2011.
április
07. 06:24

Korhatárok, összegek, módszerek - Minden a nyugdíjról

kalkuláció Költséges és fájdalmas átalakításokra készülnek az európai kormányok: amire a demográfusok és közgazdászok már évek óta figyelmeztetnek lassan a makrogazdasági számokban is egyre nagyobb nyomot hagy.

A következő években a bruttó hazai össztermék egyre nagyobb hányadét fizetik ki nyugdíjakra, az eltartók – vagyis az aktívak - száma azonban nem nő. Összeállításunkban elsősorban Magyarország régiójának és gazdasága szempontjából meghatározó országok nyugdíjreformjait vettük górcső alá.

A napokban meglepő nyugdíjreform ötlettel állt elő a szlovák pénzügyminiszter. Ivan Miklos elképzelései szerint azok, akik átlagbér felett keresnek, azok sem kaphatnának az átlagos kereset után járó nyugdíjnál többet. Szerinte a nyugdíjat tehát ne egyéni érdem, hanem szolidaritás alapján számítsák ki; az ugyanis, hogy ki mennyit keres, az ne az első pillért befolyásolja. A többletjövedelmet inkább magánkasszákban gyűjtögessék.

A kormánypártiak szerint a jelenlegi rendszer nem fenntartható, hiszen egyre kevesebb embernek kell eltartani egyre több nyugdíjast. Jelenleg 4 dolgozó szlovák jut egy nyugdíjasra, 2050-ben ez 1,5-re csökken. Az ellenzék szerint a lépéssel a feketegazdaság terjedését ösztönzi a kormány. Más vélemények szerint ugyanakkor az elképzelés iránya jó, de a határt nem a bruttó, hanem a nettó bér szerint kellene meghúzni. Szlovákiában az 5,48 milliós lakosság csaknem fele munkaképességű. Tavaly azonban Szlovákiában mérték a legmagasabb munkanélküliségi rátát, 13,5 százalékot. A régiós országokat tekintve Szlovákiába nő a népesség. Az amerikai Central Intelligence Agency (CIA) World Factbook adatai szerint 2011-ben 0,12 százalékkal. A várható élettartam viszont éppen egy évvel haladja meg a magyarországi 74,79 évet.

A szlovák pénzügyminisztérium 3,3 százalékos gazdasági növekedést jósol 2011-re, ami alacsonyabb a 2010-re előzetesen számolt 4 százaléknál. A csökkenést elsősorban a külső növekedési kilátások alacsonyabb szintje és a megszorító intézkedések okozhatják, amelynek második része a napokban bejelentett nyugdíjreform.

Ausztriában a hazai tervekhez hasonlóan a korai nyugdíjazást szigorítaná a kormány. Nyugati szomszédunknál nagyjából hasonló a munkaképességűek aránya, mint hazánkban: a teljes népesség 45 százaléka. A korai nyugdíj korhatára jelenleg 53 év, amely – Magyarországhoz hasonlóan – egyes veszélyesnek minősített szakmákban dolgozókra vonatkozik. Ezt a kormány fokozatosan egy évvel emeli meg. Az osztrák nyugdíjrendszerben már régóta működik a munkaviszonyhoz kötött nyugdíjazás is (hasonlót, mint amit az elmúlt hónapokban hazánkban is bevezettek). A „Hackelregelung” szerint, ha egy nő betöltötte az 55 éves kort, s rendelkezik 40 éves munkaviszonnyal, nyugállományba vonulhat; a férfiak esetében ez 45 éves munkaviszonyt és 60 év korhatárnál lehetséges. Rudolf Hundstoffer szociális ügyekért felelős miniszter ezen a rendszeren is szigorítana, 2014-re a felére csökkentené az így nyugdíjba vonulók számát.

A miniszter idén januárban állított fel egy munkacsoportot a nyugdíj-reform kidolgozására, ennek egyik javaslata az, hogy az, aki a nyugdíjkorhatár elérését követően is akar dolgozni, az részidőben vállalhasson munkát, s ennek arányában kapjon résznyugdíjat az államtól. Az elképzelések között van a nyugdíjjárulék emelése is. Hundstoffer a Die Pressének azt nyilatkozta, ezt egyelőre még nem gondolták át a munkacsoporttal. A járulék emelése az általános problémát pedig nem orvosolná, ugyanakkor fékezné a gazdaság növekedését. Az osztrák statisztikai hivatal, a Statistik Austria közgazdászainak becslése szerint az ország 2060-ra a GDP 4,5 százalékát fogja nyugdíjakra költeni, jelenleg ez „mindössze” 2,9 százalék. Az osztrák kormánynak a közép-európai országokkal összehasonlítva is igencsak sürgető a nyugdíjrendszer átalakítása: a CIA adatai szerint a lakosság 18,2 százaléka 65 éven felüli, s a születéskor várható 79,78 éves élettartam is a legmagasabb a régióban.

Forrás: VG

Vissza
2011.
január
07. 11:46

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt A magyar nyugdíjpolitika nem kerül be az EU ajánlások közé. Az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa szerint tavalyi képe alapján Magyarország "nem tartozik az instabil EU-tagállamok közé", de ezt természetesen el lehet rontani.
Tovább
2011.
február
18. 05:52

Európa megőszül

Európa megőszül Az Európai Bizottság a tagállamokat győzködi, hogy nyugdíjkorhatáraikat "automatikusan igazítsák" az országokban várható élettartamhoz.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART