2011.
augusztus
18. 09:02

Mégsem kell nyugdíjas éveinkben devizahitelt törlesztenünk

Címkék:
bank Ha figyelmesen hallgattuk Orbán Viktor tegnapi beszédét, a miniszterelnök szavai alapján megváltozhat egy eddig magát makacsul tartó értelmezés. A kormányzat korábbi kommunikációja alapján ugyanis úgy gondolhatták a frankhitelesek és a sajtó is, hogy amennyiben igénybe veszi valaki a 180 forintos árfolyamrögzítést, 2014 végétől a csökkentett összeghez képest nem emelkedhet 15%-nál nagyobb mértékben a törlesztőrészlete.

Automatikus futamidő-hosszabbítást vehetett volna igénybe ekkor az ügyfél, ami viszont az erős svájci frank mellett akár élethosszig tartó futamidő-emelkedést okozott volna. A kormány futamidő-hosszabbításos ajánlata továbbra is áll (hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelenhet), csakhogy nem a csökkentett törlesztőrészlethez, hanem a devizahitel aktuális törlesztőrészletéhez képest nem emelkedhet 15%-nál nagyobb mértékben a havi teher. Alábbi számításainkból kiderül: így már más a leányzó fekvése.


Az árfolyamrögzítést fontolgató frankhitelesek számára továbbra is az az egyik legfontosabb kérdés, mekkora törlesztőrészlet-emelkedést kell elszenvedniük, amennyiben a svájci frank erős szinten ragad, és valamikor 2014 második felében véget ér a 36 hónapig tartó, 180 forintos árfolyamrögzítéses periódus. E kérdés tisztázása nélkül nem is lehet igazán megalapozott döntést hozni. Korábbi kormányzati nyilatkozatok alapján úgy tűnt, ekkortól - ha kéri az ügyfél - egy, a gyakorlatban 207 forintos árfolyamrögzítést jelentő mechanizmus lép majd életbe (ez ugyanis a 180 forint 115%-a). Ekkortól már nem egy gyűjtőszámlán halmozódott volna tovább a tartozás, hanem a futamidő hosszabbodott volna, mégpedig korábbi számításaink szerint rendkívül nagy mértékben.

A gyűjtőszámlán három év múlva felhalmozódó tartozás pontos mértékét most sem tudjuk megmondani (összege leginkább a frankárfolyamtól függ majd), az egyes forgatókönyveket a Pénzcentrum.hu cikke részletesen bemutatta. A Magyar Közlönyben hamarosan megjelenő rendelet azonban pontosan szabályozhatja, mi az, amit a bankoknak automatikusan el kell majd fogadniuk 2014 második felében, hogy megóvják ügyfeleiket az elviselhetetlen mértékű törlesztőrészlet-emelkedéstől. Hogy összegszerűen mekkora védelmet nyújt majd ez a rendelet, az megint csak a frankárfolyamon múlik majd, az azonban már biztos, hogy nem az árfolyamrögzítés alatti csökkentett törlesztőrészlethez, hanem az aktuális piaci árfolyamon számolthoz képest korlátozzák majd 115%-ban a havi terhet, ha ezért cserébe az ügyfél belemegy egy futamidő-hosszabbításba. Vagyis a gyűjtőszámlás forinthitel törlesztőrészlete nem lehetne magasabb a devizás alapszámla-hitel 2014. végi törlesztőrészletének 15%-ánál. Tehát amennyiben a svájci frank árfolyama a jelenlegi szinten maradna, és a hitelköltségek nem változnak, a jelenlegi, piaci árfolyamon számolt törlesztőrészlethez képest is csak legfeljebb 15%-kal lehetne magasabb a törlesztőrészlet 2014 második felétől.

Kérdés persze, hogy az árfolyamrögzítést követően más könnyítéseket alkalmazhatnak-e az érintettek esetében a bankok. Vélhetően igen, vagyis nem feltétlenül a futamidő-hosszabbítás lesz az egyetlen lehetőség, ami szóba jön majd. Érdemes mégis megnézni, az állam által szabályozott változat mennyivel nyújtaná meg a hitel futamidejét. Példánkban egy átlagosnak mondható, alábbi paraméterekkel rendelkező hitelen mutatjuk ezt be. E húszéves hitel hátralévő futamideje jelenleg 196 hónap, az árfolyamrögzítés lejárta után 160 hónap lenne.

Amennyiben az ügyfél igénybe veszi az árfolyamrögzítést, törlesztőrészlete a jelenlegi (240 forintos frankkal számolt) 94 ezer forint helyett az árfolyamrögzítés időszaka alatt három évig kevesebb mint 71 ezer forint. Ezért cserébe három év múlva változatlanul 240 forintos frankárfolyamot feltételezve 927 ezer forintos tartozása keletkezik a forint alapú gyűjtőszámlán, miközben devizahitelének tőketartozása a jelenlegi 11,0 millióról 9,8 millió forintra csökken. Két hitelszámlájának együttes törlesztőrészlete kevesebb, mint 105 ezer forint lenne, ami a jelenlegihez (illetve változatlan árfolyam és hitelköltség mellett az akkorihoz) képest "csak" 11,2%-kal magasabb. Vagyis nem lép életbe az állam által megjelölt 15%-os küszöb, a banknak nem lesz jogszabály szerinti kötelezettsége elfogadnia az ügyfél futamidő-hosszabbítási kérelmét. Arra vonatkozóan azonban az ügyfélnek kell mérlegelnie helyzetét, elviseli-e a törlesztőrészlet hirtelen, a csökkentetthez képest csaknem 50%-os (71 ezerről 105 ezerre történő) emelkedését.

Emellett figyelembe kell venni azt is (ez előtörlesztés esetén lehet például fontos), hogy a tőketartozás lefutása az árfolyamrögzítés esetén lassabb lesz ugyanolyan frankárfolyam mellett.

Végezetül pedig megvizsgáltuk, hogy példánkban mekkora futamidő-hosszabbítás kell ahhoz, hogy az ügyfél az árfolyamrögzítést követően a jelenleginél (változatlan árfolyam és hitelköltségek mellett az akkorinál) csak egy bizonyos százalékkal magasabb, illetve bizonyos százalékkal alacsonyabb törlesztőrészletet fizessen. Példánkban futamidő-hosszabbítás nélkül sem nő a törlesztőrészlet 11,2%-nál nagyobb mértékben a jelenlegihez (akkorihoz) képest, és nagyjából 33 hónapos futamidő-hosszabbítással maradna a törlesztőrészlet jelenlegi szintjén. Amennyiben egy 15%-os küszöböt negatív irányban vizsgálunk, vagyis a hitelfelvevő 15%-os havi megtakarítást szeretne elérni, hitelének futamidejét az árfolyamrögzítést követően közel tíz évvel kellene meghosszabbítania, vagyis az eredeti 20 éves futamidő közel 30 évre nőne.

Forrás: Portfólió

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART