2011.
december
31. 05:30

MABISZ:az államnak is megérné a hosszú távú megtakarítások támogatása

Címkék:
biztosítás A különféle hosszú távú megtakarítások támogatását egységesítenie kellene az államnak Kisbenedek Péter szerint. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke kifejtette: fontos lenne, hogy a támogatás ne szűk társadalmi körben elérhető adókedvezmény, hanem pénztámogatás legyen, amely ehhez mérve sokkal nagyobb magánforrást vonzana magához, a megtakarításokból vásárolt államkötvények pedig csökkentenék az állam adósságszolgálati kiadásait.

Az elnök beszámolt arról, hogy a MABISZ tagjainak díjbevétele az idén az első kilenc hónapban 2,2 százalékkal zsugorodott, az év végére további csökkenés várható, így a tavalyi 843 milliárd forintos díjbevétel mintegy 3 százalékkal lesz kevesebb 2011-ben. Ha számításba vesszük a 4-5 százalék körüli inflációt is, akkor reálértékben még rosszabb a kép - tette hozzá.

A 2012-es év sem tartogat sok jót - fogalmazott. A nem életbiztosítás területén - előzetes becslés szerint - a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjbevétele 20 milliárd forinttal lesz kevesebb, mint idén - az első három negyedévben ebből 78 milliárdot szedtek be a biztosítók, tavaly egész évben 118 milliárd forint származott a kötelező biztosításból. A casco biztosításból származó díjbevétel is kisebb lesz, miután az újautó-értékesítések stagnálnak, a meglévőkre pedig rész-cascót kínálnak a biztosítók. Ezek kevesebb kockázatot vállalnak, így viszont olcsóbbak - magyarázta Kisbenedek Péter.

Terjeszkedhet még a biztosítási piac

A vagyon- és felelősségbiztosításra a hiányzó gazdasági növekedés nyomja rá a bélyegét. Ha nincs építés, akkor nem kötnek a kivitelezők építés-szerelési biztosítást, és ha nem növekszik a termelés, akkor a biztosítandó készletek sem emelkednek. Egy rés kínálkozik: a kis- és közepes vállalkozások eszközeinek, és azok felelősségének a biztosítása. Ezt sok biztosító felismerte, és a növekedés egyik területének tartja, de kérdés, hogy hányan tudják megvalósítani - mutatott rá az elnök.
Kifejtette: a lakásbiztosításoknál is elérhető némi növekedés. Az otthonok egy része ugyanis még mindig nem biztosított, illetve jelentős hányaduknál, amelyekre kötött a tulajdonos biztosítást, azt a valós értéknél alacsonyabban tette - ezt hívják szaknyelven alulbiztosításnak.

Arra a kérdésre, hogy a szakma miért nem üdvözölte a kormány felvetését, hogy legyen kötelező lakásbiztosítás, az elnök úgy érvelt: ahol volt, ott is hamar megszüntették. Például legutóbb Romániában, ahol a földrengésveszély miatt tették kötelezővé a lakásbiztosítást. Magyarországon az árvíz jelenti a legnagyobb veszélyt, arra pedig létezik az állami Wesselényi Alap, amelynél az ár- és belvíznek kitett házak tulajdonosai köthetnek biztosítást. Az ilyen - biztosan bekövetkező károk - a statisztikai valószínűséggel dolgozó üzleti biztosítók által nem kezelhetők - jegyezte meg.

Az elnök úgy vélekedett, az életbiztosításoknál a hosszú távú megtakarítást mint célt kellene preferálnia az államnak, oly módon, hogy az sem cég-, sem pedig termék-specifikus ne legyen. Az adókedvezménnyel történő ösztönzés véleménye szerint azért nem jó, mivel csak a társadalom felső része tudja igénybe venni. Hosszú távú megtakarításra az ösztönözné a kisebb jövedelműeket is, ha az állam a megtakarításuk mellé - normatív alapon - odahelyezné a saját részét.
Erre jó analógia szerinte a lakás-takarékpénztári rendszer, amely kis állami támogatással, sokkal több magánforrást von be. Ez a támogatás ráadásul visszatérülne az államnak az adósságszolgálatnál, mivel a biztosítók amúgy is nagyrészt magyar államkötvényeket vásárolnának a megtakarításokból - ezt meghatározott kvóta előírásával garantálni is lehetne - fejtette ki. A hazai megtakarításból fedezett költségvetési hiány pedig olcsóbb a külső forrásnál.
Az elnök üdvözölte azt az adómódosítást, amely a cafeteria juttatások keretében bevonja a munkaadót az egészségbiztosításba. Hasonló elképzelhető a táppénzre is, és mindkettő az állami szolgáltatást tehermentesítené - mondta.

A baleseti adó a szakmának sem tetszik

Kevésbé előnyösnek nevezte a biztosítási ágazat számára a kgfb díjak 30 százalékában meghatározott baleseti adót. A MABISZ eddig is fizetett átalánydíjat a tb-nek a balesetekben megsérült kárt szenvedettek után, az idén ez több milliárd forint. A tételes elszámolásra a tb-rendszer még nem készült fel, ezért maradtak a felek az átalány térítésnél - mutatott rá. A baleseti adó a kárt okozó kocsiban ülők egészségügyi ellátására szolgál, de az ebből elvárt évi 27 milliárd forint túlzó, hiszen a kárt okozó kocsi utasainak az ellátása sem kerülhet többe, mint a kárt szenvedetté. Erre rakódik rá az, hogy az új adót a biztosítóknak kell beszedniük, sőt meghitelezniük. Azt azonban megjegyezte az elnök, hogy ettől a díjfizetési fegyelem javulni fog, és a közúti ellenőrzésen a rendőrség gyakrabban veszi le a rendszámot a biztosítást nem fizetett tulajdonos kocsijáról.

A válságnak is van hozadéka

Kisbenedek Péter röviden értékelte a válság hozadékát is. Rámutatott: a biztosítók jelentősen csökkentették költségeiket, és így hatékonyabbá váltak, ezáltal az ügyfelek olcsóbban juthatnak biztosításhoz. Az interneten és telefonos központokon keresztül értékesített termékek pedig további díjcsökkenést eredményeztek. Az elektronikus ügyintézés a kárkifizetést is felgyorsította - mondta a MABISZ elnöke.

Forrás: MTI

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART