2012.
június
08. 12:12

Mi lesz a hatása a nyugdíjszigornak és a korhatáremelésnek?

Címkék:
tanácstalan Az eddigi intézkedések alapján a GDP-arányos nyugdíjkiadások aránya 2026-ig mintegy 2,5 százalékponttal csökken, negyed részben az ellátotti létszámot érintő szigorítások, háromnegyed részben pedig az új, inflációs indexálási szabályoknak köszönhetően − olvasható Fehér Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető elemzője Napi Gazdaságban megjelent elemzéséből.

A nyugdíjrendszer 2009-ben megkezdett reformja érinti mind az ellátások szintjét, mind az ellátottak létszámának alakulását: megszűnt az öregségi nyugdíjak automatikus, svájci típusú indexálása, a 2011-es módosítások óta pedig az ellátások rendszeres emelését az infláció mértéke határozza meg. A 2009 és 2011 közötti időszakban a nyugdíjkorhatárt 65 évre emelték, a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét pedig jelentősen szigorították. A megváltozott munkaképességűek ellátórendszere szintén jelentős változásokon megy keresztül.

Mire számíthatunk a következő 15 évben?

Az új indexálási szabály hosszabb távon nagyban hozzájárul a GDP-arányos nyugdíjkiadások csökkenéséhez és egyúttal jelentősen erodálhatja az ellátások relatív értékét. A nyugdíjkorhatár emelésének hatását rövid távon némileg mérsékli, hogy a korai nyugdíjazást szigorító intézkedést megelőzően nyugdíjba vonultak még csökkentik azok számát, akiket a korhatáremelés érintene.

A megváltozott munkaképességűek ellátásainak felülvizsgálata létszámcsökkenést eredményezhet, az új szabályok pedig csökkenthetik az ellátásokat. A rehabilitációs ellátás − amelyre a mind egészségügyi, mind foglalkoztatási szempontból rehabilitálhatónak ítélt személyek válnak jogosulttá − igen alacsony összegű ideiglenes ellátás, amely − nem romló egészségi állapot mellett − legfeljebb három évig folyósítható. Figyelemmel a felülvizsgálat időigényére, a rehabilitációs ellátásba 2012−2013 folyamán bekerülő létszám 2015−2016 során kerül ki az ellátásból, ennek megfelelően a rehabilitációs ellátásban részesülők létszáma a hosszú távú átlagos létszámra esik vissza.

A nyugdíjkiadások alakulását a következő 15 évben a demográfiai folyamatok nagyrészt determinálják. A következő 15 évben a teljes népesség 3 százalékkal csökken, a 60 éven felüliek létszáma ugyanakkor 14 százalékkal növekszik. A romló demográfiai helyzetet azonban ellensúlyozzák a belépés feltételeit szigorító és az állomány egy részét a munkaerőpiacra visszaterelni hivatott intézkedések. Az indexálás változása a következő 15 évben a GDP-arányos kiadások csökkenése irányába hat.

Vannak kockázatok

A GDP-arányos nyugdíjkiadások aránya 2026-ig mintegy 2,5 százalékponttal csökken, amit egynegyed részben az ellátotti létszámot érintő szigorítások, háromnegyed részben az új, inflációs indexálási szabályok magyaráznak.

A nyugdíjkiadások itt bemutatott középtávú kivetítése költségvetési szempontból inkább optimistának tekinthető. A megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci rehabilitációjának, részben vagy egészben piaci alapú foglalkoztatásának feltételei ugyanis nincsenek meg. Azok kialakítása további erőfeszítéseket, közkiadásokat és szemléletváltozást igényelne.

Forrás: Biztosítási Szemle
 

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART