most sem lépek vissza, ennek több oka is van". A pénztárban maradás feltételei az idén már kedvezőbbek, mint tavaly voltak, ha pedig visszalépne, biztosan elbukná azt a 400 ezer forintot is. "Az államnak pedig nem adok pénzt, még mindig jobban bízom a pénztárban. Pedig egyik rosszabb, mint a másik" - fogalmazott.

A tavalyi év általában nem sikerült jól a hazai magánnyugdíjpénztáraknak, sokuk vaskos veszteséget könyvelt el, de az OTP pénztárának különösen rossz éve volt (a három különböző összetételű pénztári portfólió közül csak az egyikben volt pozitív a befektetések hozama az OTP-nél, ez a legbiztonságosabb, úgynevezett klasszikus portfólió volt, amelyben jellemzően a nyugdíjkorhatárhoz már közeledő, idősebb tagok pénzét forgatják). A piacok talpra állásával a magánpénztárak akár rövid idő alatt is korrigálhatják veszteségeiket. Persze, akinek nem veszi be a gyomra az évenkénti erős liftezést, az választhat a pénztáron belül másik portfóliót, vagy egy másik nyugdíjpénztárt is, amelynek kevésbé merész a befektetési politikája, és most március végéig - még öt napig - megteheti azt is, hogy visszatér a tisztán állami nyugdíjrendszerbe.

Nem várom meg, amíg többet bukok

Épp így döntött egy másik OTP-pénztártag. "A tavalyi évet 250 ezer forintos mínusszal zártam, nem várom meg, amíg ennél is többet bukok" - indokolta döntését az [origo]-nak. A visszalépésben az is motiválta, hogy nem akart évente tagdíjat fizetni jelenleg 2,1 milliós pénztári vagyona után.

Nem az OTP volt az egyetlen, amelynek rosszul ment a sora. Tízéves távlatban a legnagyobb pénzügyi csoportok - az Aegon, az Allianz, az ING, a Budapest Bank és az Erste - pénztárai is a tízéves átlagos inflációs ráta alatt maradtak, ami egyelőre azt eredményezi, hogy az összes magánpénztári tag 85 százalékának a pénze ma nem ér többet, mint tíz évvel ezelőtt. (A Stabilitás Pénztárszövetség tavaly júliusban tette közzé a pénztárak taglétszámát, a százezer közeli teljes tagságból akkor közel 85 ezren voltak az említett kasszákban, az azóta történt megszűnések, átlépések miatt az arány picit módosulhatott.)

A befektetési teljesítmények értékelésénél azonban több szempontot érdemes figyelembe venni. Az egyéves hozamadatoknak nem érdemes óriási jelentőséget tulajdonítani, hiszen - különösen az intenzíven részvényekbe fektető portfólióknál - egy-egy év kiugróan jó és kifejezetten rossz hozamokat is hozhat. Megint az OTP példájával élve: 2009-ben a növekedési portfólió hozama például több mint 34 százalékos volt, 2010-ben pedig 13,5 százalékkal ez a pénztár vezette a hasonló összetételű portfóliók mezőnyét (ez akkor majdnem 9 százalékkal haladta meg az infláció mértékét).

A pénztárak vagyonkezelői sosem egy évre optimalizálnak, vagyis nem úgy állítják össze a befektetéseket, hogy adott évben kiemelkedő hozamot produkáljanak. A cél a tagok pénzének hosszabb távú gyarapítása, ezért fontosabbak a tízéves adatok, ám ez utóbbiakat is befolyásolja, hogy éppen melyik tíz évet vizsgáljuk.

Nem mindenkinek jár reálhozam

Arról péntekig kell dönteniük a tagoknak, hogy az állami vagy a magánrendszert választják. Aki most visszalép, az felveheti a pozitív reálhozamot, ha a pénztárba való belépése óta az infláció mértékénél jobban gyarapodott a vagyona. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legutóbbi törvénymódosítása nyomán mindezt adómentesen tehetik meg az érintettek, ugyanolyan feltételekkel, mint ahogy a tavaly visszalépő 2,8 millió egykori pénztártag felvehette a pénzét.

Akinek nincs mit felvennie, mert a számláján épp negatív a reálhozam - például a tavalyi veszteségek miatt -, de mégis visszalép az állami rendszerbe, az kénytelen lesz elviselni a befektetési veszteségeket, nem jut reálhozamhoz. Előfordulhat persze az is, hogy az idei év első öt hónapja korrigálja a tavalyi veszteségeket, és május végén, amikor megtörténik az elszámolás az állam és a pénztárak között, a visszalépő tagnak mégis pozitív lesz a reálhozama, de erre nincs garancia.

A döntést azonban nem érdemes a reálhozam nagyságára és felvételének lehetőségére alapozni, még akkor sem, ha egyes tagoknál szerencsés esetben akár néhány százezer forint is lehet a nyereség. Ennél sokkal fontosabb, hogy ki mit vár el hosszabb távon az állami nyugdíjrendszertől és a nyugdíjkasszáktól, miben bíznak jobban, illetve hogy képesek-e a jövőben önkéntes befizetéseikkel gyarapítani a pénztári számlájukat.

Változatlanul kérdés, hogy az NGM betartja-e korábbi ígéretét, és a pénztárban maradóknak megadja-e a 100 százalékos állami nyugdíjjogosultságot, illetve hogy hány pénztár marad talpon, és milyen tagdíjat vár majd el a maradóktól. Ha azonban végső soron teljesen kihal a magán-nyugdíjpénztári szektor, a tagok akkor is visszakerülnek az állami nyugdíjba, igaz, ennek a feltételei (például a reálhozam felvétele) ma még nem ismertek.

Forrás: origo.hu

Vissza
2012.
március
22. 09:07

Hogyan lesz nekünk nyugdíjunk? Sötétben tapogatózunk csupán

Hogyan lesz nekünk nyugdíjunk? Sötétben tapogatózunk csupán Kevesebb mint 10 nap múlva a magánpénztári tagoknak újra dönteniük kell - de fogódzót nem nagyon kapnak sem az államtól, és a kasszák sem kapkodtak. 100 ezer tag maradt a magánnyugdíjpénztáraknál, de nemcsak az ő nyugdíjuk kérdéses. Sehol sincsenek még az egyéni számlák, a nyugdíjrendszerből pedig kikerült 3000 milliárd forint.
Tovább
2012.
március
23. 12:04

Ki tartja majd el a nyugdíjba menő generációkat?

Ki tartja majd el a nyugdíjba menő generációkat? Az Ökopolisz Alapítvány arra vállalkozott, hogy az elmúlt időszak hazai munkaerő-piaci változásait, az új jogszabályok várható vagy már érezhető hatásait vitassa meg szakemberekkel. A Mai Manó Házban tartott szerda esti beszélgetésen a meghívott vendégeket a jelenlegi kaotikus foglakoztatási helyzetről, és arról faggatta az Alapítvány, merre találjuk a válságból a kiutat.
Tovább
2012.
március
22. 10:05

Kitartanak a nyugdíjpénztárak mellett a nagyhalak

Kitartanak a nyugdíjpénztárak mellett a nagyhalak Az eddigi tapasztalatok alapján a még mintegy százezer magán-nyugdíjpénztári tag döntő többsége továbbra is kitart kasszája mellett, s legfeljebb néhány ezren döntöttek úgy, hogy március végével visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe- írja a Népszabadság.
Tovább
2012.
március
21. 18:30

Marad az Allianz nyugdíjpénztára

Marad az Allianz nyugdíjpénztára Az Allianz Biztosító adózás utáni eredménye 9,8 milliárd forint volt tavaly a 2010-es 4,4 milliárd után – jelentette be Kisbenedek Péter elnök-vezérigazgató szerdán, mindezt úgy érték el, hogy 9 milliárd forintnyi különadót fizettek be. A társaság célja továbbra is, hogy csökkentse díjbevételein belül gépjárműkitettségét. A piaci részesedés növelése helyett a hatékony és prudens működést, a versenyalapú árazás helyett pedig a kockázatalapú árazást részesíti a biztosító előnyben, írja a Portfolio.hu.
Tovább
2012.
március
24. 12:10

Volt tőzsdeelnök: nem akarom, hogy a kormány eltőzsdézze a nyugdíjamat

Volt tőzsdeelnök: nem akarom, hogy a kormány eltőzsdézze a nyugdíjamat Magán-nyugdíjpénztári tag vagyok és az is maradok; ha selmeczigabriellás választ akarok adni, akkor azt mondanám, hogy azért, mert nem szeretném, hogy a kormány eltőzsdézze a nyugdíjamat - nyilatkozta írásban a Népszabadságnak Szalay-Berzeviczy Attila volt tőzsdeelnök, aki másképpen is válaszolt a lapnak: "Ha viszont a szakértő szólal meg belőlem, akkor azt mondom, hogy hacsak 2040-ben is nem Orbán Viktor lesz a miniszterelnökünk, akkor ő ma nincs abban a helyzetben, hogy bármit is ígérjen bárkinek is, aki 2014 után megy nyugdíjba."
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART