2010.
július
30. 07:47

Magyar nyugdíjszámtan: a 62 évből hogyan lesz 58?

Beszélgetés a padon Az európai trenddel ellentétben Magyarországon nem lesz újabb nyugdíjkorhatár-emelés Az Európai Bizottság a tagállamok nyugdíjrendszerére vonatkozó ajánlásokat tett közzé. Ezek a korhatárok emelésének irányába mutatnak. 2060-ra ugyanis kétszer annyi nyugdíjas lenne a kontinensen, mint amennyi munkavállaló. Vita folyik arról, hogy kialakítsanak-e egységes, unión belüli szabályozást. Korhatáremelésre Magyarországon már nem kell számítani, a Bajnai-kormány ezt megoldotta. De azért vannak komoly gondok.

Július első hetében az Európai Bizottság vitát indított az uniós tagállamok nyugdíjrendszereinek fenntarthatóságáról. A probléma ugyanis egész Európára jellemző: egyre magasabb az idősek aránya, a nyugdíjasok szerencsére egyre hosszabb élet elé néznek, és javul az életéveik minősége. Az emberek sok évet töltenek nyugdíjban, és nem mindegy, hogy ezt az időszakot mekkora ellátásból finanszírozzák maguknak. Az igény mindenhol ugyanaz: ne legyen túl nagy életszínvonal-zuhanás az aktív évekhez képest. (Egy kutatás szerint az uniós polgárok fele attól retteg, hogy nyugdíjas korában elszegényedik.)

A népesség elöregedése tehát több irányból tartja nyomás alatt a nyugdíjrendszereket. A válság növelte a fenntarthatósággal kapcsolatos problémákat is: nincs olyan ország az iparilag fejlett államok között, amelynek nyugdíjszisztémája immúnis lett volna a krízisre és annak hatásaira. A tőzsdék öszszeomlása azonnali hatással jelentkezett a magánnyugdíjszektorban: a magánnyugdíjalapok vesztesége az OECD-országokban 2008-ban, a válság kitörésének évében átlagosan 17,4 százalék, Magyarországon 21 százalék volt.

Az Európai Bizottság kiadott egy dokumentumot (zöld könyvet), amelyben számos megoldandó kérdést vet föl a nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatban. Nem titkolt cél, hogy e dokumentummal az unió döntéshozói nyomást gyakoroljanak a tagállamokra, hogy azok mihamarabb vegyék napirendre nyugdíjrendszereik reformját. A sietségre minden ok megvan: a zöld könyvben olvasható előrejelzés szerint Európában 2060-ra kétszer annyi nyugdíjas lesz, mint munkavállaló.

Lehet-e egységes szabályozás?

A nyugdíjvita nem új keletű, az elmúlt években már számos szakember mutatta ki, hogy fenntarthatatlanok a nagy elosztórendszerek. Milyen eszközök állnak rendelkezésre, hogy stabilan működhessenek a nyugdíjkasszák? Ilyen lehet a járuléknövelés. Ennek hátránya a versenyképesség romlása. Lehetne csökkenteni is a nyugdíjakat, ez viszont politikailag alig kivitelezhető, többek között amiatt, mert az aktív szavazók közt magas a nyugdíjasok aránya. A fenntarthatóság körüli vitákban a korhatár emelése látszik sok uniós tagállamban a járható útnak, a munkaerő-piaci aktivitás ösztönzésével egyensúlyba hozható a munkában és a nyugdíjban töltött időszak.

A zöld könyv emellett kitér arra is, hogy a tagállamoknak átláthatóbbá kéne tenniük a nyugdíjjövedelmeket annak érdekében, hogy a munkavállalók pontosan tudhassák, hol tartanak a megtakarításaikban, mekkora nyugdíjra számíthatnak. A tervek szerint a zöld könyv kiadásával elindított, a tagországok közötti konzultáció november közepén ér majd véget, ekkor a javaslatokat összegzik, és eldöntik, milyen egységes unión belüli szabályozásra lesz szükség. A zöld könyvet már bemutatásakor rengeteg kritika érte, leginkább amiatt, hogy valóban kelle közös európai szabályozás. A kritikák alapját az adta, hogy az egyes országokban egymástól jelentős mértékben különböző rendszerek működnek, amelyeket sokak szerint képtelenség volna egységesen szabályozni.


Munka, csak egy szinttel lejjebb

A korhatáremelés népszerűtlen lépését már megtette a Bajnai-kormány a 2009-es kiigazítással. A nyugdíjreform elemei között szerepelt, hogy 2022-ig 65 évre emelkedik a korhatár. „Mutassanak olyan munkáltatókat, akik 65-68 éves raktárosokat, rakodómunkásokat, karbantartókat, szerelőket alkalmaznak”, hangoztatják a korhatáremelés kritikusai. A statisztikák mindenesetre nem biztatók, az újonnan csatlakozó tagállamok között különösen: a kelet-európai országokban az idősebbek munkaerő-piaci részvétele igen alacsony, átlagosan 39 százalék.

Ez az arány az unióban 46 százalék, ami várhatóan minden országban növekszik a jövőben, nemcsak a nyugdíjkorhatár-emelések miatt, hanem azért is, mert a demográfiai apályban egyre kevesebb a fiatal pályára lépő. Persze a fenntarthatóság érdekében a vállalatoknak is változniuk kell: Magyarországon még a válság előtt sem volt jellemző, hogy a cégek képezzék a munkavállalóikat. Pedig ez lenne a kulcsa az idősebbek továbbfoglalkoztatásának.

Gál Róbert Iván azt mondja, a zöld könyvvel nem direktívákat szeretne az unió megalapozni, hanem inkább a jó gyakorlatokat terjesztené a „puhább harmonizálás” formájában. A Tárki vezető kutatója szerint az ajánlásoktól függetlenül, mindenütt napirenden van a kérdés –csak példaképpen, az unió legnagyobb országaiban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is emelik a korhatárt. Ott, ahol instabilabb a nyugdíjrendszer, rövidebb határidővel történik mindez, a hosszabb távra tervező országokban azonban olyan emeléseket is törvénybe iktattak, amelyek az egyetemről mostanság kijövő fiatalokra vonatkozik majd. Nekik lélekben nem kell átállniuk erre a változásra, hiszen az természetes lesz számukra – mutat rá a kutató.

Magyarországon a nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év. A „kiskapuk”, vagyis a korai nyugdíjazás rugalmas feltételei és elsősorban az előre hozott nyugdíj lehetősége miatt azonban a munkaerő-piac végleges elhagyásának átlagéletkora 58 év alatt van.

Gál Róbert Iván azt mondja, ez az EU átlagához képest is jelentős eltérés: a magyarok fiatalon mennek nyugdíjba. – Az idősebb munkavállalók alacsony foglalkoztatottsági adatai mögött nem a munkaadók diszkriminatív magatartása áll – fogalmaz Gál Róbert Iván. Oktatáskutatók már régóta figyelmeztetnek arra, hogy az alacsony foglalkoztatottság az oktatási rendszer rossz hatékonyságával függ össze, nem a munkaerőpiaci kereslettel. Vagyis: a munkavállaló az oktatási rendszerben eltöltött ideje alatt nem tanul meg olyan készségeket, amelyek segítségével a folyamatosan változó piachoz, a XXI. század „óránként megújuló” szakmai elvárásaihoz alkalmazkodni tudna. De nemcsak a szakmai alkalmasság, hanem az életvezetési készségek vagy akár a munkafegyelem is hiányzik.

– A csak nyolc általánost végzett magyarok még egyszerű munkákba sem könnyen állíthatók be, mert alapvető készségeket sem sajátítottak el – magyarázza Gál. Szerinte valójában ezért tapasztalható az a jelenség a munkaerő-piacon, hogy gyakran adott végzettséggel csak egy szinttel lejjebb lévő munkákat lehet megkapni: szakmunkásbizonyítvánnyal olyat, amihez sokszor elég lenne az elemi iskola, középiskolával olyat, amihez a régi szakmunkásképzés is elegendő volt; diplomások is gyakran végeznek olyan munkát, amihez elég lenne a középfokú végzettség.

– A munkaadó a jelentkező kora alapján következtethet arra, hogy az illető a diplomáját a rendszerváltás előtt szerezte. Vagyis: nem beszél nyelveket, nem magától értetődő számára az internet vagy a web kettő – magyarázza, miért nem tekinthető ageizmusnak (kor szerinti diszkriminációnak), ha a 45 év feletti munkavállalóra „gyanakodva” néznek a munkaadók, és helyettük inkább a pályakezdőkre „szavaznak”.

A kutató azt mondja, hogy mint minden változtatásnak, a nyugdíjkorhatár-emelésnek is vannak vesztesei. – A rendszerváltást például az akkor már nyugdíjasok viszonylag kis áldozatokkal vészelték át. Azok jártak igazán rosszul, akik 40–45 évesek voltak a gazdasági szerkezetváltáskor, hiszen egyik percről a másikra elavulttá vált a tudásuk, eltűnt a kapcsolati tőkéjük, miközben messze voltak még a nyugdíjtól – magyarázza, hozzátéve, mindenfajta szerkezeti változásnál ez a korosztály fizeti a legtöbbet. Az idősebb korosztályok versenyhátrányát lehet csökkenteni, munkában tarthatóságának életkorát lehet növelni a felnőttképzés kiterjesztésével, esetleg árelőny megadásával. Ez utóbbi a munkáltatói járulék életkorhoz kötött kedvezményeit jelenti.


„Rugalmas” nyugdíjba vonulás

Gál Róbert Iván rámutat: a felsőoktatás terén Magyarország hosszú ideig hátrányban volt a fejlett uniós országokhoz képest. Míg a nyolcvanas évek végén nálunk az akkori 20–24 évesek 13-15 százaléka volt diplomás, ott 30-40 százalék volt a felsőoktatásban tanulók aránya. Ezt a hátrányt a felsőoktatásban mára behoztuk, ma már egy korosztály közel fele diplomázik minden uniós országban.

A hátrány azonban egy másik területen mégis megmaradt: a felnőttképzésben 20-30 százalékponttal többen vesznek részt a jobb teljesítményt nyújtó oktatási rendszereket működtető országokban, például Skandináviában, mint Magyarországon. Miről árulkodik ez az adat a kutató szerint? Ha egyre tovább élnek egészségesen az emberek, akkor a munkaképes szakasz is tovább tart az életükben. Ez a folyamat együtt halad azzal, hogy a szakmák életkora viszont rövidül (sőt akár el is tűnik), sokaknak azzal kell szembesülniük, hogy mindent elölről kell kezdeniük. A felnőttképzés ezeket a látszólag ellentmondó folyamatokat hozza – pontosabban: hozná – összhangba.

A kutató azt mondja, a költségvetés tervezője számára az oktatás mindig csak a kiadási oldalon jelenik meg, a bevételek, vagyis a megtérülés ugyanis nem az adott költségvetés évében, hanem sokkal később jelentkezik. Az ilyen elkerülhetetlen rövidlátás ellen alkotmányos korlátokkal lehet védekezni. Például annak az egyszerű elvnek a kimondásával, hogy az idősek ellátásának feltétele az aktívak munkaerő-piaci jelenléte. Ebből az elvből már levezethető, hogy a családtámogatási és az oktatási kiadásokat öszsze kell kapcsolni a nyugdíjkiadásokkal.

– Amikor bevezették a 13. havi nyugdíjat, értelemszerűen azonnal megnőtt a jövőben kifizetendő nyugdíjak tömege. Ha az említett alkotmányos elv érvényben lenne, akkor e növekedésnek jelentkeznie kellett volna a mostani és a jövőbeli aktívakba való beruházásban, vagyis az egészségügyi és az oktatási oldalon is – fejti ki a kutató.

Az országos nyugdíj-főigazgatóság frissen kinevezett vezetője úgy véli, a Bajnai-kormány nem nyugdíjreformot, hanem csak megszorításokat hajtott végre. Mészáros József azt mondja: valóban szükség lenne nyugdíjreformra, olyanra, amely világos, átlátható szabályokat teremt. Érdekeltté teszi az aktív korúakat a nyugdíjrendszerben való részvételben, és a korosztályok között méltányos teherviselést hoz létre. Ehhez foglalkozásösztönző gazdaságpolitikát kell folytatni, amely a lehető legszélesebb körben alkalmazza a jelenleg a társadalombiztosítás köréből kiszoruló embereket is.

Másfelől olyan társadalombiztosításra van szükség, amely elismeri a gyermekvállalást mint a társadalombiztosítás érdekében tett erőfeszítést, és elismeri a gyermekek képzett, jó erkölcsű felnőtté nevelését. A főigazgató hozzáteszi: rugalmasabb nyugdíjrendszerre lenne szükség, amely lehetővé teszi a munkaerőpiacról az irányadó korhatár előtt kiszorulók nyugdíjazását, de azoknak is érdekeltséget teremt, akik még szeretnének tovább dolgozni.

Orbán Viktor miniszterelnök a kampányban határozott nemet mondott a korhatáremelésre, és úgy nyilatkozott: olyan nyugdíjrendszert örököltek az előző kormánytól, amely harminc évig fenntartható, működése drasztikus beavatkozást nem igényel. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője ezt megerősítve lapunkkal azt közölte: nem lesz korhatáremelés, de tervezik, hogy megteremtik a rugalmas nyugdíjba vonulás feltételeit. „Ha van egyéni számlavezetés, az emberek rendszeres tájékoztatásával, akkor tudják majd, hogy mire számíthatnak. Ha előbb megy valaki nyugdíjba, akkor a nyugdíja kevesebb lesz, ha később, akkor több. Ez a rugalmasság enyhítheti a korhatár emelésének kényszerét”, mondta.

Forrás: Népszabadság

Vissza
2009.
december
29. 10:48

Korengedményes nyugdíj – szabályok 2010-ben

 Korengedményes nyugdíj – szabályok 2010-ben Ki veheti igénybe 2009. december 31-ét követően a korengedményes nyugdíjat? Melyek a korengedményes nyugdíjazás 2010. évi szabályai? Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója.
Tovább
2010.
január
16. 07:34

Mire teszünk félre?

 Mire teszünk félre? A GfK Hungária felmérése szerint a lakosság 17 százaléka tervez az idén megtakarítást. A legtöbben a nehezebb időszakokra, a gyerekek támogatására és a nyugdíjas évekre spórolnak.
Tovább
2009.
december
15. 17:06

2050-ig kihúzhatjuk a jelenlegi nyugdíjrendszerrel

2050-ig kihúzhatjuk a jelenlegi nyugdíjrendszerrel A döntéshozókra hárul a feladat, hogy a kormány által létrehozott Nyugdíj és Időskori Kerekasztal (NYIKA) most elkészült elemzése alapján a felrajzolt öt alternatívából melyiket választja - áll az MTI-hez kedden eljuttatott jelentésben.
Tovább
2010.
február
27. 11:07

2050-re a nyugdíjasoké lesz a világ?

2050-re a nyugdíjasoké lesz a világ? Egy friss tanulmány szerint 2021-re minden negyedik magyar 60 évesnél idősebb lesz, a fiatalok száma pedig történelmi mélypontra, kétmillió alá zuhan. 2050-re a legnépesebb korosztály a 75 éveseké lesz.
Tovább
2010.
március
11. 11:59

A gazdag országok irigylik a magyar nyugdíjasokat

A gazdag országok irigylik a magyar nyugdíjasokat Egy 76 éves magyar nyugdíjas bemutatásával kezdi hazánkról szóló mai elemzését a Financial Times. Az elemzés megállapítja, hogy 76 ezer forintos (285 eurós) nyugdíja, az ingyenes egészségügyi ellátás és a gázár-támogatás együtt „sok gazdagabb országban a nyugdíjasok irigységének tárgya” lenne - írja a VG.hu.
Tovább
2010.
június
07. 15:24

A nyugdíjunkból tömnék be a büdzsé lyukait?

A nyugdíjunkból tömnék be a büdzsé lyukait? Határozottan elutasítja a magánnyugdíjpénztárak "államosításával" kapcsolatban felröppent kormányzati elképzeléseket a Stabilitás Pénztárszövetség, álláspontja szerint rövid távú haszonért kockáztatná a jövőt a kormány.
Tovább
2010.
február
25. 09:17

A románok baja is meggyűlik a nyugdíjakkal

A románok baja is meggyűlik a nyugdíjakkal Románia vagy megreformálja a nyugdíjrendszerét, amely jelenlegi formájában tarthatatlan, vagy adókat emel - ez a következtetése annak az elemzésnek, amelyet a Román Akadémiai Társaság elnevezésű civil szervezet gazdasági elemzői állítottak össze.
Tovább
2010.
április
30. 14:39

Brutális megszorítás? - 53-ról 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt Görögországban

Brutális megszorítás? - 53-ról 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt Görögországban A Financial Times Deutschland (FTD) értesülése szerint az athéni kormány kész egy 24 milliárd euró összegű takarékossági program megvalósítására.
Tovább
2010.
március
02. 09:51

Egységesen befagyasztanák a görög nyugdíjakat

Egységesen befagyasztanák a görög nyugdíjakat Görögországban befagyasztanák minden nyugdíjas ellátmányát idén az ország munkaügyi miniszterének javaslata szerint.
Tovább
2010.
július
20. 20:00

Elöregedés, bevándorlás: átalakulás előtt az európai városok

Elöregedés, bevándorlás: átalakulás előtt az európai városok Volt idő, amikor a népességfogyás valami megfoghatatlan, távoli problémának tűnt, ma pedig már azon aggódunk, hogy fogja eltartani az egyre kevesebb aktív dolgozó az egyre több nyugdíjast. Ám arról még mindig kevés szó esik, hogy a demográfiai változások – a bevándorlás, az elöregedés – alapjaiban formálhatják át az európai településeket. Milyen lesz a jövő városa? Koordinálatlanul szétterül, összezsugorodik vagy épp besűrűsödik?
Tovább
2010.
április
01. 20:58

Fogalmunk sincs, mennyi lesz a nyugdíjunk

Fogalmunk sincs, mennyi lesz a nyugdíjunk A magyarok több mint fele - 59 százaléka - nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, illetve a magán- és önkéntes nyugdíj megtakarításokkal kapcsolatos lehetőségekkel, szabályozásokkal, tennivalókkal, és összességében úgy érzi, hogy nem képes megbirkózni a nyugdíjas éveikre való felkészüléssel – derül ki az Aviva Csoport tavaly készült felméréséből. A szakemberek szerint nem lehet a mindenkori kormányra várni, az emberekben kéne tudatosítani az öngondoskodás fontosságát.
Tovább
2009.
augusztus
25. 22:30

Idősebb munkavállalók kellenek Európának

Idősebb munkavállalók kellenek Európának Az európai demográfiai fordulattal számolniuk kell a vállalatoknak is, egyszerűen rá lesznek utalva az idősebb, tapasztaltabb szakemberekre – ez derül ki egy angol intézet vizsgálatból.
Tovább
2009.
november
20. 12:15

Idősek foglalkoztatásával elkerülhető a demográfiai bomba

Idősek foglalkoztatásával elkerülhető a demográfiai bomba Meg kellene duplázni az aktív időskorú munkavállalók számát a következő évtizedekben, hogy a demográfiai bomba felrobbanása elkerülhető legyen - írta a Világgazdaság Lovászy László szociológus gondolataira alapozva.
Tovább
2010.
július
08. 11:13

Kemény évek várnak a nyugdíjasokra Európában

Kemény évek várnak a nyugdíjasokra Európában Fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer Európában. 2012-től csökkenni kezd a munkaképes korú népesség létszáma az Unióban, 2060-ra pedig a mostani négy helyett már csak két aktív korú polgár jut majd egy nyugdíjasra. Ezekkel a drámai megállapításokkal indokolja az Európai Bizottság, hogy július 7-én konzultációt indított „a megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjak biztosításának lehetőségéről”.
Tovább
2010.
június
22. 09:44

Magyar nyugdíjak, német pontok: mi lesz 2050-ben?

Magyar nyugdíjak, német pontok: mi lesz 2050-ben? Súlyos gondok várnak az idősekre a következő évtizedekben Magyarországon. Bár a nyugdíjrendszer pénzügyileg stabil, a nyugdíjak elértéktelenedése és az időskori elszegényedés tömegessé válása fenyeget. A hvg.hu magyar és német szakértőket hallgatott meg, mit lehet tenni az elöregedő társadalomban.
Tovább
2010.
március
17. 14:05

Már több a nyugdíjas az EU-ban, mint a pályakezdő

Már több a nyugdíjas az EU-ban, mint a pályakezdő Az idén először lesznek többen az Európai Unióban a nyugdíjasok, mint az újonnan munkát vállaló fiatalok - áll az Allianz biztosító elemzésében. Az Allianz adatai szerint a 60-64 évesek száma az idén 200 ezerrel haladja meg a pályakezdőkét, a különbség 2030-ban már meghaladhatja a 8 milliót.
Tovább
2010.
február
05. 07:45

Meglepően kevés nyugdíjas dolgozik

Meglepően kevés nyugdíjas dolgozik Mindössze 105 ezer 60 éven felüli munkavállalóról tud a statisztikai hivatal - ami arra utal, hogy a nyugdíjasok még a gondoltnál is jóval kevesebben dolgoznak.
Tovább
2010.
március
10. 10:13

Megoldás a nyugdíjválságra?

Megoldás a nyugdíjválságra? A magyar nyugdíjrendszert állandó módosítgatásai ellenére változatlanul a felosztó-kirovó elv vezérli (a mai nyugdíjak 97,1 százaléka, a leendők legalább háromnegyede az első pillért terheli). Az elv egyszerű, s arra a 120 évvel ezelőtti születése idején helytálló feltételezésre épül, hogy ha sok aktív dolgozó fizet viszonylag kevés nyugdíjjárulékot, akkor abból kevés nyugdíjas viszonylag sok járadékot kaphat.
Tovább
2009.
november
14. 07:46

Németországban legalább három évig nem lesz nyugdíjemelés

Németországban legalább három évig nem lesz nyugdíjemelés Németországban legközelebb 2012-ben számíthatnak járulékemelésre a nyugdíjasok. A válság a kancellár szerint még nem tetőzött, a terheket pedig mindenkinek vállalni kell, így az időseknek is.
Tovább
2010.
június
18. 18:38

Öregségkezelés Európában: „ellopják a saját gyermekeik jövőjét”?

Öregségkezelés Európában: „ellopják a saját gyermekeik jövőjét”? Az Európai Bizottság a jövő héten a nyugdíjreform-intézkedéseket taglaló Zöld Könyvvel rukkol elő, de egyes kutatók szerint a sokat emlegetett megoldásoknál merészebb húzásokra is szükség lenne a társadalmak elöregedése miatt. Egy brit felsőházi képviselő saját kortársait korholja amiatt, hogy túl jól éltek.
Tovább
2010.
január
08. 18:28

Svéd modell: független, de alacsonyabb nyugdíj

Svéd modell: független, de alacsonyabb nyugdíj A politikától független, a befizetésekhez igazodó, ugyanakkor a jelenleginél alacsonyabb, esetenként évjáratok között is eltérő ellátás várható abból a – Fidesz szakpolitikusai által is szorgalmazott – virtuális, egyéni számlás nyugdíjrendszerből, amelynek modellszámításait a közelmúltban tette közzé a nyugdíjkerekasztal.
Tovább
2009.
december
12. 15:39

Tegyen félre öregkorára!

Tegyen félre öregkorára! A magánnyugdíjpénztárak és önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai körüli cívódásban kikerült a figyelem középpontjából az öngondoskodás negyedik pillére. Pedig a nyugdíj-előtakarékossági számla számtalan adó- és járulékedvezménnyel kecsegtet, ráadásul a számlatulajdonosok maguk dönthetnek a befektetett pénzük sorsa felől.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART