2013.
február
10. 12:39

Nem igaz, hogy kiugróan magas a rokkantnyugdíjasok aránya

Címkék:
rehabilitáció Az elmúlt években számtalan változás történt a nyugdíjrendszerben, az intézkedések legfőbb célja az volt, hogy alacsonyabb szintre szorítsa a nyugdíjrendszer fenntartásából fakadó terheket. A jogosultsági feltételek szigorításának hatására a nyugdíjasok létszáma némileg csökkent, ennek ellenére a nyugdíjkiadások folyamatosan és erőteljesen nőttek a GDP-hez mérve.

A nyugdíjba vonulás átlagos életkora a korhatáremelésnél kisebb mértékben emelkedett, sőt a nyugdíj-megállapításnál elismert szolgálati idő még csökkent is. A nyugdíjak reálértékét egyre nehezebb megtartani, a nettó keresetekhez mért relatív pozíció pedig kisebb ingadozásokkal, de 2010 óta már folyamatosan gyengült - derül ki a KSH összeállításából.

A nyugdíjba vonulás átlagos életkora a korhatáremelésnél kisebb mértékben emelkedett, sőt a nyugdíj-megállapításnál elismert szolgálati idő még csökkent is. A nyugdíjak reálértékét egyre nehezebb megtartani, a nettó keresetekhez mért relatív pozíció pedig kisebb ingadozásokkal, de 2010 óta már folyamatosan gyengült - derül ki a KSH összeállításából.

Ki vagyunk szolgáltatva az államnak

A nyugdíjrendszer fenntarthatósága mind hazánkban, mint nemzetközi téren komoly nehézséget jelent, hiszen vannak olyan tényezők, amelyet nagyon nehezen lehet megváltoztatni. Ilyen például Magyarországon a nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen demográfiai helyzet, az alacsony adófizetési hajlandóság és foglalkoztatottság. Igaz történt próbálkozás a problémák hathatós kezelésére, amikor a 90-es évek végén több országhoz hasonlóan mi is a tőkefedezeti (nyugdíjpénztári) rendszert vezettük be, a megtakarítások hiányában azonban csak úgy lehetett az új pillért létrehozni, hogy az költségvetési hiányt és államadósságot generált. Ez a folyamat vezetett oda a válságot követően, hogy sok ország inkább a tőkefedezeti pillér leépítésébe vagy éppen teljes megszüntetésébe ment bele.

Magyarországon ez utóbbi történt, néhány tízezer tag maradt a vegyes rendszerben, a foglalkoztatottak többsége az állami nyugdíjrendszerből várhatja későbbi járandóságát. Mindez nagyon fontos, hiszen a nyugdíj az időskori jövedelembiztonság alapintézménye, a 65 év feletti háztartásoknál a nettó jövedelem több mint 90%-a innen származik. A KSH gyűjtése szerint a 65 év felettiek esetében a szegénységi arány azért lehet csak 4,5 százalék, mivel a társadalmi juttatások, így a nyugdíjak rendelkezésre állnak. A nemzetközi összehasonlítás szerint hazánkban a legnagyobb szerepe van a társadalmi juttatásoknak a szegénység csökkentésében, ha ezeket figyelmen kívül hagynánk, akkor a szegénységi arány 20-szorosára emelkedne. Mindez azt jelenti, hogy a magyar lakosság a leginkább kiszolgáltatott az állami ellátásoknak.

Mekkora nyugdíjat tudunk kifizetni?

2011-ben a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások egy főre jutó havi átlagos összege 91 292 forint volt, az országos nettó átlagkeresethez viszonyított aránya 64,7 százalék. Az elmúlt évtizedben 5,6 százalékponttal emelkedett a mutató értéke. A férfiak és a nők nyugellátásának összege a keresetekhez hasonlóan jelentős mértékben eltér egymástól. E különbségben a nők rövidebb szolgálati ideje is kifejeződik. A nők átlagos nyugdíja a férfiakénak mindössze 84 százalékát teszi ki. A nyugdíjasok, járadékosok mintegy 60 százalékának ellátása alacsonyabb az átlagnyugdíjnál. Ezen belül 8 százalék körüli (246 ezer fő) a 30 ezer forintnál kisebb összegű ellátásban részesülők aránya (ez az összeghatár csak csekély mértékben haladja meg a 28 500 forintos nyugdíjminimumot).

Az öregségi nyugdíjminimum összege 2008 óta változatlanul 28 500 forint, értéke csökkent az elmúlt évtizedben mind a nyugdíjak átlagos szintjéhez, mind pedig a minimálbér, illetve a nettó átlagkereset összegéhez viszonyítva. A nyugdíjminimum az átlagellátás mintegy 64 százalékát tette ki 1990-ben, 2000-ben már csak a felét, 2011-ben pedig nem érte el az egyharmadát sem. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben mind a szociális segélyekre való jogosultságot, mind a segélyek színvonalát hozzá igazították.

Az utóbbi években nagyon sokat változtak a nyugdíjemelési szabályok, általánosságban el lehet mondani, hogy a 90-es évekre jellemző bérindexálást fokozatosan átvette a vegyes (bértől és inflációtól függő) emelés, mígnem az utóbbi évekre már csak a reálérték őrzését garantálja az állam. 1989-től - 1994 kivételével - 1996-ig folyamatosan és nagymértékben veszítettek értékükből a nyugdíjak. A reálnyugdíj szinte azonosan alakult a keresetek reálértékével.

A gazdasági fellendülés kezdetével párhuzamosan, 1997-ben a nyugdíjak reálértéke is növekedni kezdett, egészen 2006-ig. Az évtized első felében mért értéknövekedés a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetésének köszönhető, majd éppen e pluszjuttatás eltörlésével (előbb jogosultsági és összegkorlátozással, majd az ellátás megszüntetésével) magyarázható a reálérték romlása 2009-ben és 2010-ben. 2011-ben - a megelőző két évvel ellentétben - sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét. Ugyanakkor továbbra is gyengült a nyugdíjak relatív pozíciója, az elmaradás kisebb mértékben, de tovább folytatódott.

A nyugdíjreform drámaian átalakította a rokkant-ellátási rendszert

Az utóbbi években több paraméter is megváltozott a nyugdíjrendszerben, a nyugdíjkorhatár-emelésen és a nyugdíjak indexálási szabályainak megváltoztatásán kívül komoly hatással volt a nyugdíjkiadásokra a korai nyugdíjazási lehetőségek szigorítása. Különösen látványos volt a módosítás a rokkantnyugdíjazás rendszerében. 2008 elejétől kezdődően több ütemben változtak meg a peremfeltételek, a rokkanttá nyilvánítás megváltozott feltételei miatt az ellátások iránti igények 40 százalékkal visszaestek, de a szigorúbb szabályok folytán még a jelentősen megfogyatkozott igénybejelentéseket is nagyobb arányban utasították el, így 2000-hez képest több mint felére csökkent a rokkantsági nyugdíj megállapítások száma és a lakosságra vetített aránya.

Magyarországon 2011 januárjában a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő, a teljes népesség mintegy 30 százaléka volt. Ez 59 ezerrel, 2 százalékkal kevesebb, mint 2010 januárjában. A nyugdíjasok legnagyobb csoportját a korhatárt betöltött öregségi nyugdíjasok tették ki, számuk elérte az 1462 ezret. A korhatár alatti öregségi nyugdíjasok 238 ezren voltak. Rokkantsági nyugdíjakban 722 ezren részesültek, akiknek közel fele (47 százaléka) még nem érte el a reá vonatkozó időskori nyugdíjkorhatárt. Ha a statisztikában - követve a nemzetközi gyakorlatot - a korbetöltött rokkantsági nyugdíjakat a magyar jogrendszer előírásaitól függetlenül átsoroljuk az öregségi jellegű nyugdíjak közé, (vagyis 2011 elején "csak" 334 ezer embert tekintünk rokkantnyugdíjasnak), akkor a közvélekedéssel ellentétben nem kiugróan magas a rokkantsági arány. A nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszertan szerint számított arányunkkal az európai mezőny közepén helyezkedünk el.

Forrás: KSH/portfolio.hu

Vissza
2012.
január
25. 19:53

A rokkant csak ne utazgasson, ha gyalog is mehet!

A rokkant csak ne utazgasson, ha gyalog is mehet! AZ Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének közleménye: Azzal, hogy a 2011. december 31-éig rokkantnyugdíjas megérte 2012. január 1-jét, és nyugdíjasból a legjobb esetben rokkantsági ellátottá vált, egyúttal kikerült az ugyanaznap Alkotmányból Alaptörvénnyé változott legmagasabb szintű jogszabályunk nyugdíjasokra vonatkozó védelme alól is.
Tovább
2012.
október
12. 16:27

A rokkant- és rehabilitációs ellátásokra is vonatkozik a visszamenőleges emelés

A rokkant- és rehabilitációs ellátásokra is vonatkozik a visszamenőleges emelés Nem csak a nyugdíjakra, hanem egyebek mellett a rokkantsági- és rehabilitációs ellátásokra is vonatkozik az 1,6 százalékos visszamenőleges emelés; az érintettek novemberben átlagosan 14 ezer forintot kapnak a nyugdíjak, illetve az egyéb ellátások mellett - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális államtitkára.
Tovább
2012.
május
25. 15:22

A rokkantak jogaiért tüntettek a fővárosban

A rokkantak jogaiért tüntettek a fővárosban A rokkantak és az elesett emberek jogaiért tüntettek civil szervezetek és magánszemélyek a Magyar Szociális Fórum és Szolidaritás mozgalom felhívására pénteken a fővárosban a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt.
Tovább
2011.
április
14. 09:23

A rokkantnyugdíjasok tizede lehet újra aktív

A rokkantnyugdíjasok tizede lehet újra aktív Nincs új a nap alatt? Munkaügy terén lényegében csak eddig is érvényben lévő, illetve statisztika javító, vagy kiszámíthatatlan hatású, de többségében a munkavállalói jogokat tovább szűkítő, és esetenként a legális munkavállalás ellen ható intézkedéseket jelentett be a kormány a konvergencia programban.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART