2012.
február
06. 16:24

Megjött a fizetés: sokan jártak rosszabbul, mint tavaly

Címkék:
húszezresek A Pénzcentrum.hu kérdésére válaszoló olvasók 37 százaléka nem kapott fizetésemelést, és emiatt csökkent a nettó bére. A Hay Group tanácsadó cég felmérése azt mutatja, hogy a cégek harmada úgy vágott bele az idei évbe, hogy nem alakította ki béremelési stratégiáját.

Január elején a vállalatok kiemelkedően magas aránya még nem tudott döntést hozni a béremelésekről. A cégek harmada úgy vágott bele az idei évbe, hogy nem látott tisztán a béremelések ügyében - derül ki a Hay Group felméréséből. A tanácsadó cég Magyarország 400-450 legnagyobb, legtöbb munkavállalót foglalkoztató vállalatát kérdezte meg a 2012-es béremelésekkel kapcsolatos elképzeléseikről.

A vállalatok az alacsony bérű dolgozók bérfejlesztésére fordítják a jövedelmek emelésére szolgáló forrásaik jelentős részét. Azok a cégek, amelyeknél dolgoznak alacsony keresetű munkavállalók, a béremelésre fordítható keret csaknem felét (46,1 százalékot) a kötelező béremelésre használják fel idén.

A válaszadó cégek 10 százaléka számolt be arról, hogy a teljes béremelési összeget az alacsonyabb keresetűekre fordítják. A vállalatok több mint harmada (36 százalék) azt állította, hogy a kötelező béremelés által nem érintett munkakörökben kisebb lesz a béremelés. E vállalatok körében a vezetők bérének emelkedése jelentősen elmarad majd a korábbi években tapasztaltaktól.

Mit mondanak a munkavállalók?

A Pénzcentrum.hu olvasói körében végzett felmérésből az derül ki, hogy a munkavállalók jelentős hányada egyáltalán nem kapott fizetésemelést, emiatt csökkent a nettó keresete. A több mint 6600 válaszadó 37 százaléka azt felelte, hogy nem emelkedett a bruttó jövedelme, és csökkent a nettó bére. Egyelőre tehát nem teljesül az a kormányzati ígéret, hogy senki nem jár rosszul az adó- és járulékrendszer kedvezőtlen változásai miatt. (Mint ismeretes, az idén megszűnt az adójóváírás, ráadásul a tavalyi 7,5 százalékról 8,5 százalékra nőtt az egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke. Emiatt a bruttó 202 ezer forint alatti jövedelmekből kevesebb nettó marad, mint tavaly.)

A lapunk kérdéseire válaszolók egyötödének ellenben fizetésemelés nélkül is nőtt a nettó keresete. Bruttó 220-670 ezer forint közötti jövedelmekből akkor is több marad a munkavállalók zsebében, ha egy fillérrel nem emelik a bruttó fizetésüket. Ennek oka, hogy évi 2 millió 424 ezer (havi átlagosan 202 ezer) forintig megszűnt a szuperbruttósítás, vagyis már csak a bruttó bér után kell megfizetni a 16 százalékos adót, nem pedig annak 1,27-szerese után.

Hiába maradt meg a szuperbruttó évi 2 millió 424 ezer forint fölött, a magasabb jövedelműek is profitálnak a kvázi kétkulcsos, kétsávos adórendszerrel, miután a jövedelmük egy részét alacsonyabb adóteher sújtja. Ráadásul őket nem érinti hátrányosan az adójóváírás kivezetése, mivel amúgy sem tudták azt igénybe venni. Az adójóváírás ugyanis teljes egészében bruttó 180 ezer forintig járt, a fölött pedig havi bruttó 260 ezer forint jövedelemig csökkenő mértékben lehetett igénybe venni.

A válaszadók egy nyolcada azt felelte, hogy kapott fizetésemelést, mégis csökkent a nettó bére. Ez azért meglepő, mert ez csak a bruttó 202 ezer forint alatti fizetéseknél fordulhat elő. Ez esetben viszont nem éri meg a munkáltatóknak annál kisebb mértékben emelni a fizetéseket, mint amennyi ahhoz kellene, hogy ne csökkenjen a dolgozóik nettó bére. Jelentős adókedvezményt kaphatnak ugyanis akkor, ha teljes egészében teljesítik a kormány által a nettó bérek megőrzésének teljesítéséhez elvárt béremelést. A kérdéseinkre felelők 8 százaléka válaszolta azt, hogy kapott fizetésemelést, és változatlan maradt a nettó bére.

A juttatások is csökkennek

A megnövekvő bérköltségeket a vállalatok egy része a juttatások csökkentésével ellensúlyozza. Az idei az első év, amikor komolyan megtorpan a cafeteria terjedése: a Hay Group felmérése szerint a vállalatok 14 százaléka csökkenti az erre fordított keretösszeget. Az összes vállalat bruttó értéken átlagosan mindössze 1,4 százalékkal növeli a cafeteria összegét. Miután a béren kívüli juttatásokat az idei évtől 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás is terheli, jelentősen csökken a munkavállalók juttatási csomagjának nettó értéke is.

Forrás: penzcentrum.hu

A teljes cikk itt olvasható.

 

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART