2011.
március
30. 08:50

Lengyelország az európaktummal összhangban változtatja meg nyugdíjrendszerét

lengyel parlament Elfogadta a parlament alsóháza múlt pénteken az erősen vitatott lengyel nyugdíjreformot, ezzel pedig Magyarország és Bulgária után Lengyelország is a magánnyugdíj-pénztári rendszerből kívánja az állami nyugdíjkasszát kisegíteni. A reformot egyaránt kritizálják a dolgozói szakszervezetek és az üzleti körök is, a lengyel kormány azonban cáfolja, hogy a magyarországihoz hasonló helyzetről lenne szó, és a változások a lengyel kormány szerint lehetővé teszik az euró bevezetését. A lengyel intézkedések a már felhalmozott vagyont nem érintik.

A lengyel parlament alsóháza által elfogadott jogi változtatások 7,3 százalékról 2,3 százalékra csökkenti az egyéni keresetekből a magánnyugdíj-pénztárakba befizetett nyugdíjjárulék arányát, míg az 5 százalékos különbséget Lengyelország állami társadalombiztosítási rendszerébe, az úgynevezett ZUS-ba irányítják. A törvény 237 igennel szavazták meg a parlamenti voksoláson 154 nemmel szemben, 40 tartózkodás mellett.

A lengyel kormány álláspontja szerint a lépés elengedhetetlen volt ahhoz, hogy továbbra is ki tudják fizetni a nyugdíjakat az eladósodott társadalombiztosítási kasszából, így pedig csökkenteni tudták a központi költségvetésre nehezedő nyomást is. A reform a kormány szerint összesen 195 milliárd zlotyt (48 milliárd eurót, vagyis több, mint 13 billió forintot ) fog megtakarítani a lengyel államnak 2020-ig. A törvényt azonban még meg kell szavaznia a lengyel parlament felsőházának, majd az államelnöknek, Bronislaw Komorowskinak is alá kell írnia, aki viszont a miniszterelnök Donald Tusk egyik legfőbb szövetségesének számít. A kormány úgy számol, hogy a törvényt így végül már május 1-jén sikerülhet hatályba léptetni.

Az utoljára 1999-ben módosított lengyel nyugdíjrendszer a magyarországihoz hasonlóan három pilléren nyugszik, amiből kettő kötelező, egy pedig önkéntes alapú. Az első pillér, amit a Társadalombiztosítási Intézet (ZUS) kezel, a felosztó-kirovó rendszeren alapszik, egyfajta „generációk közötti szerződést” valósítva meg. Ez a magyar rendszerhez hasonlóan azt jelenti, hogy a ZUS által kifizetett nyugdíjakat az aktív dolgozók által befizetett hozzájárulásokból fedezik, és nem rendelkezik tartalékkal. A rendszer kötelezettségei – a maastrichti kritériumokat kiegészítő Euró Plusz Paktum által meghatározott „finanszírozási rés” – tehát folyamatosan nő addig, amíg ezt a népszaporulat vagy a bevándorlás nem ellentételezi. Lengyelországban Magyarországhoz hasonlóan ez a finanszírozási rés nő, a lengyel kormány az intézkedéssel ezt akarja 2020-ig betömni, ami a 2015-re tervezett lengyel euróbevezetés egyik feltétele lesz.

A második pillért a magánnyugdíj-pénztári alapok jelentik, amik azzal a pénzzel gazdálkodnak, amit a ZUS utal át nekik az első pillérnek juttatott nyugdíjjárulék összegéből, ennek az átutalásra kerülő járuléknak az arányát kívánja most csökkenteni a lengyel kormány. A lengyel intézkedések azonban döntően eltérnek a hazaiaktól, ugyanis a korábban felhalmozott kiadásokat nem élik fel, és így a „finanszírozási rés” csökken, Magyarországon viszont nő. Magyarország azonban Lengyelországgal szemben (EurActiv.hu 2011.03.25 - első jelentés - kik maradnak ki) nem kívánja bevezetni az eurót, így nem is akar megfelelni az Euró Plusz Paktum ezen rendelkezéseinek (EurActiv.hu 2011.03.25.- miért nem tetszik a magyar kormánynak).

Jacek Rostowski pénzügyminiszter azt reméli, hogy a piacok pozitívan reagálnak majd a magánnyugdíj-alapokkal kapcsolatos változtatásokra. Rostowski a Rzeczpospolita napilapnak azonban azt is elmondta, hogy Magyarországgal ellentétben a nyugdíjpénztárakba már befizetett járulékokat Lengyelországban nem fogja érinteni a változás, mert a két országnak is eltérő a helyzete.

„A kormány csak annak a módját akarja megváltoztatni, ahogy a befizetendő nyugdíjjárulékok megoszlanak a nyílt nyugdíjalapok és a Társadalombiztosítási Intézetben vezetett régi és új számlák között. Következésképpen ez a helyzet teljesen más, mint Magyarországon” – mutatott rá Rostowski, arra utalva, hogy Magyarország és Bulgária éppen a lengyelországihoz hasonló előtakarékoskodó rendszer felszámolásával próbálta csökkenteni a deficitjét. (Euractiv.hu 2010. 11. 25.)

Rostowski pénzügyminiszter azt is kijelentette, meg van győződve, hogy a piacok pozitívan fognak reagálni a döntésre, mert ezzel a kormány meggyorsítja az államháztartás konszolidációját. „Ezekkel az intézkedésekkel, azokkal együtt, amiket a költségvetésben már végrehajtottunk, biztos, hogy a költségvetési hiány körülbelül harmadával lesz kevesebb már az idén, mint tavaly, jövőre pedig legalább a 2010-es szintnek a felére fog csökkenni.” – tette hozzá Rostowski.A döntésnek azonban sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem örülnek.

Álláspontok

A Lengyel Kereskedelmi Kamara (KIG) szerint a nyugdíjalapok reformja elsősorban a központi költségvetési hiány csökkentését célozza azzal, hogy csökkenti az állami hozzájárulás mértékét a szociális alaphoz, hosszútávon azonban ez eltávolodást jelent az állami költségvetéstől független, öngondoskodáson alapuló nyugdíjrendszer eszméjétől. A kamara szerint ez veszélyes lehet abból a szempontból, ha egyszerre akarják csökkenteni az államadósságot és fenntartani a gazdasági növekedést is.

A Lewiatan Lengyel Magánmunkaadók Szövetségének szakértőinek állítása szerint a nyugdíjrendszerben történő módosítások azzal fenyegetnek, hogy szétrombolják a nyugdíjrendszert is jelenlegi formájában. Szerintük a javaslat valójában csak el akarja rejteni az államadósság egy részét azzal, hogy a biztosítottaktól vesz el pénzt, amit aztán a kormányok kezébe ad. A szövetség arra is rámutat, hogy a kormány azzal, hogy a nyugdíjpénztáraktól az állami nyugdíjkasszába vezet át pénzeket, megússza, hogy átszervezze az államadósságot és túllépje a pénzügyi biztonsági keretét, de a későbbi nyugdíjasok rosszul fognak járni a reformmal. „Ez ahhoz fog vezetni, hogy a magánnyugdíj-pénztárak összeomlanak és csökkenni fognak a nyugdíjak. Ezzel pedig az elmúlt évek alatt felépített rendszert fogják szétverni.” – idézi a Warsaw Voice a Lewiatan szövetség nyilatkozatát.

Forrás: EurActív

Vissza
2010.
október
10. 12:00

Korán megfáradnak a lengyelek

Korán megfáradnak a lengyelek Lengyelországban az ötven év felettiek egyre nagyobb hányada választja a korai nyugdíjazást – derül ki a magánszféra munkaadói szövetségének felméréséből.
Tovább
2011.
március
25. 22:17

Lengyelország is államosítja a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket

Lengyelország is államosítja a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket Elfogadta a lengyel alsóház (Diéta) azt a nyugdíjreformot, amely a magán-nyugdíjpénztári befizetések egy részét az államkasszába irányítja. A kormány az intézkedéstől az államadósság csökkenését várja.
Tovább
2010.
december
31. 18:00

Lengyelországban is visszartatják a magánnyugdíj egy részét

Lengyelországban is visszartatják a magánnyugdíj egy részét Lengyelország is azt tervezi, hogy csökkenti az állami nyugdíjkasszából történő átutalások mértékét a magán- nyugdíjpénztáraknak – jelentette be tegnap Donald Tusk, lengyel miniszterelnök.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART