2011.
december
15. 05:33

"Másfél" Margit hídja van már Budapestnek

Címkék:
roncskiemelés Több helyszínen mutathatják be a Margit híd elemeit, amelyeket a II. világháborúban robbantottak a Dunába és a legutóbbi felújításkor emeltek ki a folyóból. A nagyjából 45-50 tonna vas és acél maradvány jó része azonban valamelyik kohóban végzi.

A Margit híd legutóbbi felújítása során 2009-2010-ben sok olyan hídelemet emeltek ki a Dunából, amelyek a II. világháborúban történt robbantások nyomán zuhantak a folyóba. A hatalmas, gyakran több tonnás darabokat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) XVIII. kerületi Ipacsfa utcai szabadtéri kőtárában, illetve a Csepeli Szabadkikötő területén őrzik. (Információink szerint Csepelről is az Ipacsfa utcába szállítják majd át a Margit híd elemeit.)
Szabó László, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum híd-muzeológusa kísérte figyelemmel a roncsok kiemelését.

Az 1872-76 között épített hidat 1944. decemberében egy máig tisztázatlan robbanás már félig romba döntötte, majd 1945. januárjában a még álló Duna fölötti elemeket már hadászati szempontból is teljesen feleslegesen pusztították el - jegyezte meg Szabó László. A háború után a roncsok egy részét kiemelték, eddig háromszor volt leletmentés. A Duna vízszintje azonban 2003-ban a jelenlegi szintre süllyedt, így rengeteg kő-, és vaselem bukkant elő. A muzeológus mellett sok "magángyűjtő" is igyekezett "leletet menteni". Végül már őriztetni kellett a Margit híd egykori darabjait. Igaz, főleg töredékekre vadásztak a gyűjtők, hiszen a legtöbb hídelem több tonnát is nyom, de akadnak emléktábla töredékek is. A következő leletmentésre 2008-ban került sor, amikor szélesítették a budai rakpartot. A legutóbb pedig a 2009-2010-es átépítéskor juthatott a közgyűjtemény technikatörténeti értékekhez.
Most az volt a különlegessége a munkának, hogy az összes hídnyílást végig kutatták és darukkal kiemelték a még fellelhető roncsokat - magyarázta a híd-muzeológus. Gyakran a víz alatt kellett lángvágóval, robbantással darabolni az elemeket, hogy ki lehessen emelni azokat.

A szakértő becslése szerint összesen legalább 40-45 tonna vas és acél maradványt tárolnak jelenleg a két helyszínen, s ezt az anyagot kell átválogatni technikatörténeti szempontból. Ezek között is szép számmal akadnak több méteres, több tonnás darabok.

Már kiválasztottam azokat az elemeket, amelyeket szeretnénk megőrizni, konzerválni, bemutatni - mondta Szabó László. A leleteket a jogszabályi előírásoknak megfelelően a múzeum ingyen kapja meg. Egyelőre még a cégek is díjtalanul vállalták a történeti értékek szállítását. Ha ezeket a szolgáltatásokat ki kellene fizetni, le kellene mondanunk ezekről az emlékeinkről, mert a múzeum költségvetése korábban sem és most sem bírta, bírná el ezt a terhet - jegyezte meg Szabó László.
A muzeológus elárulta, az Építők Egyesületével dolgoznak egy közös kiállításon, amely december 21-én nyílhat meg. Néhány kisebb darab a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) technikatörténeti gyűjteményét gazdagíthatja. A BKK is tervezi, hogy a főváros valamelyik, arra alkalmas pontján szabadtéri kiállítást rendez a Margit híd legutóbb kiemelt darabjaiból. A közlekedési múzeum szakembere hozzátette, a híd elemeinek restaurálása fél évig, de akár tovább is eltarthat, így ma még nehéz megjósolni, mikor állítják ki a múzeum épülete előtt. A szakemberek, közép- és felsőoktatásban tanulók addig is megtekinthetik ezeket a darabokat. A szakember szerint legföljebb 4-5 tonna hídelem menthető meg kiállítási, muzeális célokra, a többi valamelyik kohóban végzi.

Forrás: Népszava

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART