2010.
március
17. 11:16

Nagyböjt- A megtisztulás időszaka

Címkék:
Keresztek A Húsvétot megelőző negyvennapos időszak, közismertebb nevén a böjt-időszak Hamvazószerdán veszi kezdetét. Idén ez a nap február 17-e volt. Van akinek vallási szempontból fontos, másnak a testi-lelki megújulássál egyenértékű ez a periódus.

A Nagyböjtről az emberek többségének a római katolikus hívők jutnak az eszükbe. És valóban: a Nagyböjt a Húsvét előtti negyven napos felkészülési időszakot jelenti, amely a Hamvazószerdával veszi kezdetét a keresztény egyházi naptárak szerint. Ez a negyven nap Jézus Krisztus böjtölését, szenvedését és kereszthalálát hivatott megidézni. Ebben az időszakban a lila szín a domináns, az egyház lila köntösbe bújtat ilyenkor a kegytárgyaktól kezdve a keresztekig mindent. A templomokban ilyenkor hiába is keresnénk- nem helyznek el virágokat. A böjtöt a Nagyhét váltja majd fel, amely a Virágvasárnappal kezdődik.

Hamvazószerdán, a Nagyböjt időszakának kezdetén a római katolikus szentmiséken a pap megáldja a hamut a liturgia szerint. Ez egy ősi hagyományra vezethető vissza, amely mindmáig fennmaradt: a hívők, a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap keresztet rajzol a hívők homlokára- ez gyakorlatilag a porból lettünk, porrá leszünk folyamatát kívánja leképezni. Azaz: a hamu által megtisztulnak a hívők, de ugyanúgy tudatja- mindannyian halandók vagyunk.

Hagyományok

A böjt szerves része az étkezési tilalom is: évszázadokon keresztül szó szerint koplaltak az emberek ebben a 40 napban, újabban már enyhítettek ezen a szigoron. Az Egyház csupán Hamvazószerdára és Nagypéntekre ír elő szigorú böjtöt, ez is abból áll, hogy a 18 és 60 év közötti korosztály csak háromszor étkezhet naponta, de csak egyszer lakhat jól. Kivételt képeznek a súlyosan beteg illetve fogyatékos emberek.

A régmúlt időkben a böjt napjain csak kenyeret, sót és száraz növényi ételeket ehettek az emberek, és mindezt naponta egyszer. Sokan nem fogyasztottak tejterméket, de érdekes módon a halat igen. Olajjal főztek, és nem volt kirívó eset, hogy külön edényeket használtak a böjtös ételeknek. Ezeknek az apróságnak tűnő szokásoknak mind-mind szimbolikus tartalmuk van.

A keresztények tehát ebben a bűnbánó időszaknak is nevezett 40 napos periódusban Jézus Krisztus feltámadását várják, Húsvét szent ünnepére készülnek fel. Kiengesztelődéssel és lemondással bizonyítják, hogy felkészültek az új kezdetre.

Bárhonnan is nézzük, ez az időszak a lelki megtisztulást szimbolizálja, amelyen Krisztus is keresztülment halála előtt. A felkészülés, a vívódás, a küzdés saját démonainkkal, végül a megbékélés- mind-mind ismerősek lehetnek számunkra. A Nagyböjt időszaka abban segíthet, hogy kicsit lassítsunk, szálljunk magunkba és vegyük „leltárba” értékeinket, gyengeségeinket ahhoz, hogy újult erővel emelkedhessünk fel.

Húsvét

Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget ( március 21.) követő első holdtölte utáni első vasárnap. Ha a március 21-ei napéjegyenlőség időpontja olyan szombati napra esik amikor éppen holdtölte van, akkor abban az évben a Húsvét március 22-én van. Ez a legkorábbi nap, amikor "elkezdődhet" a Húsvét. A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső Húsvét vasárnap pedig április 25-e lehet.

A Húsvétnak - a Nagyböjttel kiegészülve - nemcsak vallási értelemben lesz jelentősége, hanem szimbólumokat is hordoz magában: az ünnep a tavasz, a megújulás, a megtisztulás, a várakozás, a felkészülés és a megbékélés érzéseit hozza el nekünk a vallási vonatkozások mellett.

Vissza
2009.
december
24. 07:47

A belső békesség a legnagyobb ajándék

A belső békesség a legnagyobb ajándék Az emberi élet szakaszainak értelméről és küldetéséről beszélt Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát a győri városházán, a Nyitott nemzedék nyugdíjasok szabadegyetemén.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART