2011.
április
06. 08:26

Mi kell ahhoz, hogy többet szüljenek a nők?

Címkék:
család Hogy miért nem születnek meg a tervezett gyerekek? Mert a politikusok és a társadalmak nem tudtak egyensúlyt teremteni a család és a munka között. Ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Európa a családokért, a családok Európáért című népesedésügyi hét záróeseményén, a családügyekért felelős uniós miniszterek informális találkozóján. A múlt hét kiemelt témája volt a munka és a családi élet összeegyeztetése. Egyre világosabb ugyanis, hogy a munkaerő-piaci kérdések átgondolása, a női foglalkoztatás növelése, a munka és a magánélet harmonizálása nélkül nem fognak megoldódni Európa népesedési gondjai. Néhány évtized, és a nyugdíjasok kontinense lesz.

Az unió hét tagállamában, köztük Magyarországon, még a migráció figyelembevétele mellett is fogy a népesség, további 17 országban pedig egyes régiók lélekszáma csökken. – Ez elsősorban Kelet-, Közép- és Dél-Európa problémája. A franciák vagy a skandináv országok termékenységi mutatói nem annyira rosszak – mondja Melegh Attila demográfus. Hozzáteszi: még ezekben az országokban sem magasabb az egy nőre jutó átlagos gyerekszám kettőnél. Ahhoz, hogy meglegyen a népességreprodukció és a társadalom ne öregedjen, legalább 2,1 körüli átlagos gyerekszám kellene. Vagyis az elöregedés egész Európát fenyegeti, csak Franciaországban például lassabb lesz, mint Magyarországon.

Magyarországon 2010 vízválasztó év volt: ekkor zuhant a népesség a tízmilliós lélektani határ alá. Pedig kutatások szerint a magyar fiatalok sokkal több gyereket terveznek, mint amennyit vállalnak. Húsz fiatal 23 gyereket szeretne, de végül csak 13 születik meg. 2021-re minden negyedik magyar 60 évesnél idősebb lesz, a fiatalok száma pedig történelmi mélypontra, kétmillió alá zuhan. 2050-re a legnépesebb korosztály a 75 éveseké lesz. A következmények a nyugdíj-, az egészségügyi és a szociális rendszerre szinte beláthatatlanok.

Pedig a magyar családtámogatási rendszer bőkezű: a szülési szabadság 24 hét, amely alatt a fizetés 70 százalékát kapják az anyák, ezt követi a gyed, a gyes. Hogy a rendszer mégsem tökéletes, azt épp az adatok jelzik. Mégis, minden változtatással óvatosan kell bánni: az előző kormány háromról két évre csökkentette a gyest, ami racionális és hosszú távon a nők foglalkoztatottságát javító döntés lehetett volna, csakhogy tavaly mégis tovább zuhant a születések száma, hatezerrel. Az Orbán-kormány eddigi intézkedései két irányba mutatnak: bevezették a családi adózást, javítottak a részmunkaidős foglalkoztatás feltételein és folytatják a bölcsődék bővítését, ami a nők munkába állását segíti. Másrészt: visszaállították a hároméves gyest és lehetővé tették, hogy a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonuljanak.

De miért jelenthet kiutat a nők foglalkoztatásának növelése, valamint a munka és a magánélet összeegyeztetése? A kilencvenes évekig azokban az európai országokban született sok gyerek, ahol alacsony volt a nők foglalkoztatottsága, így Olaszországban vagy Görögországban. Azóta megfordult a trend: ma ott vállalnak több gyereket a nők, ahol többen dolgoznak. Magas termékenység és magas női foglalkoztatottság jellemzi az Egyesült Királyságot, Hollandiát, Dániát. Ezzel szemben alacsony termékenységgel és alacsony női foglalkoztatottsággal küzd Magyarország, Szlovákia, Lengyelország. Egy ország sincs, ahol alacsony foglalkoztatottság mellett magas lenne a termékenység. A termékenység szoros összefüggést mutat a kisgyerekek intézményes ellátásával is. Ahol van elég bölcsőde, családi napközi vagy más, a szülők munkaidejéhez alkalmazkodó megoldás, többen döntenek a családalapítás mellett. Magyarország ebben is a sereghajtók közé tartozik, a három év alatti gyerekek mindössze 12 százalékának jut férőhely.

A termékenységi ráták világosan mutatják, hogy a nők többé nem akarnak szegénységben, kiszolgáltatottan élni – hangsúlyozza Béatrice Ouin, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja. Emlékeztet: nagyanyáink generációjában a férfi pénzt, a nő időt szánt a családra. Azzal, hogy a nő nevelte a gyerekeket, ápolta az időseket és végezte a házimunkát, lényegében a férfi munkaképességéről gondoskodott. Ha a férfi meghalt vagy elhagyta a családot, a nőkre és a gyerekekre nyomor várt. Béatrice Ouin szerint az, hogy ma Európában több nő tanul a felsőoktatásban, mint férfi, jelzi, hogy a nők nem akarnak újra ilyen helyzetbe kerülni. Nem is szólva arról, hogy számos család nem is tudna megélni egy fizetésből. Vagyis a nők csak akkor fognak többet szülni, ha biztosnak érzik a munkahelyüket, anyagi helyzetüket.

A magyar férfi nem mosogat

A férfiaknak és nőknek egyaránt lehetőséget kell teremteni arra, hogy ne a magánéletük rovására végezzék szakmai munkájukat, s ennek érdekében harmadik személyre bízhassák a háztartási feladatok egy részét – áll az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság állásfoglalásában. Nyugaton a teljes állásban dolgozó nők jelentős részének van házvezetőnője, bébiszittere, bejárónője. A kelet- és dél-európai tagállamokra ez kevésbé jellemző.

Magyarországon a többség nem engedheti meg magának a fizetett segítséget. Így a dolgozó nők, a gyerekek ellátását is beleértve, naponta több mint 150 percet töltenek házimunkával. A férfiak átlaga ezzel szemben alig ötven perc. A párkapcsolatban élő férfiak harmada semmilyen házimunkát nem végez. A nők terhei már az esküvő után megnőnek, aztán a gyerek(ek) születésével csak fokozódnak. A kisgyereket nevelő magyar nők több mint 220 percet töltenek házimunkával. A norvég nők 140 percet. A különbség nem csak a fizetett segítség alkalmazásában és a jobban gépesített otthonokban keresendő. A skandinávok Európa mintaférjei, de a magyar férfiak a német, a francia vagy az orosz férfiakkal összevetve is alulteljesítenek. Pedig minél egyenlőségpártibb egy társadalom, annál több gyerek születik.


Megszűnik a kétgyerekes modell?

Több tízezer európai gyermekvállalással összefüggő döntéseit kutatják a REPRO-projekt keretében.A demográfusok nemcsak arra kíváncsiak, ki, hány gyereket szeretne, hanem azt is követik, hogy ezek a vágyak hol, milyen eséllyel valósulnak meg. Magyarországot a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete képviseli, Spéder Zsolt igazgató az eredményekről beszélt.

– Milyen arányban születnek meg Európában a tervezett gyerekek?

– Nagyon különböző eredmények jellemezték az országokat.Hollandiában például azoknak, akik azt mondták, hogy gyereket akarnak két éven belül, a 75 százaléka valóban szülő lett. Magyarországon csak 40 százalékuk, Bulgáriában pedig még ennél is kevesebben tudták megvalósítani a terveiket.

– Mi a nagy különbség oka?

– Nálunk és Bulgáriában többen voltak olyanok, akik azt mondták, rövid távon gyereket szeretnének, pedig, noha van partnerük, még nem is élnek együtt. Valószínűleg épp az összeköltözés, a lakáshoz jutás nem sikerült nekik az előre tervezett időben, ezért a gyerekvállalást is el kellett halasztani. A másik ok, hogy Kelet-Európa sokkal kiszámíthatatlanabb világ. munkaerőpiac és családpolitika, a családtámogatási rendszer folyton változik. Ez pedig azt az érzést kelti az emberekben, hogy nem tervezhetnek hosszú távra, a gyerekvállalás viszont egy életre szóló döntés.

– Milyen jellegzetességei voltak még a magyar eredményeknek?

– Arra számítottunk, hogy a Ratkó-unokák, akik most 35 év körül vannak, aktívabban próbálják gyerekvállalási terveiket megvalósítani, hiszen nekik erre a biológiai óra ketyegése miatt egyre kevesebb idejük van. Sajnos úgy tűnik, hogy tovább halogatják a gyerekvállalást, illetve kénytelenek szembenézni az eddigi halogatás következményeivel, s egy részüknek a szülővé válás éppen az idősebb életkor miatt nehezebben sikerül. Úgy tűnik, az eddig domináló kétgyerekes családmodell helyett több gyermektelen, egygyerekes és talán több háromgyerekes család lesz.

– Mi a véleménye a kormány eddigi intézkedéseiről? Elegendőek lesznek a népesedési fordulathoz?

– Létezik az úgynevezett demográfiai csapda. Ha túl sokáig alacsony a termékenység egy országban, akkor kialakulnak azok az attitűdök, amelyek elfogadják a gyermektelenséget, az alacsony gyerekszámot. Mi még remélhetőleg nem tartunk itt. A családi adózás üzenete jó, de még ennél is fontosabb, hogy ne változzanak a körülmények állandóan, vagy ha igen, akkor egy irányba, a szülők támogatása felé. Ezen a gazdasági növekedés, a munkahelyek számának növekedése segítene.

– A legfrissebb adatok azt mutatják, a legtöbb gyerek ott születik Európában, ahol a férfiak és nők terhei egyenlőbben oszlanak meg, ahol a nők is dolgoznak, és a férfiak is részt vesznek a gyereknevelésben, a házimunkában.

– Egyértelmű, hogy ott születik több gyerek, ahol több nő dolgozik. De ezekben az országokban olyan intézményrendszer is rendelkezésre áll, amely segíti a munka és a magánélet összehangolását. Ez a skandináv recept ami sikeres, de nem jelenti azt, hogy szó szerint át kellene venni tőlük mindent. Magyarországon a férfiak nagyobb részvétele fontosabb lenne a családi életben, de ennek komoly korlátja az a társadalomban mélyen gyökerező meggyőződés, hogy a férfinak kell biztosítania a család megélhetéséhez szükséges pénzt. Ennek is megfelelni és intenzívebb családi életet is élni nem könnyű.

Forrás: nol.hu

Vissza
2011.
március
29. 09:33

Európa a családokért, a családok Európáért

Európa a családokért, a családok Európáért Uniós elnökként Magyarország lesz a házigazdája március 28. és április 2. között az Európai Népesedési Hétnek. Nemzetközi szakértői, tudományos és civil konferenciák lesznek ezekben a napokban, itt tartják informális találkozójukat az európai családügyi miniszterek, a záró fesztiválra pedig a nagyközönséget is várják a Millenárisra, április 2-án. Beszámoló a nyitó sajtótájékoztatóról.
Tovább
2011.
február
18. 05:52

Európa megőszül

Európa megőszül Az Európai Bizottság a tagállamokat győzködi, hogy nyugdíjkorhatáraikat "automatikusan igazítsák" az országokban várható élettartamhoz.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART