2012.
január
19. 12:26

Milyen lesz az új nyugdíjrendszer?

Címkék:
kalkuláció A Népszava írása szerint a Századvég nyugdíjtanulmánya az egyéni számlás, költségvetési kiegészítés nélkül, kizárólag a befizetéseken alapuló "svéd modell alkalmazásának lehetőségeit" elemzi. Eszerint a jövőben a rendszernek két eleme lesz, az egyéni számla- és az alapnyugdíj bevezetése.

Mint megírtuk, a kormány idén készíti el a nyugdíjtörvényt, a jövőbeli variációk kapcsán még viták vannak a kabineten belül. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott korábban azt mondta, hogy a törvény kidolgozása során a Századvég által készített dokumentum az egyik fő anyag.

A Népszava írása szerint a Századvég tanulmány az egyéni számlás, költségvetési kiegészítés nélkül, kizárólag a befizetéseken alapuló "svéd modell alkalmazásának lehetőségeit" elemzi. Eszerint a jövőben a rendszernek két eleme lesz, az egyéni számla- és az alapnyugdíj bevezetése. Az elemzésben kitértek arra, hogy Svédországban az alapnyugdíjat legkorábban a 65. életév betöltésétől folyósítják, de ennek feltétele, hogy meglegyen legalább 40 év jogszerző idő. Ha nincs, akkor alacsonyabb összeget állapítanak meg. A fő cél az, hogy a társadalom által minimálisan elfogadott életszínvonalat biztosítani tudják. Magyarországon ennek bevezetését úgy tartja elképzelhetőnek a tanulmány készítője, hogy a munkát csak akkor hagyhatná abba a dolgozó 65 évnél korábban, "ha a részére megállapított járadék legalább a garantált minimum szintjét eléri". Arról nem írt, hogy mennyi lenne ez a minimum szint, de a Népszava szerint korábban arról lehetett hallani, hogy 20 ezer forintban állapítanák meg.

A "második pillér"

További két alrendszer gondoskodna a nyugdíjak differenciálásáról az aktív korban szerzett és bevallott jövedelmek figyelembevételével. A svéd "második pillérben" a nyugdíj összege egyenesen arányos lenne a befizetésekkel, a bevételt a bérek után fizetett járulékok adnák. A másik elem a tőkefedezet elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók tagdíjat is fizetnének, amelynek összege a hozamokkal gyarapodna. A bérből levont járulékot és a befizetett tagdíjat egyéni számlán kezelnék, ezekből állapítanák meg később a nyugdíjat. Az elemzés szerint a svéd modell bevezetéséhez "áttervezésre és finomhangolásra" van szükség, de a rendszer lényege megmaradna: kizárólag a befizetett járulékokat, tagdíjakat lehetne nyugdíjra fordítani, vagyis, úgynevezett "kiegyenlítő mechanizmusok" mellett is folyamatosan, és akár jelentős mértékben is ingadozhatna a "nyugdíjak szintje" a foglalkoztatottság és a demográfiai változások miatt.

A család és a nyugdíj kapcsolata

Korábban igen sokat foglakozott a kormány azzal, miként "díjazhatná" nyugdíjbavonuláskor a gyerekvállalást. Az egyik elképzelés szerint a jelenlegi (62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő) korhatár a jövőben csak azokra a házaspárokra lenne érvényes, akik legalább két gyereket felneveltek, és szakmához juttatták őket. Egy másik forgatókönyv szerint "a gyermekvállalásból adódó jelenlegi nyugdíjhátrányokat" úgy kompenzálnák, hogy a kieső vagy csökkent járulékfizetést az életpálya jövedelmének átlagával vennék figyelembe. A nyugdíj kiszámításakor tehát úgy vennék, mintha az anya dolgozott volna, amikor gyermeket nevelt. Ehhez képest a Századvég elemzése meg sem említi a gyerekvállalást, és a kormányzati kommunikációban is kevesebb szerepet kapott a család és a nyugdíj kapcsolata.

Forrás: Népszava

Vissza
2012.
január
16. 10:19

60 fölött is dolgozni - Így menekülhet csak meg Európa

60 fölött is dolgozni - Így menekülhet csak meg Európa A jóléti államokban a 60 felettiek egyre aktívabbak a munkaerőpiacon az EU-ban, ebben a tekintetben Magyarország uniós sereghajtó, miközben minden 5. magyar támogatja a nyugdíjkorhatár emelését, a magyar 40%-a támogatja a korhatár utáni munkát is. A görögök nagy része nem is érti, minek kellene korhatár után dolgozni.
Tovább
2012.
január
14. 09:52

Andor: az EU felkészült az időskori munkára

Andor: az EU felkészült az időskori munkára Az Európai Bizottság szerint az európai társadalom felkészült a nyugdíjkorhatárok emelésére. A testület szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős tagja az aktív időskor európai évének felvezetőjén bemutatta az Eurobarométer legfrissebb felmérését, amely szerint az EU lakosságának közel harmada hajlandó lenne a korhatár betöltése után is dolgozni. A statisztikák szerint Magyarországon a legalacsonyabb a 60 év felett dolgozók aránya.
Tovább
2012.
január
12. 08:58

Lesz-e még nyugdíj 2030-ban?

Lesz-e még nyugdíj 2030-ban? A következő évtizedek egyik legfontosabb kérdése lesz Magyarországon, hogy képesek leszünk-e nyugdíjat fizetni az idősebb generációnak. A megtakarításokat tekintve egyáltalán nem rózsás a helyzet, a kormány az idén terjeszti be az új nyugdíjtörvényt, míg a Századvég hosszú időre rögzítené a nyugdíjjárulék mértékét - írja a Magyar Nemzet Online.
Tovább
2012.
január
17. 21:18

Nyugdíjcsökkenést hozhat az új magyar "svéd modell"

Nyugdíjcsökkenést hozhat az új magyar "svéd modell" Csökkenhet a jelenlegi és a jövőbeli nyugdíjasok járadéka, jön a minimumnyugdíj, és megadóztathatják az időseket is a Századvég kiadásában nemrég megjelent tanulmány szerint, amely bevallottan a kormányzat egyik sorvezetője az új nyugdíjrendszer tervezése során. A svéd modell hazai alkalmazásának lehetőségeit körbejáró tanulmány hosszú időre rögzített járulékokat és rugalmas nyugdíjkorhatárt javasol, valamint kétszemélyes járadékot az özvegyi ellátás helyett. A gyermekvállalás támogatását viszont a korábban kiszivárgott tervekhez képest szőrmentén kezeli.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART