2013.
július
27. 10:18

Külföldi munka: figyeljen a nyugdíjra

Címkék:
Andor László Mivel egyre többen keresnek és vállalnak munkát más országokban, egyre fontosabb kérdés: mire számíthatnak hosszú távon ők. Rövid távon a legfontosabb, hogy van-e egyáltalán munkahely, és mennyit lehet keresni külföldön - jobbak-e a körülmények az otthoniaknál. Andor László írása.

Fontos azonban a hosszú táv is. Hiszen aki dolgozik, nemcsak az adott hónapra keres magának jövedelmet, hanem nyugdíjas korára is felhalmoz. Azok pedig, akik például Magyarországról mennek Németországba vagy Nagy-Britanniába, könnyen találkoznak egészen másfajta nyugdíjrendszerekkel, mint amilyen otthon működik.

Mintegy 65 millió európai dolgozó, vagyis az EU munkaképes korú népességének nagyjából 20 százaléka tartozik valamilyen munkahelyi nyugdíj-alaphoz. Számos olyan ország van, ahol ez régóta fontos pillérét képezi a rendszernek. Ez idáig azonban az ilyen, munkahelyi nyugdíj-jogosultságok elégtelen védelme oda vezethetett, hogy a mobil (vándorló) munkavállalók igen gyakran hátrányt szenvednek.

A mobil munkavállaló két ok miatt szenvedhet hátrányt a munkahelyi nyugdíj-alapnál. Vagy azért, mert a jogosultságot csak viszonylag hosszú munkaviszony után szerzi meg, vagy pedig azért, mert a nyugdíj-megtakarítás értékét az infláció erodálhatja (ha a modell nem védi kellőképpen a korábbi alkalmazottak jogait).

Az Európai Bizottság már 2005-ben beterjesztett egy irányelvet annak érdekében, hogy jobban védje a munkahelyi nyugdíj-jogosultságot. Tette ezt azért, hogy a rendszer ne büntesse azokat a dolgozókat, akik egy másik EU-tagországban akarnak munkát vállalni. Bár sokáig az ügy nem ment előre, tavaly a vitát újraindítottuk, és most jó eredményről számolhatunk be.

Az EU tagországai 2013 júniusában általános megállapodásra jutottak az irányelv ügyében. Függően az Európai Parlamenttel való megegyezéstől, ez a javaslat jogszabállyá válhat már a 2014-es EP-választások előtt.

Az új irányelv (a kiegészítő nyugdíjak megszerzéséről és megőrzéséről) két fontos javulást hoz a mobil dolgozók számára. Az egyik, hogy nyugdíj-jogosultságot meg kell adni mindannyiuknak legfeljebb három év munkaviszony után (szemben a korábbi öt, vagy akár tíz évvel, amit az eddigi szabályozás lehetővé tett). A másik pedig az, hogy a távozó dolgozók nyugdíj-jogosultságát a megmaradókkal összevetve méltányosan kell kezelni.

Bár ez az új megállapodás csak azokra vonatkozik, akik egyik országból a másikba mennek dolgozni, a Bizottság arra számít, hogy előbb vagy utóbb a legtöbb tagország ugyanezeket a normákat alkalmazza majd azokra is, akik egy adott országon belül váltanak állást. Így végső soron a munkahelyi nyugdíj-alapok minden tagja előnyösebb helyzetbe kerül általa.

Az EU-ban a nyugdíj alapvetően a tagállamok hatásköre. A hordozhatóság kérdése azonban jól mutatja, miért fontos mégis az EU általi koordináció. A hordozhatóvá tétel először is segíti azt, hogy idős korban a dolgozó mindent megkapjon, amiért megdolgozott. Az, hogy fiatalon élt egy jó lehetőséggel, ne váljon kárára később. Másrészt pedig a diszkrimináció megszüntetésével segít abban is, hogy jobban működjön az európai munkaerő-piac. A nyugdíj-rendszerek sajátos szabályozása ne lehessen akadálya annak, hogy a munkaerő a maga keresletével találkozzon, ha netán az utóbbi egy más országban jelentkezik.


A szerző Andor László az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa.

Forrás: stop.hu

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART