2011.
január
24. 16:45

Magyar embernek magyar földet a nyugdíjhoz!

Címkék:
szántás A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkára szerint érdemes lenne bevezetni a termőföld, nyugdíj-előtakarékossági célú vásárlását. Raskó György: Rémes ötlet a föld alapú nyugdíj előtakarékosság.

Horváth Gábor a MOSZ főtitkára szerint a nyugdíj-előtakarékossági céllal termőföldet vásárlók számára a földtörvényben elővásárlási jogot kellene biztosítani, meghatározott tulajdon-méretig, amely lényegesen alacsonyabb a 300 hektárnál - írja az Agromonitor.

A főtitkár kalkulációi szerint ez 15-30 hektár lehet személyenként. Ki kellene terjeszteni a jelenleg 20 százalékos önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási adókedvezményt. A spekuláció megakadályozására szigorú – 20-30 éves – időkorlátokat kell előírni az eladásra, illetve elő kellene írni az adókedvezmény visszafizetési kötelezettséget (20 éven belüli eladásnál a kedvezmény 10-szeresét, 20-30 év között pedig arányosan csökkentve).

Azzal a feltételezéssel élve, hogy a magyar termőföld többsége nyugdíj-előtakarékossági célú befektető magánszemélyek tulajdona, akkor közel 400 ezer magyar ember lenne tulajdonos, amely tartós védelmet jelentene a külföldi tulajdonlástól. Talán reálisabb úgy számolni, hogy a termőföld-terület 50 százaléka agrárpolitikai célú tulajdonlást, 50 százaléka nyugdíj-előtakarékosságot szolgál, akkor az utóbbi körben 200 ezer honfitársunk kapna lehetőséget – állítja Horváth Gábor. Ez pedig lényegesen több annál, mint amit a családi gazdasági kedvezménnyel – a 300 hektáros személyenkénti korlátot figyelembe véve – el lehet érni, hiszen ott csak 10-15 ezer fő a kedvezményezett.

A MOSZ elképzelése közgazdaságilag megalapozatlan, a földek ilyen formában történő szétaprózása az életképtelen birtokok számának növekedéséhez vezet, ami súlyosan káros a nemzetgazdaságra nézve – mondta lapunkban Raskó György agrárvállalkozó. A szakértő szerint ma Magyarországon a 40-50 hektáros földterületeken működő gazdaságok működhetnek hatékonyan a legnagyobb eséllyel, de a felmérések igazolják, hogy a minimális földméter 10 hektár. Az ekkora, vagy nagyobb területtel rendelkező vállalkozók száma tíz éve változatlan, 51 ezer fő, miközben az ennél kisebb földön gazdálkodók száma radikálisan csökkent az elmúlt évtizedben.

Az agrárközgazdász szerint Magyarországon a klasszikus növénytermesztés (búza, kukorica, stb.) 20-25 ezer családot képes eltartani és további 20-30 ezer család megélhetését biztosíthatja a zöldség- és gyümölcstermesztés. Raskó György úgy látja: a MOSZ-éhoz hasonló ötletek helyett programot kellene indítani a már jelenleg is az agrár ágazatban dolgozók számára azért, hogy állami hitelgaranciával életképes méretűvé növelhessék földjeiket. Raskó leszögezte: az agrárkormányzat hamis üzeneteket terjeszt, amelyeknek nincs gazdasági realitása.

Forrás: vg.hu

Vissza
2010.
január
16. 07:34

Mire teszünk félre?

 Mire teszünk félre? A GfK Hungária felmérése szerint a lakosság 17 százaléka tervez az idén megtakarítást. A legtöbben a nehezebb időszakokra, a gyerekek támogatására és a nyugdíjas évekre spórolnak.
Tovább
2010.
szeptember
08. 09:03

A jövő nyugdíjasainak több pénzforrásról kell gondoskodniuk

A jövő nyugdíjasainak több pénzforrásról kell gondoskodniuk A nyugdíjalapok eszközállománya várhatóan 36 ezer milliárd euróval bővül a világon tíz év alatt. Az Allianz Demographic Pulse felmérése szerint a Föld lakosságának öregedése és az államadósságok emelkedése miatt a nyugdíjaknak erősebb tőkefedezetre kell támaszkodniuk.
Tovább
2010.
január
24. 07:33

A nemzedékek közötti kölcsönös felelősség

A nemzedékek közötti kölcsönös felelősség A nemzedékek közti együttműködésről hazánkban mostanában főleg mint „nyugdíjkérdésről”, legújabban mint „nyugdíjkatasztrófáról” beszélnek. Ezeken a hasábokon szándékosan kerülünk minden napihírt, mélyebb kapcsolatokra, hosszabb lélegzetű folyamatokra figyelünk.
Tovább
2010.
november
24. 12:24

Az igazi deficit: gyermek nélkül nem lesz nyugdíj

Az igazi deficit: gyermek nélkül nem lesz nyugdíj A magyarok nem szándékosan tervezik a gyermektelenséget: az sokszor az állandó halasztgatás eredménye - hangzott el a Kötelező öngondoskodás II. konferencián. Miközben a nyugdíjrendszer fenntartásához nagy szükség lenne a nagy családokra, egyre kisebb létszámú generációk nőnek fel. A gyes és a gyed májusi korlátozása miatt 10 ezer gyermek nem született meg.
Tovább
2010.
április
01. 20:58

Fogalmunk sincs, mennyi lesz a nyugdíjunk

Fogalmunk sincs, mennyi lesz a nyugdíjunk A magyarok több mint fele - 59 százaléka - nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, illetve a magán- és önkéntes nyugdíj megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és összességében úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni a nyugdíjas éveikre való felkészüléssel – derül ki az Aviva Csoport tavaly készült felméréséből. A szakemberek szerint nem lehet a mindenkori kormányra várni, az emberekben kéne tudatosítani az öngondoskodás fontosságát.
Tovább
2010.
július
10. 15:45

Gigakárpótlást követelnek a régi tsz-tagoknak

Gigakárpótlást követelnek a régi tsz-tagoknak Egymillió magyar szövetkezeti tag nevében 34 ezer milliárd forint kárpótlást követel néhány hajdani segesdi termelőszövetkezeti (tsz) -tag a magyar államtól. A segesdiek az Országgyűlés és az államfő után nemzetközi fórumhoz fordulnak – írta a Somogyi Hírlap.
Tovább
2010.
március
10. 10:13

Megoldás a nyugdíjválságra?

Megoldás a nyugdíjválságra? A magyar nyugdíjrendszert állandó módosítgatásai ellenére változatlanul a felosztó-kirovó elv vezérli (a mai nyugdíjak 97,1 százaléka, a leendők legalább háromnegyede az első pillért terheli). Az elv egyszerű, s arra a 120 évvel ezelőtti születése idején helytálló feltételezésre épül, hogy ha sok aktív dolgozó fizet viszonylag kevés nyugdíjjárulékot, akkor abból kevés nyugdíjas viszonylag sok járadékot kaphat.
Tovább
2010.
szeptember
26. 10:23

Összeérnek a nyugdíjak és a fizetések? Na ezért kell több lábon állni!

Összeérnek a nyugdíjak és a fizetések? Na ezért kell több lábon állni! Átlagnyugdíj és átlagfizetés: két beszédes adat, amely sokat elmond egy adott megye, régió lakosságának helyzetéről. Vannak olyan területei Magyarországnak, ahol ez a két összeg nem is áll olyan messze egymástól. Veszprém megyében például alig 20%-kal kisebb az átlagnyugdíj, mint az átlagkereset. A lista másik végén a szabolcsi nyugdíjasok szerepelnek, akik átlagosan mindössze 68%-át kapják megyéjük -amúgy sem túl magas- átlagfizetésének.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART