2011.
június
08. 08:14

Magyarok, még több megszorítás kell

zászlók Brüsszel kiadta kedden az egyes országokra vonatkozó ajánlásait az európai szemeszter keretein belül - így értékelte a magyar konvergenciaprogramot is. Az Európai Bizottság több ponton úgy látja, hogy bukhatjuk a felvázolt hiánycélokat, ezért további, a Széll Kálmán-tervben felvázoltakon túli lépéseket sürget.

A konvergenciaprogramban a költségvetési pályához tartozó makropálya túl optimista, főként a belső fogyasztást illetően - véli az Európai Bizottság (EB) kedden kiadott országértékelő elemzésében Magyarországról.

Az EB 27 a nemzeti stabilitási, konvergencia- és reformprogramok alapján országspecifikus és egy további, az euróövezet egészére vonatkozó ajánláscsomagot fogadott el kedden annak elősegítésére, hogy a tagállamok a növekedés, a foglalkoztatás és az államháztartás területén kívánatos eredmények érdekében felgyorsítsák gazdaság- és szociálpolitikai intézkedéseiket - idézi a Napi az EB közleményét.

Brüsszel 10 fő prioritást szabott meg, de mivel a körülmények az egyes országokban eltérőek, a Bizottság kedden minden tagállamnak személyre szabott intézkedéseket ajánlott. Ez segítséget jelent majd az egyes országoknak, hogy az elkövetkező 12-18 hónap során a stratégiai lépésekre koncentráljanak, és ezáltal az egész uniós gazdaság lendületet kapjon.

Bukhatjuk a hiánycélokat

A konvergenciaprogramban felvázolt strukturális intézkedések csak 2012-től kezdődnek el, miközben a strukturális pozíció romlása 2010-ben és 2011-ben meghaladja GDP arányosan a 3 százalékot - írja Brüsszel. Ezek pedig nincsenek összhangban az Európai Tanács 2009 júliusi ajánlásaival - miszerint Magyarország hajtson végre évi, a GDP 0,5 százalékára rúgó strukturális kiigazítást.

Brüsszel májusban kiadott előrejelzése 2012-re 3,3 százalékos hiánnyal számol - a konvergenciaprogram 2,5 százalékkal. Ez alapján nem lehet kizárni, hogy a 3 százalékos célszintet újra nem fogja tudni tartani Magyarország, hacsak nem fogad el további intézkedéseket. Továbbá, nem látszanak azok a további intézkedések amik elérhetővé tennék a 2015-re megvalósuló 1,5 százalékos hiánycélt - főleg, úgy hogy a program nem tartalmaz strukturális lépéseket 2013 után.

A magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolása pedig hosszú távon tovább rontja a fenntarthatóságot - véli Brüsszel. Összességében, a már felvázolt intézkedések szigorú végrehajtása és további, strukturális természetű lépések meghozatala nélkül nem biztosítható, hogy Magyarország a 3 százalékos deficitcél alá kerüljön.
hirdetés

Ezért a fiskális fegyelem további erősítését ajánlja Magyarország számára Brüsszel már 2011-ben, és óv attól, hogy 2012-ben a 3 százalék fölé kerüljön a deficit. Ezért a korábban megismertekhez képest fogadjon el további intézkedéseket a kormány, legkésőbb a 2012-es költségvetés keretein belül, hogy biztosíthatók legyenek a konvergenciaprogramban vázolt hiánycélok 2012-13-ra vonatkozóan. A kabinet évente fél százalékkal javítsa a költségvetés helyzetét a tervezési időszak - azaz 2015 - végéig - ajánlja a Bizottság.

Brüsszel is nehezményezi az szja-változtatásokat

Az alkotmányban rögzített államadósság-limit és az új, vétóval rendelkező Költségvetési Tanács kapcsán Brüsszel úgy látja, hogy ezek segíthetik a költségvetési tervezést, azonban megemlítik, hogy további lényeges törvények kidolgozására van még szükség. A KT kapcsán azt javasolják, hogy bővítsék ki a jogköreit, azaz a teljes költségvetési időszak során értékelhesse a kormányjavaslatokat, ezzel javítva a fiskális transzparenciát.

A foglalkoztatottság kapcsán azt emelte ki Brüsszel, hogy a teljes ráta és főleg a nők rátája kifejezetten alacsony - utóbbinál probléma a bölcsődék alacsony kapacitása, főként a nagyobb városokon kívül és a nagy munkanélküliség által sújtott területeken. Az élőmunkát terhelő adók magasak Magyarországon, az idei adóváltoztatások ezt csökkentik, ez pedig elősegíti a foglalkoztatottság javítását.

A gyermek nélküli, alacsony keresetűek terhelése azonban tovább nőtt az adójóváírás kivezetése miatt. Ezért itt enyhíteni kell az adózókra nehezedő nyomást úgy, hogy közben ez ne terhelje a költségvetést. Az óvodai és bölcsődei szolgáltatások szélesítésével pedig a nők foglalkoztatottsági mutatójának javítását javasolja Brüsszel.

Van mit javítani a közmunka-programokon

A közmunkaprogramok kapcsán Brüsszel úgy látja: nem elegendő az adminisztrációs kapacitás, a korábbi programokba ölt források nem javították lényegesen a munkanélküliek esélyét arra, hogy visszatérhessenek a munkaerőpiacra. A munkanélküliségi segély 3 hónapra történő levágása a legalacsonyabb az unión belül - emeli ki a Bizottság.

A közmunkaprogramok kapacitásainak bővítését, minőségének és hatékonyságának javítását szorgalmazza ezért Brüsszel, valamint megemlítik, hogy a jövőben a támogatásokat szorosabban kapcsolják össze a programok eredményeivel. A hátrányos helyzetű és alacsony képzettségű rétegek számára pedig speciális programok kialakítását javasolják.

A vállalkozások - különösen a kkv-k esetében - magas az adminisztrációs terhelés, a Nemzeti Reformprogramban felvázolt lépések ezen azonban segíthetnek. Ezért az üzleti környezet javítása érdekében a kormány vigye véghez az összes leírt lépést, értékelje a kkv-kat támogató programok hatékonyságát és javítsa a nem banki finanszírozást.

Januárban indult a mechanizmus

A keddi bejelentés az európai szemeszter soron következő része, melyet első ízben idén tartottak meg. A féléves egyeztetési mechanizmus az éves növekedési felmérés kiadásával kezdődött. Ezt az Európai Bizottság készítette el januárban, és benne a szigorú államháztartási konszolidációt, a strukturális reformok folytatását és a növekedést ösztönző intézkedéseket jelölte meg a következő időszak legfontosabb feladataként. Márciusban az uniós tagországok vezetői általános, azaz valamennyi tagállam számára követendő iránymutatásként hagytak jóvá a felmérésben foglaltakat.

Az általános ajánlásokat a tagországoknak nemzeti reformprogramokba kellett építeniük, amelyeket áprilisban eljuttattak Brüsszelbe. Figyelembe kellett venniük az éves növekedési felmérésben javasoltakat idei pénzügyi stabilitási vagy konvergenciaprogramjuk elkészítésében is - ezt Magyarország is elkészítette időre, a részleteket itt olvashatja. A konvergenciaprogram nagyrészt a Széll Kálmán Tervre épül, azonban annál részletesebben kifejti a felvázolt intézkedéseket, és tartalmazza a kormány makropálya előrejelzését.
 

Egy hónapja már jelezte az EB a kétségeit

Május közepén a Bizottság nyilvánosságra hozta aktuális makrogazdasági előrejelzését. Ebben 3,3 százalékos költségvetési hiányt jósolt Magyarországnak a következő évre, szemben a magyar konvergenciaprogramban szereplő 2,5 százalékos deficittel. Ha viszont a Széll Kálmán Tervben rejlő kockázatokat figyelmen kívül hagynák, akkor valamivel 3 százalék alatti deficitet lehetne valószínűsíteni a következő évre - véli Brüsszel.

A bizottság becslése szerint, a magyar kormány által prognosztizált 3,1 százaléknál lassabb, 2,7 százalékos lesz a magyar gazdaság növekedése idén, 2012-ben 2,6 százalékos GDP növekedést várnak, és azt, hogy a munkanélküliség az idei 11-ről 9,3 százalékra csökken. Az inflációs ráta 2011-ben 4, 2012-ben pedig 3,5 százalék lesz az uniós végrehajtó testület előrejelzése szerint. A kormány idei inflációs előrejelzése megegyezik a brüsszelivel, jövőre azonban kicsit alacsonyabb, 3,4 százalékra számít a kabinet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében egyetértett a brüsszeli prognózissal, és azáltal, hogy alapul vették a konvergenciaprogramot előrejelzésük a 2010. őszi prognózishoz képest jelentősen javult. Szöveges értékelésükben arra is kitérnek, hogy amennyiben minden intézkedés hatása a tervezett mértékben érvényesül, akkor a hiány 2012-ben a GDP 3 százaléka alatt marad - áll a minisztérium közleményében. A konszolidációs intézkedésekhez kapcsolódó kockázatokat jelentősen csökkenti, hogy a Széll Kálmán Terv az egyes intézkedésekhez világos jogalkotási menetrendet társított, aminek végrehajtása folyamatban van - írja a közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az ajánlásokhoz várhatóan politikai támogatást adnak a tagországok állam- és kormányfői, majd júliusban hivatalosan a pénzügyminiszterek is jóváhagyják. Ezt követően az azokban foglaltakat az új gazdaságpolitikai egyeztetési eljárás szerint a tagállamoknak át kell ültetniük a gyakorlatba, egyebek között azzal, hogy jövő évi költségvetési tervezetükben megjelenítik a szükséges intézkedéseket. Jövőre a nemzeti programok értékelésekor a bizottság már azt is értékeli majd, hogyan sikerült megvalósítani az idei javaslatokat.

Forrás: index.hu

Vissza
2011.
január
07. 11:46

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt A magyar nyugdíjpolitika nem kerül be az EU ajánlások közé. Az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa szerint tavalyi képe alapján Magyarország "nem tartozik az instabil EU-tagállamok közé", de ezt természetesen el lehet rontani.
Tovább
2011.
február
18. 05:52

Európa megőszül

Európa megőszül Az Európai Bizottság a tagállamokat győzködi, hogy nyugdíjkorhatáraikat "automatikusan igazítsák" az országokban várható élettartamhoz.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART