2011.
augusztus
13. 09:05

Miből fogunk megélni?

malacpersely A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását követően sokaknak lett egyértelmű, hogy az állami nyugdíj nem fogja fedezni a családok megélhetését a jövőben. Ennek ellenére az öngondoskodás szintje még mindig rendkívül alacsony a hazai társadalomban. A hosszú távú megtakarítások arányának növeléséhez anyagi forrásra legalább olyan szükség lenne, mint tudatformálásra.

Viszonylag megfelelő mértékű állami nyugdíjra kizárólag azok számíthatnak, akik magas fizetésért dolgozó alkalmazottak, de sokat tehetnek félre a jól keresők, akik alacsony bejelentett fizetésért dolgoznak - állította Holtzer Péter a 2007-2009 között működő Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) elnöke egy budapesti konferencián. Utóbbiak tartozhatnak a hazai társadalom egyik olyan szegmenséhez, amelynek tagjai nyitottak az egyes bankok, biztosítók, önkéntes pénztárak által kínált hosszú távú megtakarítási termékekre.

Reálhozamból megtakarítás

A magyar adófizetők közel egyharmada azonban a leszakadók tömegét alkotja, akiknek esélyük sincs öngondoskodásra a napi megélhetés mellett. Ők azok, akik inaktív korukban is nagyon szűk jövedelemre számíthatnak: a minimálbér után kapott állami nyugdíj az alapvető megélhetésre sem lesz elegendő. Holtzer szerint erről a körről lemondani nem tisztességes, és nem is veszélytelen. A szakember szerint egy negyedik réteg is elkülöníthető. Ők azok az alsó középosztálybeliek, akik, amennyiben kizárólag az állami nyugdíjra építik öregkorukat, bajban lesznek. Ám a munkáltatók, az állam és a pénzintézetek ösztönzőkkel, bérstratégiával, adókedvezményekkel a saját megtakarítások irányába terelhetik ezt a réteget.

Az elmúlt húsz évben hiányzott a kormányzati stratégia Magyarországon. A különböző megtakarítási formák után járó kedvezmények időről időre átgondolatlanul változtak, a költségvetés helyzete, illetve az aktuálisan támogatandók köre szerint. Holtzer úgy véli, az államnak együtt kell gondolkodnia a piaci szereplőkkel, fair play alapon. Az öngondoskodásra jelenleg a lakosságnak nincs stratégiája, miközben a magánnyugdíjpénztárak államosítása miatt a megtakarítókban megrendült a befektetői bizalom - mondta.

Az önkéntes kasszák és a biztosítótársaságok most abban reménykednek, hogy a magán-nyugdíjpénztári reálhozam a következő hónapokban jelentős mértékű egyszeri forrásbeáramlást eredményezhet a hosszú távú megtakarítási célt szolgáló konstrukciókba, még akkor is, ha az átlag 80 ezer forintos összegre szert tevők egy része valószínűleg azonnali fogyasztásra is költ belőle vagy a devizahitele törlesztésére fordítja.

A Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint az előzetesen vártnál több, közel 2,5 millió ember jut reálhozamhoz augusztus 31-éig, ami közel 7 százalékkal magasabb a pénztárak által korábban becsült adatnál. Negatív reálhozamokkal a magán-nyugdíjpénztári tagok 18,9 százalékának kell számolnia; ez a legnagyobb számban a 2006-2008-ban belépő tagokat érinti. Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese szerint a körülbelül 250 milliárd forint fele valamilyen megtakarítási formába kerülhet.

Bár a pénzpiaci szereplők élénk vetélkedése mintha elmaradna, azért többen igyekeznek a reálhozamok számára vonzó termékkel előrukkolni. A bankok elsősorban a NYESZ és TBSZ - nyugdíj-előtakarékossági és tartós befektetési - számlát nyitók számára kínálnak magasabb kamatot, míg a biztosítók új, egyszeri díjas életbiztosítási konstrukcióval álltak elő annak érdekében, hogy a megtakarítási célú életbiztosítás a reálhozam-kifizetések egyik haszonélvezőjévé váljon. Az ügyfél, miközben egész életére szóló kockázati védelemhez jut, egy előre meghatározott hozam mellett a hatodik évben részlegesen, a tizedik évben teljes egészében visszaválthatja a biztosítást kamatadó-mentesen.

Adókedvezmény és béren kívüli juttatás

A kifizetésekből profitálhatnak az önkéntes kasszák is. Miközben az egészségpénztárak felívelő szakaszban vannak, az önkéntes nyugdíjpénztárak eddig nem tudtak kilábalni a negatív spirálból A taglétszám növekedése már évekkel ezelőtt megállt a 756 milliárd forintot felhalmozott szektorban (2009-es auditált adat). Jó hír, hogy - talán a magán-nyugdíjpénztári mizéria hatására - a válság óta először idén az első negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárba újonnan belépők száma meghaladta a 20 ezret, de ez sem tudta tompítani a szintén rekordszámú, több mint 13 ezer kilépő negatív hatását. Tavaly év végén 1 millió 298 ezren voltak önkéntes nyugdíjpénztári tagok, idén március végén pedig már négyezer fővel kevesebben. A tagok számának csökkenésével párhuzamosan a tagdíjbevétel -a tagok által fizetett tagdíj és a munkáltatói hozzájárulás- is esett az első három hónapban 2010 hasonló időszakához képest, derül ki a PSZÁF közelmúltban publikált adataiból. Ugyanez a tendencia érvényesült korábban is: míg 2009-ben a befizetések meghaladták a 96 milliárd forintot, 2010-ben már a 84 milliárdot sem érték el. A visszaesés hátterében elsősorban a munkáltatói tagdíj-hozzájárulások radikális, több mint 10 milliárd forintos csökkenése áll.

Az önkéntes egészségpénztári és nyugdíjpénztári tagdíjbefizetéseket az állam adókedvezménnyel ösztönzi, a munkáltató pedig béren kívüli juttatás formájában fizethet tagdíj-kiegészítést, amelyet járulék nem terhel, és kedvezményesen adózik.

A vállalatoknak mint foglalkoztatóknak is lennek szerepük az öngondoskodás szemléletének elterjesztésében. Különösen, hogy a magas bérterhek miatt a mai napig jelentős a minimálbéren foglalkoztatottak aránya Magyarországon. A piaci szereplők megoldási lehetőséget ajánlhatnak a kiegészítő nyugdíjcélú megtakarítási megoldásokat kereső dolgozóik számára, és felvállalhatják széles rétegek számára a tudásmegosztást. Azoknak, akik még nem érzik, milyen nehézségekkel találkozhatnak majd nyugdíjasként.

Még mindig az államtól várják

Magyarországon az öngondoskodás szempontjából leginkább érintett korosztály, a 25-34 évesek 65 százaléka elutasítja a havi rendszeres nyugdíj célú megtakarítást, s a 35-54 év közöttieknek is mindössze 30 százaléka él a lehetőséggel, derül ki az Aviva kutatásából, amely szerint a lakosság 74 százaléka ahelyett, hogy aktív korában rendszeresen félretenne, inkább a nyugdíjkorhatár elérése utáni munkában reménykedik.

Szomorú képet fest az OTP Bank felmérése is a magyarok öngondoskodási attitűdjéről. A megkérdezettek 66 százaléka az elmúlt hónapok eseményeit követően is - vagy talán éppen annak köszönhetően - úgy véli, hogy a nyugdíjasévek anyagi biztonságának megteremtése elsősorban az állam feladata, és mindössze 28 százalék érzi úgy, hogy elsősorban neki kellene tennie az anyagilag kiszámíthatóbb öregkor érdekében. Bár az egyén felelősségét a 18-29 évesek közül többen tették az első helyre, de még ebben a korosztályban is 57 százalék az államot tartja a főszereplőnek.

- Az OTP Öngondoskodási index kutatás tanúsága szerint nem csak az anyagi lehetőségek állnak annak a hátterében, hogy a hosszú távú megtakarítási hajlandóság a magyar lakosság körében alacsony. A szubjektív gátak legalább annyira fékezik ezt a hajlandóságot - utal Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a júniusban készült felmérés eredményeire, amely szerint a megkérdezettek 63 százalékának nincs olyan célja, amire hosszabb ideje, hónapok vagy évek óta takarékoskodna, közel 20 százalék pedig negatívnak vagy inkább negatívnak gondolja az öngondoskodást. A szakember szerint ez utóbbi jelenség egyik lehetséges magyarázata, hogy amit nem engedhetünk meg magunknak, azzal jobbára elutasítóan viselkedünk. A jövőben az egyik legfontosabb feladat tehát a meggyőzés annak érdekében, hogy a ma nagyon alacsony index öt-tíz év távlatában elérje a nyugat-európai szintet. A lakosságnak el kell hinnie, hogy a kis összegű rendszeres megtakarításoknak is nagyon jelentős szerepük van. Havi 5-10 ezer forintot félretéve három év alatt például összegyűjthető egy három hónapos túlélést biztosító vésztartalék, tíz év alatt pedig 1-2 millió forintot is elérhet a megtakarított összeg - teszi hozzá a szakember.

Pedig az indexet megalapozó első kutatás szerint hosszú távon a megkérdezettek 73 százaléka mondja azt, hogy kiszámíthatatlan a pénzügyi helyzete, és még a következő évekre is 70 százalék annak látja. Talán ezzel is magyarázható, hogy nagyon kevesen készítenek pénzügyi tervet hosszú távra: egy évre előre a válaszadók 26 százaléka, öt-tíz évre 8, évtizedekre előre pedig csupán 4 százaléka végez számítást bevételeiről és kiadásairól.

- A magyar társadalomban még nem terjedt el az a magatartás, hogy a jelen, de még inkább a jövőbeli lét és élet fenntartásához szükséges eszközöket magunk teremtsük elő, és ne másoktól várjuk azt. A teljes állami gondoskodás és az öngondoskodás közötti úton valahol a negyedénél járunk - magyarázza Závecz Tibor, a kutatást végző Ipsos Zrt. véleménykutatási igazgatója az index 1 és 100 közötti skálán mért 36 pontos eredményét. A kutató rámutatott: a tudatformálás mellett financiális hátteret is kell teremteni ahhoz, hogy nőni tudjanak a megtakarítások.

Több pénzből többet lehet megtakarítani

Nagyobb jövedelmet pedig a foglalkoztatás bővítésével lehet teremteni. Az OTP számára készített felmérésben arra a kérdésre, hogy az emberek miért nem tesznek többet öregkori pénzügyi biztonságuk érdekében, az állami felelősségre való hivatkozásnál csak az anyagi szűkösséggel kapcsolatos válaszok voltak gyakoribbak.

Tény, a gazdaságilag aktívabbaknak több lehetőségük van félretenni, és ők azok, akik már ma is inkább érzik a saját felelősségüket a jövőjük biztosításában. A magyar gazdaság változása tehát alapfeltétele annak, hogy a jelenlegi attitűd pozitív irányba változzon. Závecz Tibor szerint a bankrendszer mellett a kormányzat felelőssége, hogy olyan keretet teremtsen, amelyben az emberek egyre nagyobb arányban tudnak dönteni a saját sorsukról.

- Akkor fog nőni az öngondoskodás aránya, ha az állam meg tudja indokolni az emberek számára, hogy az aktuális magyarországi viszonyok között nem képes ellátni valamely feladatot. Mivel a jelenlegi állapot fenntartása finanszírozhatatlan, a kormányzatnak létérdeke meggyőzni a lakosságot arról, hogy hosszú távon is befektessen a saját életébe. A felmérésben a megkérdezettek fele azt mondta, hogy egyik hónapról a másikra él. A mostani gazdasági viszonyok között tehát az emberek többsége kizárólag a rövid távú befektetésekre tud koncentrálni. Ugyanakkor már látszik az elmozdulás: az öngondoskodás alapjai megvannak, akár ha az elérhető pénzintézeti termékportfoliót nézzük, akár ha a bankbetétek növekvő állományát.

A szakember szerint ambiciózus, de teljesíthető elvárás, hogy öt év alatt az index körülbelül 50 pontra emelkedjen. A nyugat-európai országokban átlagosan 50-65 pont között mozogna egy hasonló kutatás eredménye. Évi hárompontos növekedés azt jelentené, hogy sikeres a lakosság pénzügyi szemléletének és kultúrájának formálása - mondja Závecz.

Bunghardt Csaba, a Money & More pénzügyi tanácsadó cég vezérigazgatója szerint is kiemelten fontos manapság a pénzügyi szemléletváltás előremozdítása:

- A pénzügyi válság egyik pozitív hatása, hogy ráirányította a figyelmet a megtakarítások jelentőségére. Számos megtakarítási konstrukció fontos pillére lehet egy család anyagi biztonságának, amit hosszú távra szóló, tudatos pénzügyi tervezéssel lehet megalapozni - emelte ki.

Forrás: Piac és Profit

Vissza
2011.
augusztus
11. 05:21

Hol lenne most jó helyen a pénzünk?

Hol lenne most jó helyen a pénzünk? Amerikában költségvetési vita, az eurózónában adósságválság. Mibe érdemes fektetni összekuporgott vagyonunkat ilyen gazdasági helyzetben? Biztos befektetéseket kerestünk a párnahuzat helyett, azoknak, akik pénzüket a legnagyobb biztonságban szeretnék tudni.
Tovább
2011.
augusztus
12. 09:55

Mennyivel csökken a megtakarítások értéke?

Mennyivel csökken a megtakarítások értéke? A BAMOSZ tagjai által kezelt alapok vagyona a második negyedévben 0,7, míg az év eleje óta 2,1 százalékkal csökkent, és június végén 3.795 milliárd forintot tett ki. Az egyéb kezelt vagyon a pénztári vagyonátadás miatt a felére esett vissza – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) legfrissebb negyedéves jelentéséből.
Tovább
2011.
július
26. 10:52

Önkéntes nyugdíjpénztárakba menekülnek a magyarok

Önkéntes nyugdíjpénztárakba menekülnek a magyarok Az önkéntes nyugdíjpénztárakba belépő új tagok száma drámaian megugrott a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása alatt. Volt olyan pénztár is, ahol az első negyedév új belépőinek száma már megközelítette a teljes tavalyi évet, emelkedett ugyanakkor a kilépők száma is - írja a Napi Gazdaság.
Tovább
2011.
augusztus
04. 09:23

Senki sem gondol a nyugdíjas éveire?

Senki sem gondol a nyugdíjas éveire? Az OTP Bank útjára indította az OTP öngondoskodási indexet, amelynek időről időre megismételt kutatásaival és rendszeres publikációival nyomon követhető lesz a magyar társadalom állapota és fejlődése az öngondoskodás terén – jelentették be tegnapi sajtótájékoztatójukon a hitelintézet vezetői.
Tovább
2011.
augusztus
08. 07:19

Több pénzért sem dolgoznánk tovább

Több pénzért sem dolgoznánk tovább A magyar munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár után, ha emelnék a fizetését - derül ki a Randstad humánerőforrás-szolgáltató cég Workmonitor című felmérésének adataiból.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART