2012.
május
22. 09:50

Ne a politikusoktól várjuk a nyugdíjkérdés megoldását!

Címkék:
országgyűlés A szakszervezetek merevségén, valamint a politikusok határozatképtelenségén túl mi magunk vagyunk a legnagyobb akadálya annak, hogy meghosszabbítsuk a munkával töltött éveink számát – véli Harry Smorenberg, a nyugdíjrendszerek szakértője, a Smorenberg Corporate Consultancy vezetője, aki tavaly a MABISZ éves konferenciáján is a nyugdíjrendszerek előtt álló kihívásokról beszélt.

Mindannyian öregszünk, szerencsére azonban egyre jobb egészségi állapotban. Hiába tűnik logikus lépésnek, hogy ennek megfelelően tovább is végzünk aktív munkát, a hivatalos nyugdíjkorhatár számos országban szinte semmit nem emelkedett. A 65 éves korhatárra számos országban úgy tekintenek, mint egy szent és sérthetetlen jogra, amely elvitathatatlan. Smorenberg IPE.com oldalon publikált cikke szerint az egyik tényező, amely segített megnyerni a legutóbbi francia elnökválasztást François Hollandenak, az a felelőtlen ígéret volt, hogy visszaállítja a 60 éves nyugdíjkorhatárt, amit csak nemrég emeltek 62 évre.

A legtöbb nyugati országban az emberek 60-62 éves korukban vonulnak nyugdíjba, holott a munkaképességi index (Work Ability Index) alapján 75 éves korukig is dolgozhatnának. Az OECD adatai szerint 70 év lenne jelenleg a reális nyugdíjkorhatár, ráadásul már azt is kimutatták, hogy a hosszabb ideig aktív munkát végző emberek tovább és jobb egészségi állapotban is élnek. Más szóval a társadalom ma 8 produktív évet hagy veszendőbe menni – fogalmaz a nyugdíjszakértő.

A Smorenberg Corporate Consultancy B.V. ügyvezető igazgatója a szakszervezetek merevségén és a politikusok döntésképtelenségén túl az egyéneket hibáztatja mindezért. A munkáltatók szintén hibásak, akik túl keveset tesznek például azért, hogy a saját munkaerő várható élettartamát előre jelezzék, ráadásul a fizetési struktúrák még mindig az emelkedő bérek rendszerén alapulnak. Nem használják ki azonban a cégek az átképzésekben, a munkavállalók ismereteinek korszerűsítésében rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy az idősebb munkaerőt is rugalmasan tudják alkalmazni, vagy ha sort is kerítenek ezekre, akkor azt túl későn, vagy túl ritkán teszik.

Hasonlóképpen a munkakörnyezet sem igazodik az idősebb munkavállalók igényeihez, de a nyugdíj- és adórendszerek, valamint a biztosítási termékek sem igazodnak a munkával töltött életszakasz meghosszabbodásához. A munkáltatóknak meg kell szabadulniuk attól a felfogástól, hogy az „öregek alkalmazása drága”.

Eközben a dolgozók is túl keveset tesznek a változásokra történő felkészülés terén. Nagyon kevesen vannak azok, akik felelősen tervezik meg anyagi jövőjüket, holott ez lenne a megfelelő módja az arra való felkészülésnek, hogy várhatóan életük negyedik negyedében is kénytelenek lesznek munkát végezni – fogalmaz Smorenberg. A legnagyobb kihívást most az jelenti, hogy olyan intézkedések kerüljenek kidolgozásra, amelyek eljuttatják az üzenetet az társadalom számára, hogy jobban – és nyilvánvalóan felelősebben – használják ki a 8 évnyi extra termelékenységet, ami a jelenlegi nyugdíjkorhatár elérése után fennmarad. Természetesen mindig lesznek olyan embercsoportok – például a fizikailag megterhelő munkát végzők – akik különös státuszt igényelnek, azonban lassan fel kell fognunk, hogy lassan a 70 éves korig történő munkavégzés válik normává.

A kérdés jelenleg az, hogy mit kellene tenniük a munkáltatóknak, hogy felkészítsék a társadalmat erre a változásra. Mit tesznek a kormányok ennek érdekében? Mennyire rugalmasak a szakszervezetek a megoldások kidolgozásában? Ki nevelje a polgárokba – különösen a fiatalokba – a pénzügyi tervezés szükségességét? Egy közelmúltban készített felmérés szerint az emberek ugyan látják, hogy mi folyik, azonban egyetlen olyan alapkutatás sem készült soha, amely kiderítené, hogy a munkaadók és munkavállalók mit tudnának, és lennének hajlandóak vállalni a probléma rendezése érdekében.

A különböző érdekelt felek egyfajta csapdába estek, ahol a nyugdíjkorhatár szükséges megváltoztatása a politikai játszma kérdésévé vált. Senki nem meri megtenni a létfontosságú első lépést, vagy kilépni a megállapodott mozgástérből. Sokan boldogan tekintenek Franciaországra, pontosabban az új elnök nyugdíjkorhatár lecsökkentési tervére, de mégis ki fogja akkor a szükséges pénzt előteremteni, ráadásul a válság mostani szakaszában – teszi fel a kérdést Smorenberg.

Nincs sok értelme a politikusok fellépésére, vagyis a nyugdíjkorhatár megemelésére várni. A biztosítóknak és nyugdíjpénztáraknak, valamint a szociális ellátórendszereknek fel kell készülniük arra, hogy az emberek tovább szeretnének majd dolgozni. Ez új termékek megjelenését teszi szükségessé, melyek lehetővé teszik a késleltetett nyugdíjba vonulást, méghozzá olyan feltételekkel, amely mindegyik fél számára kielégítő. Más szóval, meg kell találni a módját azon személyek megjutalmazásának, akik hosszabb ideik hozzájárulnak a társadalom működéséhez – véli a nyugdíjszakértő.

Harry Smorenberg tavaly a MABISZ konferenciáján tartott előadást a nyugdíjrendszerek fenntarthatatlanságáról. Mint akkor fogalmazott: az európai társadalmak sorra elöregednek, a vállalati szektor igyekszik kihúzni magát a nyugdíjalapok finanszírozásából, az állam pedig egyedül kevés lesz erre a feladatra. Éppen ezért tudatosítani kell az emberekben az öngondoskodás szükségességét, mobilizálni kell a munkaerőt, hiszen csakis a bérből lehet későbbre félretenni. A vállalati nyugdíjalapok fontos pillért jelenthetnének, azonban ezt a cégek nem akarják felvállalni, éppen ezért itt erős és határozott állami fellépésre lenne szükség. Példaként említette a szakértő a kanadai modellt, ahol a kkv-szektor tagjainak kötelezővé tették az alapok feltöltését.

Forrás: Biztosítási Szemle

Vissza
2011.
január
07. 11:46

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt

EU-vélemény: emelni kell a nyugdíjkorhatárt A magyar nyugdíjpolitika nem kerül be az EU ajánlások közé. Az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa szerint tavalyi képe alapján Magyarország "nem tartozik az instabil EU-tagállamok közé", de ezt természetesen el lehet rontani.
Tovább
2011.
február
18. 05:52

Európa megőszül

Európa megőszül Az Európai Bizottság a tagállamokat győzködi, hogy nyugdíjkorhatáraikat "automatikusan igazítsák" az országokban várható élettartamhoz.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART