2012.
március
12. 08:28

Megindult a harc a számláinkért

Címkék:
pénzfogás Kemény küzdelem folyik két államigazgatási mamutszervezet között, hogy melyik kezelje majd az egyelőre a tervasztalon (vagy még ott sem) létező egyéni nyugdíjszámlákat – értesült a Népszabadság.

A lap úgy tudja, erre vezethető vissza, hogy a mai napig nem jelent meg a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelete, amelyben kijelölnék a volt magán-nyugdíjpénztári tagok adatainak (melyek jelenleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél vannak) átvételével megbízott szervet. A befutó esélyei jelentősen megnőnek arra, hogy az egyéni számlák rendszere is ott épüljön ki.

Egy tavalyi törvénymódosítás szerint 2011 decembere és 2012. március vége között kellene a PSZÁF-nak továbbítania az adatokat, ez azonban még mindig nem történt meg, egy fia adat sem került el a felügyelettől, ahhoz ugyanis hiányzik egy rendelet. A nemzetgazdasági tárca azonban nem töri magát, hogy megalkossa a jogszabályt, pedig március vége már közel van. Forrásaink szerint azért, mert a feladatra két szervezet is bejelentkezett: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) és a Nemzeti Adóés Vámhivatal (NAV).

Nyugdíjbiztosítással foglalkozó szakértők szerint a legtöbb érv amellett szól, hogy utóbbi szervezet kapja meg a jogot a számlák kezelésére, mert egy ideje már oda futnak be a foglalkoztatottakkal kapcsolatos adatok. Az ügyre rálátó forrásaink szerint érdemes lesz arra is figyelni, hogy az adatok feldolgozásához, illetve az egyéni számlás rendszer kialakításához mely külső cégek segítségét veszi majd igénybe az adatgazda szervezet.

Szakértők sem értik

A lap által megkérdezett, a magyar nyugdíjrendszert mélységében ismerő, de az ügy jellege miatt nevük elhallgatását kérő szakértők számára az sem világos, mi célt szolgál az adatátadás. Mint mondják, a nyugdíjbiztosítónál és az adóhatóságnál minden lényeges információ rendelkezésre áll a biztosítottakról, így a volt és jelenlegi magánnyugdíjpénztártagokról is.

A NAV-hoz havonta érkeznek bevallások a munkáltatóktól, s ezek tartalmazzák a foglalkoztatottak – nyugdíjbiztosítási szempontból releváns – adatait is. Mivel a tb-alapba és a pénztárba kerülő (illetve ez év elejéig került) járulékok, tagdíjak alapja ugyanaz, a pénztári befizetés is dokumentálható az állami szervek adatbázisaiban. Egyedül a pénztárakban felhalmozott hozamokról nem rendelkezik információval az állam, de az idevágó törvény ennél gazdagabb adattartalmat (köztük a volt tagok „azonosító” adatait) jelölte ki átadásra.

Valójában még azt sem tudni, hogy mihez kellenek az adatok. Ha egyéni számlákat akar a kormány, akkor nem kell sokat vesződnie vele, azok a már rendelkezésre álló, a nyilvántartásokban szereplő adatokból előállíthatók – mondják a szakértők, akik szerint bármilyen nyugdíjformulát válasszon is a kormány a jövőre vonatkozóan, azt ki tudják szolgálni a meglévő adatokból az állami szervek. Igaz, ezt megelőzően össze kellene fésülni és egységesíteni kellene a jelenlegi nyilvántartásokat: kompatibilitási problémák miatt ugyanis nehézkesen megy például a NAV és az ONYF közti adatáramlás. De ha tényleg annyira akarná a kormány az egyéni számlákat, azok már rég megvalósulhattak volna.

Kinek is lesz egyéni számlája?

Elvileg egyéni számlát kell nyitni azoknak is, akik március végéig nem lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe, hanem kitartanak magánnyugdíjpénztáruk mellett. Mivel a mostani évtől minden járulékuk a társadalombiztosításba folyik be, jogosulttá váltak a teljes nyugdíj megállapítására 2012-től. Pontosabban kellene válniuk, mert a hatályos jogszabályok egyelőre nem biztosítják számukra a teljes ellátást. Minden érintett a nemzetgazdasági tárca eligazítására, törvénymódosításra vár, eddig hiába. A döntést azonban meg kell hozni hó végéig.

Szakértők szerint a tagok sorsa úgy alakulhatna a legkedvezőbben, ha a pénztárak egyesülésével egyetlen pénztár maradna meg, amely a mintegy százezres, maradni akaró tagságtól be tudna gyűjteni anynyi önkéntes hozzájárulást (a kötelező tagdíjon felül), amennyivel biztosítható a saját működtetése. Egy ilyen közös intézmény létrehozását a pénztáraknak ugyan alaposan mérlegelniük kell (a beviendő tagság létszáma és vagyona szerint tarthatnának igényt jogokra), de ezzel demonstrálni tudnák a magánpénztári rendszer – vagyis az öngondoskodás – melletti elkötelezettségüket.

A tagoknak pedig azt kell mérlegre tenniük, hogy vajon rosszabbul járhatnak-e, ha nem lépnek viszsza az állami ellátórendszerbe. Szakértők inkább arra hajlanak, hogy érdemesebb maradni. Amennyiben a kormány márciust követően mégis úgy döntene, hogy meg akarja kaparintani a vagyonukat, és kötelezővé teszi a visszalépést, vagy a pénztári rendszer sorvad el, akkor sem juthatnak kevesebb joghoz a nyugdíjrendszerben, mint amennyit most szerezhetnek a visszalépéssel. Legfeljebb a reálhozamhoz nem jutnak hozzá – ami adott esetben szép summa is lehet, viszont a pénztárban maradással annak az esélyét tartják életben, hogy a felhalmozott vagyonukhoz egyszer majd hozzáférnek.

Forrás: Népszabadság

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART