2011.
november
07. 23:27

Megszorítások, amelyek ellen nem lázadnak

ír euró A megszorítások és az ugyancsak fájdalmas nyugdíj-, és egészségügyi reformok ellen azért nem lázadoznak az írek, mert fennmaradt a bizalmuk a politikai rendszer iránt és e tekintetben jót tett, hogy az állam nem avatkozik a bankok és a hitelfelvevők, a munkaadók és a munkavállalók alkuiba, mondta el Michael Noonan, Írország pénzügyminisztere a Concorde alapblogjának. Szerinte az euró körüli válság meg fog oldódni, de lassú folyamatra számít.

Írország az euróövezet tagjai közül szinte egyedüliként tudja gazdasági növekedés felmutatásával kezelni az adósságproblémáit, visszafizetni az IMF-től és az Európai Uniótól bankrendszerének szanálására kapott támogatásokat. A két évvel ezelőtt csaknem csődbe ment államot most követendő példaként ajánlják az adósságproblémával küszködő országoknak. Michael Noonan pénzügyminiszter az alapblog.hu-nak adott exkluzív interjúban ugyanakkor kifejtette, hogy kormánya – céljainak elérése érdekében – további belső megszorító intézkedéseket kénytelen bevezetni. Négy év alatt több mint nyolc milliárd euróval csökkentik az állami kiadásokat és mintegy öt milliárd eurót szednek be adónövelésekből. Írországnak nem áll szándékában eltávolodni az IMF-től, sőt az ír miniszter szavai szerint az IMF a jövőben az euró-övezet egyik főszereplőjévé válik. (A mostani kétnapos cannes-i találkozón a G20-ak elsősorban a görög válság továbbterjedését próbálták megakadályozni, amelynek veszélye továbbra is fennáll.)

Az „ír titok”

"Kezdem azzal, hogy országunk ugyebár 2010-ben csaknem hetven milliárd eurós mentőcsomagban részesült. Ezeket a pénzeket az IMF és az Európai Unió bocsátotta rendelkezésre. Ez a támogatás abszolút elegendő volt a piacok időleges megnyugtatására. A teljes megnyugtatás, az irántunk való bizalom helyreállítása onnantól kezdve 100 százalékosan a mi házi feladatunkká vált. Hozzáláttunk és következetesen végrehajtottuk az utóbbi évtizedek történetében példátlan bércsökkentésekhez. Az állami alkalmazottakkal, mindenekelőtt saját magunkkal kezdtünk, a bércsökkentés aztán gyorsan „végigszáguldott” az egész gazdaságon. 2009-2010-ben, kevesebb, mint két esztendő alatt 6 százalékkal csökkentek a jövedelmek nálunk, miközben azok az euró övezet egészében átlagosan 4 százalékkal növekedtek. Az ír gyógyszeripar, a software fejlesztés, a pénzügyi és egyéb üzleti szolgáltatások, valamint az élelmiszeripar megint nagyon versenyképessé váltak, exportteljesítményük gazdasági növekedést indított be, nagyobb mértékűt, mint bárhol másutt az euró övezeten belül. Ennek a pozitívvá válni látszó folyamatnak, aminek része volt egy sor strukturális reform is a nyugdíjrendszer kapcsán a legfontosabb, hogy törvényt fogadtattunk el a munkába lépő új közalkalmazottak garantált életpálya modelljére és arra, hogy cserében majdan, idős korukban kevesebb juttatásban fognak részesülni. Ugyanakkor a nyugdíjakat a fogyasztói árakhoz igazítjuk, tehát megtörténik az indexálásuk. Az egészségügyi rendszerben liberalizáljuk a házi orvosok „piacát”. Alapvetően hatékonyabbá és költséghatékonyabbá válik a közszféra munkája." (Van kifelé is út az eurózónából?)

Nem kincstári optimizmus: a válság meg fog oldódni

Minden most beindítandó reform egyik sajnálatos alapvető velejárója volt a munkanélküliség megugrása. A munkaképes lakosság csaknem 15 százaléka ma is állás nélküli. Zentai Péter kérdésére a két éves drámai szünet után megint „éltanulóvá” váló ország pénzügyminisztere kifejtette, hogy mindezt képtelenség végigcsinálni társadalmi konszenzusok nélkül, a közvélemény demokratikus intézményekbe vetett bizalma nélkül. A kormány nem avatkozott be a szükségesnél erőteljesebben a piaci erők spontaneitásába: munkaadók és munkavállalók, bankok és eladósodott, csőd szélére került polgárok és a cégek egyezkedésébe. Átláthatóvá vált, hogy egyik érdekcsoportnak sem érdeke a másik „kicsinálása”, mindenki célja az, hogy minden oldal a lehető legkevesebb véráldozattal kerüljön ki a válságból.

Az exportpiacoktól erősen függő ország pénzügyminisztere úgy látja, az unió pénzügyi válsága meg fog oldódni, mert van hozzá eszköz és meg van hozzá a politikai akarat, igaz, nem ígérkezik könnyű menetnek. Hosszú idő kell ahhoz, hogy a krízis átfogóan megoldódjon a piaci erők révén, illetőleg a politikai és intézményi beavatkozásoknak köszönhetően. A következő évek fő kihívása az lesz, hogy miként lehet rendkívüli takarékossági csomagok közepette gazdasági növekedést produkálni. A legnehezebb kihívás, hogy mind az államok, mind a cégek, mind a polgárok – együttesen, párhuzamosan, egymást kiegészítve, egymást segítve – leépítsék hitelállományukat és erre a folyamatra épüljön a gazdasági növekedés – válaszolta Michael Nonnan az Alapblognak. (Soros György szerint Görögország gazdasági hanyatlásának megállításához nem lesz elégséges a minapi EU-csúcson jóváhagyott intézkedéscsomag.)

Az euró bevezetése óta ezen övezeten belül 50 százalékkal nőtt a kereskedelmi, gazdasági tevékenység. Egyúttal páratlan módon hozzájárult az euró az unión belüli piac sikeres szélesedéséhez, és az euró, valamint a mögöttes intézményi rendszer kordában tartotta az inflációt.

A teljes interjú a www.alapblog.hu olvasható.

Forrás: Piac és Profit

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART