Közben a 80 milliós lakosság 13 százaléka számít az EU normái szerint szegénynek. A másik 13 százalék csak azért nem, mert munkanélküli segély, lakástámogatás, gyereknevelési segély, vagy más szociális juttatás a szegénységi szint fölé tolja.
Tovább nyílt az úgynevezett szociális olló. A gazdagok és szegények közötti különbség az utóbbi években, tovább nőtt. A gazdagok jövedelmei emelkedtek, a szegényeké némileg csökkent, és az úgynevezett középosztály pedig stagnál.
A statisztikák szerint gazdagnak számít az egyedülálló, ha havonta nettó 3418 euró, vagyis valahol 900 ezer forint fölött keres. Egy kétgyerekes család esetében, ha a család összes adózott bevétele magasabb, mint 7178 euró egy hónapban, ami 1,8 millió forintnak felel meg. Az EU normák szerint a szegény az, aki az átlagbérek 60 százaléka alatt keres. Tehát szegény az egyedülálló német, ha kevesebb, mint 781 euró nettó fizetése van, azaz havi nettó 180 ezer forint körül visz haza.
Különösen nyugtalanítónak tartják a németek, hogy a szegények között olyanok is vannak, és számuk egyre nő, akik dolgoznak. Ez azt jelenti az itteniek szerint, hogy sokhelyütt a bérek alacsonyak, és hogy szükség lenne a minimálbér intézményére, ami jelenleg nem létezik. Az mindenképpen a német szociális háló sikere, hogy segítségével 13 százalék menekül meg a szegénységtől, és 26 százalék helyett csak 13 százalék számít annak.
Forrás: Azta