2013.
június
16. 10:07

Nem hagyják nyugodni a "vén zászlótartót"

Címkék:
Skultéty síremléke Nemzetközi vita kerekedett abból, hogy kihantolták Skultéty László huszár zászlótartó sírját a romániai Újaradon és a maradványait szlovákiai szülőhelyére szállították, ahol újratemetést terveznek. Közben a magyar kormány illetékesei a dolgot történelemhamisításnak nevezték, szerintük a néhai huszár magyar volt.

Az újaradi római katolikus plébános indítványozta Skultéty László huszár zászlótartó hamvainak elszállítását szülőfalujába, a szlovákiai Hegyesmajtényba (Mojtín), arra hivatkozva, hogy senki nem fizette ki a sír után járó illetékeket - közölte az MTI megkeresésére válaszolva a Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ).

Az újaradi temetőben lévő sír megnyitása és Skultéty László földi maradványainak Szlovákiába szállítása ügyét a szlovák védelmi minisztérium és a szlovák hadtörténeti intézet intézte az illetékes román hatóságokkal - közölte a szlovák külügyminisztérium sajtóosztálya.

Az ügy kapcsán a szlovák védelmi minisztérium sajtóosztálya a Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) vezetője, Miloslav Caplovic válaszait bocsátotta az MTI rendelkezésére, megerősítve: Skultéty László maradványainak átszállítását ők biztosították, méghozzá Hegyesmajtény község polgármesterének kérése alapján. Mint hozzátették: a többi ügyintézést már Hegyesmajtény település, illetve Szlovákia romániai nagykövetsége bonyolította a román hatóságokkal.

A VHÚ igazgatója szerint Skultéty László földi maradványait azért kellett Szlovákiába szállítani, mert tudomása szerint Újarad római katolikus plébánosa megkereste a magyar huszár szülőfalujának, a szlovákiai Hegyesmajténynak plébánosát, akivel közölte: temetőjükben található Skultéty László sírja, amely után már senki nem fizet illetéket. Ennek alapján - a VHÚ közlése szerint - az újaradi plébános a huszár földi maradványainak átszállítását javasolta Hegyesmajtényba, előrebocsátva: ha az nem történne meg, akkor a huszár zászlótartó sírjára a hivatalos "megszüntetés" várna.

Szlovákia romániai nagykövetségének az exhumációt és a földi maradványok elszállítását célzó kérését a román hatóságok jóváhagyták - erősítette meg a VHÚ közlését Danka Capáková, a szlovák védelmi tárca sajtóosztályának munkatársa.

Miloslav Caplovic, a Szlovák Hadtörténeti Intézet igazgatója szerint Skultéty László földi maradványainak Szlovákiába szállítását Hegyesmajtény település kérésén kívül az is indokolttá tette, hogy "Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségéről van szó". Skultéty László nemzetiségét a "területi elv alapján" lehet megállapítani - emelte ki.

Hozzátette: számtalan archív hadtörténeti anyag bizonyítja, hogy Skultéty László - aki korábban a Hadik-ezredben szolgált -, a Hadik-ezred átszervezését követően a Habsburg-hadsereg 8. huszárezredének tagja lett. "Ennek alapján nem lehet kétségbe vonni, hogy a Habsburg-hadsereg katonája volt, és így nem lehetett a magyar hadsereg huszárja" - vélekedett Miloslav Caplovic.

Skultéty László földi maradványait - az újaradi temetőből való kihantolásukat, majd elszállításukat követően - átmenetileg Pozsonyban, a Szent Márton székesegyházban helyezték el, azok június 27-ig maradnak az egykori koronázó templomban.

Az újaradi Skultéty-sír kihantolására reagálva csütörtökön Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár felszólította a szlovák felet, azonnal fejezze be "a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő" magatartást, Skultéty László huszár zászlótartó hamvait pedig szállíttassa vissza eredeti helyére, Újaradra.

Mint írták, ez idáig "senkiben nem merült fel, hogy Skultéty László ne magyar lett volna", ezért értetlenségüknek adtak hangot, hogy a szlovák és a román hatóságoknak "miért kellett ilyen hirtelen, nagy titokban elrabolni az ő földi maradványait".

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár úgy véli, ha a szlovákok a történelmi tényekkel nem voltak is tisztában, figyelmeztethette volna őket a síremlék kizárólag magyar nyelvű felirata. Mivel egy magyar huszárnak állított műemlékről van szó, minden ezzel kapcsolatos történésről, illetve szándékról mind a szlovák, mind a román hatóságoknak értesíteniük kellett volna a magyar felet, amit nem tettek meg. A kegyeletsértő akcióra a magyar fél teljes kizárásával került sor - hívták fel a figyelmet.

Magyar hadtörténészek a huszár zászlótartó identitásáról

Írásos dokumentumai alapján lehetne meghatározni Skultéty László huszár zászlótartó identitását - mondta Hermann Róbert hadtörténész az MTI-nek, Babucs Zoltán hadtörténész szerint viszont Skultéty magyarnak tekinthető.

Hermann Róbert, a Magyar Tudományos Akadémia doktora kérdésesnek nevezte, hogy mennyire érvényesült Skultéty idején az etnikai hovatartozás megválasztása. Hangsúlyozta, a huszár zászlótartó önazonosságát személyi lapja alapján sem lehet megállapítani.
Az általa visszahagyott írásos dokumentumok perdöntőek lehetnének - tette hozzá.

Kiemelte, Skultéty huszárként a magyar nemzeti hagyomány részese, úgy is tekintettek rá mint magyar huszárra. A születési helyéből sem következik, hogy szlováknak vallotta volna magát, de nem zárható ki esetében a kettős identitás sem - állapította meg a hadtörténész.
Mint közölte, az alsóbb néprétegek esetében ebben az időszakban szinte értelmezhetetlen az etnikai hovatartozás felvetése, ellentétben a papsággal, a nemességgel vagy a polgársággal.

Hermann Róbert rámutatott: a császári és királyi hadseregnek valamennyi huszárezredét Magyarországról állították ki, így ők, ha etnikailag nem is, de hovatartozás alapján magyarnak számítottak. Mint mondta, voltak vegyes legénységű ezredek, az 1848-as Székely Huszárezrednek például két százada románokból állt, más huszárezredek pedig 60-80 százalékban szlovákokból.

Emlékeztetett arra, hogy a császári és királyi hadseregben nagyon sokáig nem szabályozták a katonák szolgálati idejét, így előfordulhatott, hogy valaki élete végéig vagy megrokkanásáig katonaként szolgált. Több mint 80 éves katonai pályafutásának nagy részét huszár zászlótartóként töltötte le Skultéty László, őket pedig akkoriban ritkán vitték csatába, mert attól lehetett tartani, hogy a csata hevében az ellenség elragadja a zászlót. Életrajza alapján is nagyon sokszor otthon volt hadjárat idején, a hadgyakorlatokban azonban természetesen részt vett - tette hozzá.

Hermann Róbert kitért arra: az udvari propagandának volt a része, amikor I. Ferenc osztrák császár és magyar király kezet fogott és németül elbeszélgetett vele.
A huszár zászlótartó fiatalon kikerült családi környezetéből, "elvesztek a gyökerei", emiatt az ezredben találta meg a családját. Amikor pedig leszerelték, az élete értelme veszett oda, ezért is halhatott meg ezután nem sokkal - fogalmazott.


Babucs Zoltán hadtörténész arról beszélt, hogy Skultéty Lászlót születésének 275. évfordulóján tervezik újratemetni nagy pompával szülőfalujában, a szlovákiai Hegyesmajtényban (Mojtín).

A történész annak a véleményének adott hangot, hogy a szlovák történetírás "látványos módon keresi a szlovákok múltját". Példaként hozta fel, hogy nemrégiben jelent meg angolul a Szlovákia hadtörténete című könyv, amely a mai Szlovákia területén született összes embert szlováknak tekinti, így mások mellett Hadik András hadvezért, Csák Máté kiskirályt vagy II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmet.

Babucs Zoltán beszélt arról, hogy a szlovák történetírás igyekszik hősöket kreálni magának, Skultéty László azonban magyarnak tekinthető, amit az is bizonyíthat, hogy korabeli magyar szokás szerint születésnapja egybeesik névnapjával.

Elmondta, Skultéty a Habsburg Birodalom valamennyi fontos hadjáratában részt vett életében, így a hétéves háborúban (1756-1763) harcolt Hadik András híres berlini portyáján, illetve a napóleoni háborúkban, az 1789. október 22-ei, törökök elleni csatában pedig megsebesült, amiért ezüst vitézségi éremmel jutalmazták. Megemlítette, hogy Skultéty László nem fogadta el I. Ferenctől a tiszti kinevezést.

Garay János Az obsitos című költeményét is róla mintázta, az ő történetéből született Kodály Zoltán Háry János című daljátéka, ezt is megirigyelhették a magyaroktól a szlovákok - vélekedett.
Megemlítette azt is, hogy életéről Safáry Endre és Zachar József írt könyvet Nyolcvan nyár nyeregben címmel, amely 1992-ben jelent meg az Ikva Kiadónál.

Forrás: MTI, Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART