2011.
június
28. 21:17

Mennyit keresnek a BKV-járművezetők és a mozdonyvezetők?

Címkék:
BKV Noha a szerdára beharangozott, időközben szinte minden résztvevő által lefújt sztrájkot a Munka Törvénykönyvének tervezett változásai és a korkedvezményes nyugdíjazás feltételeinek szigorítása miatt hirdette meg öt érdekvédelmi szervezet, idehaza a közlekedési sztrájkokkal kapcsolatban gyakran megjelenik az az ellenérv, hogy "minek ugrálnak, ekkora fizetés mellett". A HVG utánajárt, hogyan alakult az érintett BKV-járművezetők és mozdonyvezetők átlagfizetése.

A szerdai szakszervezeti sztrájkot elsősorban a Munka Törvénykönyvének kormány által tervezett változásai és a korkedvezményes nyugdíjazás feltételeinek szigorítása miatt hirdették meg az érdekvédelmi szervezetek. (Erről bővebben keretes írásunkban olvashat.) A rendvédelmi szervezetek érdekképviseletei által csak bohócforradalomként elhíresült, június 16-ai tüntetés kapcsán írtunk már a megmozdulásban résztvevők bérezéséről is, munkakörönként. Így, bár nem kapcsolódik a szakszervezetek mostani célkitűzéseihez, ezúttal is megnéztük, mennyit keresnek az érintettek: a BKV-járművezetők és a mozdonyvezetők.

„A havi bruttó átlagkereset - amiben minden plusz juttatás benne van a túlórapénztől a műszakpótlékig - a villamosvezetőknél 263 400 forint. A trolibuszvezetők átlagosan havi bruttó 265 500 forintot, az autóbuszvezetők 251 700 forintot, a HÉV-vezetők pedig 217 600 forintot keresnek” - válaszolta megkeresésünkre Gulyás Attila, a BKV-járművezetőket tömörítő Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTSSzSz) elnöke. A kisföldalatti vezetőinek havi átagkeresete bruttó 204 700 forint, míg a metróvezetőké 242 200 forint. A Kelet-Nyugati (2-es) metróvonalon dolgozó metró segédvezetők átlagosan havi bruttó 152 800 ezer forintot kapnak. Gulyás Attila a 2010-es bértárgyalási adatokat idézve elmondta: nagy különbség nem lesz a tavalyi és az idei keresetek között.

A kisföldalatti- és a metróvezetők átlagkeresete azért marad el jócskán a BKV-járművezetőkétől, mert előbbiek nem vállalhatnak plusz műszakot, így bérükhöz nem jön túlórapénz - tudtuk meg a VTSSzSz elnökétől. A BKV-nál dolgozó fizikai munkások - járműszerelők - átlagbére nagyságrendileg megegyezik a HÉV-vezetők fizetésével. Utóbbiak - a többi járművezetőéhez viszonyított - alacsony bére „a múlt öröksége”, ahogy Gulyás Attila fogalmazott. „Több mint három évtizede változatlan a helyzet, ugyanabban a munkakörben egy telephelyen lehet, hogy teljesen más összeget keres a dolgozó, mint egy másikon. Ezért is szeretnénk bértarifa-táblázatrendszert bevezetni, a keresetek nem igazságosak, emiatt pedig bérfeszültségek jelentkeznek” - tette hozzá a szakszervezet elnöke. (A munkabér az alapbérből és a fix pótlékokból áll - ezek az alapbérrel mozognak -, mint a délutános műszakért járó pénz, az éjszakai pótlék, vagy a csoportvezetői kiegészítés.)

"Én nem lehetek fáradt ... Én nem tévedhetek”

Felmerül a kérdés, hogy fizetésükért cserébe mit kell nyújtaniuk a már említett munkakörökben dolgozóknak. Az autóbusz-vezetők például három műszakos folyamatos munkarend szerinti foglalkoztatásra számíthatnak. Ebből adódóan komoly fizikai megterhelés éri szervezetüket, amely egyrészt az ülőmunkának köszönhető, másrészt bioritmusuk felborulásának. Nem véletlen, hogy pályaalkalmassági vizsgálaton vesznek részt - ugyanez vonatkozik az összes BKV-jármű vezetőjére -, ahol ellenőrzik, hogy fizikumuk megfelelő, hallásuk ép-e. A jó beszédkészség, a tájékozódási- és térképolvasási készség, az idegen nyelv használata hétköznapi helyzetekben, valamint a biztonsági eszközök használata szintén elengedhetetlen feltétel. Villamosvezetők esetében hasonlóak az elvárások, mindez kiegészül még a járműhibák felismerésével és javításával.

„Nem szakmai körökben régebben megbecsültebb szakma volt, akkor elitnek számítottak a BKV-sok, a buszsofőrök, ma már nem, most a sofőrök, a BKV-s a legutolsók közé tartozik” - vélekedett munkájáról a HVG Szakmák könyve című kiadványában Palotai Tibor. Hidvégi Zita villamosvezető értékelte az utasok kedvességét, ugyanakkor a szakma árnyoldalait is kiemelte: „Tíz órát vezetünk naponta, van, hogy harminc napon át, forgalomban, dugóban. (...) Fél 3-kor felkelni, nincs hétvége, nincs ünnep, nincs tél. Én nem lehetek fáradt, nekem mindig oda kell figyelni, én nem tévedhetek” - olvasható ugyanitt.

Mint Gulyás László elmondta: változó, mennyit túlóráznak a járművezetők. „Tavaly például sok plusz munkát vállaltak a buszvezetők, idén viszont sikerült annyira feltölteni a létszámot, hogy kevesebbet kell túlórázniuk” - tette hozzá.

Mi a helyzet a mozdonyvezetőknél?

„A mozdonyvezetők átlagosan havi bruttó 340-350 ezer forintot keresnek” - mondta lapunknak Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke, hangsúlyozva, hogy bérük jócskán elmarad az európai - de még a román - átlagtól is.

A mozdonyvezetők esetében is elvárás a jó fizikum (szín- és térlátás), az ép hallás, valamint az ép végtagok, az egyensúlyérzék és a jó beszélőkészség. A váltott műszak okozta fizikai megterhelés, a tartós álló- vagy ülőmunka, a gyakori utazás veszélyforrás: károsan hathat a mozdonyvezetők egészségére. A szakmai ismereteken kívül - például forgalomtechnika, féktechnika, dízel- és villamosüzemi ismeretek - a környezetvédelmi- munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályokkal is tisztában kell lenniük.

„Nem úgy van, mint egy gyárban, hogy fix helyen kell dolgozni. Szép tájakon jár az ember, gyönyörű helyeken, mindig benne van az emberben a szabadság érzése. (...) Ennek ára, hogy nincs ünnepnap, és éjszaka is dolgozni kell, ebből kifolyólag a családra kevesebb idő jut, kompromisszumokat kell kötni” - nyilatkozta a Szakmák könyvében Baranyai Gábor mozdonyvezető.

Forrás: HVG

Vissza
2011.
június
28. 19:03

Félpályás lezárások lesznek szerdán, sztrájk nem

Félpályás lezárások lesznek szerdán, sztrájk nem Több helyen elterelések, lezárások lesznek szerdán, mert a Liga Szakszervezetek és a Független Rendőr Szakszervezet megtartja a félpályás útlezárásokat. A tervezett sztrájkot azért nem tartják meg, mert megegyezés, illetve bírósági döntés nem született az elégséges szolgáltatásról.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART