2011.
augusztus
30. 14:49

Néma maradt az Ab nyugdíj-ügyben

Alkotmánybíróság Az Ab jelenlegi formájában utoljára hozhatott volna döntést, ráadásul egy igen kényes kérdésben, de nem tette. A nyugdíjreformmal kapcsolatos alkotmányossági aggályokat már az új, kormánypártok által megválasztott 5 új taggal együtt vitatja majd meg a grémium.

Nem sikerült elérnünk Sereg Andrást, az Alkotmánybíróság szóvivőjét, aki nemrég a távirati irodának nyilatkozva azt mondta: a nyugdíj-ügyben nem hozott döntést a taláros testület és a héten már nem is foglalkozik kérdéssel. Ezzel eldőlt: sikertelen volt a másfél napos tanácskozás, a bírák valószínűleg nem tudtak teljesen egy platformra helyezkedni a kérdésben. Az ügyben az 5 új taggal kiegészülő testület hozhat döntést szeptemberben.

Sereg szerint az ügyben újabb szakmai szempontok merültek fel, ahogy cikkünkben utalunk rá, jogilag biztos nem zárult volna le a nyugdíj-törvény tavalyi módosítása körüli vita, akárhogy is döntött volna az Ab ma.

Nagy volt a tét
Előzmények

Már pénteken sem volt titok, hogy hétfőn az Alkotmánybíróság összeül, hogy nyugdíjtörvény ügyében határozatot hozzon, tegnap mégsem mondták ki a végső szót. A taláros testületen hatalmas a nyomás, olyan ügyben kell dönteniük, mely egészében már megváltoztathatatlan, viszont jelentős terhet róhat a jövőben a költségvetésre. Sőt, a jogi szálak még tovább fonódhatnak még...

Szeptembertől új testület

Az Ab ma rendkívüli ülésnapon tovább tárgyalja a kérdést, az elhúzódó vitának köze lehet ahhoz is, hogy szeptembertől már új felállásban folytatja tevékenységét a testület, mely úgy tűnik, utolsó fajsúlyos döntésénél össze akarja zárni sorait: egyértelmű döntést akarnak hozni. Ahogy becsöngetnek az iskolákban, öt új, a kormánypártok által megszavazott bíró lép a testületbe, melynek jogait tavaly már megnyirbálta a kormányzat, pont a költségvetést érintő kérdésekben hozott döntése miatt (a visszamenőleges különadót a testület így is elkaszálta végül).

Két ponton megy a vita

A társadalombiztosításról szóló 1997-es törvény módosítása kimondja, hogy "az a személy, aki 2011. január 31-ét követően létesít magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik január 31-éig kezdeményezték a magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyuk fenntartását.

A nyugdíjreform értelmében ugyanis ez év január 31-éig dönthettek a pénztártagok, hogy az állami rendszerben folytatják-e vagy maradnak magánkasszájuknál. Akik az utóbbi mellett döntöttek, azok azonban további szolgálati időt nem szereznek, vagyis, ahogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter fogalmazott, kiírták magukat a tb-rendszerből.

A nyugdíjjárulékot azonban ők is tovább fizetik, igaz kevesebbet, mint az állami rendszerbe visszalépők, hiszen decembertől munkaadójuk a befizetéseikből 10 százalékpontnyit a magánnyugdíjpénztárukhoz utal. A közel 100 ezer tag ennek fejében ugyanakkor nyilván kevesebb állami nyugdíjra lenne jogosult, csakhogy a mostani törvények szerint nem kapnak semmit. Ez az egyik pontja a decemberben életbe léptetett nyugdíjreformnak, amit az Alkotmánybíróság most megszüntethet, mivel nem összeegyeztethető az alaptörvénnyel. A nyugdíjjárulékot fizetők közül ugyanis az állam most közel 100 ezer tagot másként kezel (vagyis diszkriminál) azzal, hogy a számukra a jövőben semmilyen szolgáltatást nem nyújt.

A név nem kötelez?

A jogalkotó a diszkrimináció kérdését egy egyszerű átnevezéssel próbálta áthidalni - meglehet, sikertelenül. A munkaadói nyugdíjjárulékból ugyanis hiába lett nyugdíj-hozzájárulás, az attól még nem feltétlenül szűnt meg járuléknak lenni - vagyis járadék, azaz nyugdíj jár utána. A Privátbankárnak nyilatkozó források szerint legalább is igen nagy meglepetés lenne, ha ezt nem így gondolnák a Donáti utcában, az Alkotmánybíróság épületében éppen most tanácskozó bírák.

Visszaírás: mi lett volna, ha...

Úgy tudjuk, a testület egyöntetű döntést akar hozni a kérdésben. Már csak azért is, mert a költségvetési hatások mellett akár jogi problémákat is felvethet, ha az Ab valóban elkaszálja a fent említett két pontot. A döntéssel ugyanis jelentősen kedveznének annak a 100 ezer pénztári tagnak, akik végül vállalva, hogy az államtól semmilyen juttatást nem kapnak, maradtak a magánnyugdíjpénztáruknál. Ők ugyanis így már a tb-rendszerből is kapnának nyugdíjat (még ha kevesebb is befizetésük) és a magánkasszájuk is fizet nekik nyugdíjas éveikre.

Ez azonban felveti annak problémáját, hogy miként döntött volna a másik 2,5 millió pénztártag, ha januárban nyitva áll számára az állami apanázs lehetősége is. Vagyis, akárhogy is döntene ma az Ab, biztos, hogy jogilag még nem ér véget a történet - vagy 100 ezer ember diszkriminációja felett hunynának szemet ugyanis a bírák, vagy másfél millió ember panaszát nem hallanák meg.

Forrás: Privátbankár

Vissza
2011.
augusztus
29. 13:03

Az MSZP Strasbourgig is elmegy a magán-nyugdíjpénztári törvény ügyében

Az MSZP Strasbourgig is elmegy a magán-nyugdíjpénztári törvény ügyében Ha az Alkotmánybíróság (Ab) úgy dönt, hogy a megmaradt magán-nyugdíjpénztári tagok nem jogosultak az állami nyugdíjra, akkor az MSZP a strasbourgi bírósághoz fordul az ügyben.
Tovább
2011.
augusztus
29. 20:34

Magánnyugdíj: még nem döntött az Ab

Magánnyugdíj: még nem döntött az Ab Az előzetes várakozásokkal ellentétben nem döntött hétfőn a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos beadványokról az Alkotmánybíróság. A testület kedden folytatja a vitát a határozattervezetről.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART