2011.
szeptember
17. 08:29

Milliók fizetése csökkenhet jövőre - Jön a 93 ezres minimálbér?

pénzfogás Jövőre is a legalacsonyabb keresetűekkel kívánja megfizettetni a kormány az egykulcsos adórendszer árát. A legkisebb jövedelmekből havonta nettó 9-10 ezer forinttal kevesebb marad jövőre, mint az idén. Bruttó 210 ezer forintos keresetig mindenki rosszul jár, ha jövőre nem kap fizetésemelést. Három gyermek esetén még a havi 500 ezer forintos jövedelműek nettó keresete is csökken. A minimálbért a jelenlegi 78 ezer forintról havi 93 ezer forintra kellene emelni jövőre ahhoz, hogy ugyanannyi maradjon belőle, mint az idén.

Jövőre egy tollvonással megszüntetné a kormány a jövedelmek szuperbruttósítását, vagyis ismét ténylegesen a bruttó bérekre rakódna a személyi jövedelemadó teher. Idén még a bruttó jövedelem 1,27-szerese után kell megfizetni az adót. Az Országgyűlés tavaly ősszel még azt foglalta törvénybe, hogy 2012-től a felére csökkenjen a szuperbruttósítás mértéke. A kormány ezzel szemben pénteken úgy döntött, hogy a szuperbruttósítás teljes eltörlését javasolja a parlamentnek. Ezzel együtt viszont teljesen megszűnne az adójóváírás intézménye is - jelentette be pénteken Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

A szuperbruttósítás eltörlése önmagában 4,3 százalékos adóteher-csökkentést jelent, ami minden adózónál jelentkezik. Az átlagosnál alacsonyabb keresetűeknél azonban ezt a kedvező hatást kioltja az adójóváírás eltörlése.

Jelenleg havonta 12100 forinttal csökkenthetik a fizetendő adójukat, akiknek a szuperbruttósított jövedelme kevesebb, mint évi 2 millió 750 ezer forint. Vagyis a legfeljebb bruttó 180 ezer forintos jövedelműek használhatják ki teljes egészében a kedvezményt. Folyamatosan csökkenő mértékben még bruttó havi 260 ezer forintig jár az adójóváírás. A kedvezmény eltörlése miatt az alacsonyabb jövedelmi sávokban havonta több ezer forinttal csökkennek a nettó keresetek.

Tovább tetézi ezt, hogy a kormány tervei szerint a jelenlegi 7,5 százalék helyett jövőre már 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot kellene fizetniük a munkavállalóknak. Ez az intézkedés valamennyi adózó számára többletterhet jelent.

És most lássuk, mit jelentenének a változtatások különféle jövedelmeknél:

A jelenleg bruttó 78 ezer forintos minimálbérből mindössze 51 090 forint maradna, szemben a mostani 60 600 forinttal. Matolcsy György ellenben azt mondta: Ugyanekkora nettó jövedelem eléréséhez jövőre bruttó 93 ezer forintra kellene emelni a minimálbért. Ez 19 százalékos béremelést jelentene - derül ki Angyal József okleveles adószakértő, matematikus számításaiból.

A kormány által nemrégiben rendeletben rögzített havi 57 ezer forintos közmunkabérből jövőre mindössze 37 335 font maradna, szemben az idei szabályok szerinti 47 025 forinttal. A közmunkabért jövőre havi 72 ezer forintra kellene emelni ahhoz, hogy ugyanannyi maradjon belőle, mint az idén. Ez több mint 26 százalékos emelést jelentene. Ha erre nem kerül sor, akkor alig maradna több pénz a közmunkaprogramban részt vevők zsebében a havi 28 500 forintos bérpótló juttatásnál.

Azok, akik nem tudnak gyermekek utáni adókedvezményt érvényesíteni - tehát vagy még nincs gyermekük, vagy már befejezte a középiskolát, és nem jár utána sem családi pótlék, sem kedvezmény - bruttó 213 400 forint jövedelem alatt kevesebbet kapnak kézhez jövőre, mint az idén, ha nem emelkedik a fizetésük. A bruttó 200 ezer forintot keresők havonta 2500 forinttal kapnak kevesebbet. Az érintettek fizetését havi 4 ezer forinttal kellene emelni ahhoz, hogy ne csökkenjen a nettó bérük.

Minél alacsonyabb a fizetés, annál nagyobb mértékű a keresetcsökkenés. Bruttó 190 ezer forintnál már 4336 forinttal csökken a nettó bér, amit 6 ezer forintos fizetésemeléssel lehetne ellensúlyozni. Bruttó 150 ezer forintnál már 7120 forint hiányozna a dolgozó zsebéből, aminek a kompenzálásához 11 ezer forintos béremelés kellene. Bruttó 100 ezer forintból 8780 forinttal maradna kevesebb a dolgozók zsebében, amit 13 500 forintos fizetésemeléssel lehetne korrigálni.

A bruttó havi 250 ezer forint jövedelműek 6800 forinttal vihetnének többet haza jövőre, mint az idén. Ezt valójában azt jelentené, hogy visszakapnák azt a pénzt, amit az idei kedvezőtlen adóváltozások miatt elveszítettek. Legalább bruttó 290 ezer forintot kell keresni ahhoz, hogy az idei és a jövő évet egybevetve is pozitívan érintsék a munkavállalót a tervezett adóváltozások. Bruttó 400 ezer forintos jövedelemnél már több mint 13 ezer forinttal több marad a dolgozók zsebében, 600 ezer forintnál pedig már csaknem 20 ezer forint a keresetnövekedés. Előbbiek két év alatt nettóban havonta 30 ezer, utóbbiak pedig 76 ezer forintot nyertek.

Tovább dörzsölhetik a markukat a milliomosok

Jövőre is több millió forintos többletbevételhez jutnak az adórendszer átalakítása révén a leggazdagabbak. Az adóhatóság tájékoztatása szerint 2010-ben havi bruttó 1,4 milliárd forint volt a legmagasabb összevont jövedelem, amely szinte teljes egészében munkaviszonyból származott. Az érintett adózó nettó keresete - gyermekkedvezmény nélkül - az idén havonta több mint 23 millió forinttal emelkedett. Ezt további 4,7 millió forinttal fejelhetik meg jövőre tervezett adóváltozások.

Kegyetlen év vár a munkáltatókra is

Mindezekből jól látszik, "kegyetlen" év vár a munkavállalókra, de a munkáltatókra is, amennyiben a parlament elfogadja a bejelentett változtatásokat - hangsúlyozza Angyal József. Az Országgyűlés egy korábban elfogadott törvénnyel lényegében a foglalkoztatókra hárította a béremelés kényszerét. Csak akkor indulhatnak közbeszerzési pályázatokon vagy kérhetnek állami támogatást, ha a nettó keresetkiesést a dolgozóik kétharmadánál béremeléssel ellensúlyozzák. Nem elég, hogy kompenzálniuk kell az adójóváírás eltörléséből adódó jövedelemcsökkenést, még a járulékemelésből fakadó keresetcsökkenés megállítása is a munkáltatókra hárul. A "bérkommandós" törvény szerint a kormány rendeletben állapíthatja meg, hogy 2012-2013-ban mennyivel kell emelniük a cégeknek a béreket ahhoz, hogy azok nettó értéke ne csökkenjen.

A közszférában a Széll Kálmán Terv szerint a következő évben sem emelkednének az illetmények, de megmaradna a kompenzáció. Kérdés, hogy jövőre valóban ellentételezik-e a béremelések a kedvezőtlen hatásokat, idén ugyanis nem sikerült maradéktalanul a kompenzálás. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a közszféra legnagyobb ágazataiban, az oktatásban és az egészségügyben dolgozók az első félévben átlagosan 60 ezer forinttal kevesebb pénzt vittek haza, mint egy évvel korábban.

Torzítja a redszert a családi adókedvezményt

A sajtótájékoztatón nem esett szó a gyermekek utáni adókedvezményről, így tételezzük fel, hogy jövőre is a jelenlegi szabályok maradnának életben. Vagyis egy gyermek után 10 ezer, két gyermek után 10-10 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 33-33 ezer forint adókedvezmény járna.

A számítások azt mutatják, hogy - a gyermekkedvezmény ellenére - bruttó 214 ezer forintig az egy- és a kétgyermekesek is rosszabbul járnak jövőre, mint az idén. A háromgyermekesek pedig havi bruttó 520 ezer forintig kevesebbet kapnak kézhez, mint ebben az évben. Havi bruttó 620 ezer forintos jövedelem kell ahhoz, hogy három gyermek esetén maximális mértékben ki lehessen használni az adókedvezményt.

A gyermekek utáni adókedvezmény mellett Angyal József szerint nem lehet arányos adórendszerről beszélni. Az adószakértő úgy véli, a jelenlegi kedvezmény amellett, hogy torzítja a rendszert, rendívül igazságtalanul különbözteti meg a kisgyermekeket, illetve a felnőtt, egyetemista gyermekeket nevelő szülőket. Amennyiben a kormány a továbbiakban is ragaszkodna ehhez a kedvezményhez, és az arányos teherviselést hirdeti, mindenképpen át kellene szabni a rendszert, amelynek a legnagyobb hibája, hogy nem veszi figyelembe a "kis gyerek, kis gond, nagy gyerek, nagy gond" alapigazságot. A felsőfokú intézményben tanulók után ugyanis már nem jár a kedvezmény.

Angyal József túlzottnak tartja a három vagy többgyermekesek esetén a gyermekenként havi 33 ezer forintos kedvezményt. Véleménye szerint igazságosabb lenne a rendszer, ha minden gyermek után 10 ezer forintot lehetne leírni az adóból, és a kedvezményt kiterjesztenék a felsőfokú intézményekben tanulókra is.

A családi adókedvezmény jelentősen közrejátszott a bérstruktúra torzulásában. Az idei kedvezőtlen adóváltozás - a felére csökkent az adójóváírás - kompenzálásakor a gyermekeseknek csak a családi adókedvezmény levonása után meglévő nettó keresetkiesést ellentétezték. Így a bruttó keresetük jóval alacsonyabb szinten van, mint ahol az azonos munkakörben dolgozó gyermekteleneké.

Forrás: Pénzcentrum

Vissza
2011.
szeptember
16. 19:44

A kormány 27%-ra emeli az áfát, ez rekordszint

A kormány 27%-ra emeli az áfát, ez rekordszint Elkészült Magyarország országvédelmi költségvetésének tervezete, amelyet megküldtek a Költségvetési Tanácsnak - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A KT javaslatait beépítve szeptember végére, határidőre átadják a költségvetést az országgyűlésnek. Csak 1,5 százalékos növekedéssel számol a kormány, az áfát pedig 27 százalékosra emelik.
Tovább
2011.
szeptember
16. 13:52

Már nagyobb az esély a magyar, mint a spanyol államcsődre

Már nagyobb az esély a magyar, mint a spanyol államcsődre Továbbra sem jönnek kedvező hírek a CDS-piacról hazánkkal kapcsolatban: hetek óta a világ tíz legkockázatosabb adósa közé sorol minket a CMA Datavision, képtelen 400 bázispont alá csökkenni a felárunk. Most pedig az a csúfság is megesett velünk, hogy a piac már nagyobb esélyt lát a magyar államcsődre, mint a spanyolra.
Tovább
2011.
szeptember
13. 10:52

Matolcsy: Kockázatos a helyzet

Matolcsy: Kockázatos a helyzet A nyugdíjvagyonból fizeti vissza a kormány a cégeknek egy európai bírósági döntés miatt visszajáró mintegy 250 milliárd forintnyi áfát, erre még az idén sor kerül – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss háttéranyagából.
Tovább
2011.
szeptember
02. 09:54

Orbán: Lesz egy-két adóemelés – Önfenntartó nyugdíjrendszer kell

Orbán: Lesz egy-két adóemelés – Önfenntartó nyugdíjrendszer kell A vártnál kisebb gazdasági növekedés miatt a 2011-es költségvetésben jelentkezett 100 milliárdos "lyuk betömése" érdekében bevezetendő lépések között "lesz egy-két" adóemelés, így például a szerencsejátékok adói, valamint az alkohol és a cigaretta jövedéki adója - mondta a TV2-nek adott interjújában csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART