2012.
április
03. 12:23

Nyugdíj - nem kell félnetek, jó lesz!

Címkék:
Nemzetgazdasági Minisztérium A minisztérium szerint egyedül az állami rendszer garantálhatja a nyugdíjak értékállóságát, a magánfinanszírozású pénztáraknak pedig az öngondoskodásban lehet kiemelt szerepük.

Mivel több változás is volt az utóbbi években a nyugdíjrendszerben, a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) arról faggattuk, mit várhat a jövő nyugdíjasa.

A 2010-es és 2011-es évben született egyes nyugdíjtárgyú törvények lényegi változásokat vezettek be a nyugdíjszabályozás terén. Megszűnt a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság és a kötelező tagdíjfizetés. Az egyéni nyugdíjjárulék az átirányítást (14 hónapot) követően véglegesen a társadalombiztosítási nyugdíjpillért illeti. A teljes állami nyugdíj feltétele most az volt, hogy a magánnyugdíj-pénztári tag határidőig, vagyis múlt szombatig visszalépjen az állami nyugdíjrendszerbe.

Mi lesz a magán és az állami szerepe?

A jogszabályok alapján a nyugdíjrendszer az állami pillérre épül, emellett lehetőséget teremt kiegészítő nyugdíjintézmények működtetésére. A stabilitási törvény kimondja, hogy az állam garantálja az állami nyugdíjak kifizetését, biztosítja a nyugdíjak reálértékét. Mivel a nyugdíjak értékállóságát egyedül az állami rendszer garantálhatja (a minisztérium szerint), a jövőben kizárólag az állami nyugdíjpillérbe lehet befizetni az egyéni nyugdíjjárulékokat, amely révén az állami nyugdíjrendszerben szerezhetünk nyugdíjvárományt.

A magánfinanszírozású nyugdíjpénztárak szerepe ezzel átalakul, tevékenységük önkéntessé válik. Az időskori jövedelembiztonság megteremtésében viselt egyéni felelősség és az öngondoskodás érvényre juttatása szempontjából lesz kiemelten fontos szerepük – írta az NGM.

Miért nyílt ki újra az állami kapu?

Ezekkel a változásokkal indokolták, hogy újra lehetőséget kellett teremteni a magánnyugdíjpénztárak tagjainak a visszalépésre. S mivel az érintettek első körben kitöltötték a papírt, hogy nem kívánnak visszalépni az állami rendszerbe, ezért most csak akkor kell nyilatkozniuk, ha e szándékuk időközben megváltozott.

Az LMP szerint azonban egészen másról van szó. Az a véleményük, hogy a kormány teljes bizonytalanságban tartja a megmaradt magánpénztári tagokat és sunyi, visszatetsző módon akarja elérni: lépjenek át az állami rendszerbe, hogy a kormány rátehesse a kezét a tagok megmaradt 234 milliárd forintnyi megtakarítására. A kormány az LMP szerint fegyvernemet váltott, érzékelve a tavaly átlépett tagok jogos felháborodását most nem a zsarolás és a fenyegetés eszközével él, hanem bizonytalansággal próbálja átlépésre kényszeríteni a tagokat. Bizonytalanság leginkább a miatt van, hogy a szűkösre szabott működési költségek mellett képesek lesznek-e fennmaradni a pénztárak, s így megmarad-e a tagok megtakarítása.

Mit lehet mérlegelni?

Ha a magánnyugdíj-pénztári tag továbbra is tag maradt, tagságának a 2010. október 1-jét megelőző időszakára az állami pillérből 75 százalék nyugdíjra jogosult. Ez tulajdonképpen 76 százalék, mert 1 százalékos kompenzáció jár arra a 14 hónapos időszakra, amikor a NAV-hoz kellett utalni a magánnyugdíj-pénztári tagdíjakat is. S mivel 2011. december 31-e után a kötelező nyugdíjjárulék (10 százalék) az állami nyugdíjrendszerbe áramlik, innentől számítva 100 százalékos nyugdíj járna a magánpénztári tagoknak is. Ehhez ugyan a tb-törvényt még nem módosították, de a minisztérium ígérete szerint fogják. A magánnyugdíj-pénztári felhalmozás pedig ezután csak önkéntes befizetéssel gyarapítható.

Annak érdekében pedig, hogy a visszalépés feltételei azonosak legyenek a korábbiakkal, a parlament kedden elfogadta azt a rendelkezést, mely szerint a volt magánpénztári tagok adómentesen vehetik fel a képződött reálhozamukat és tagdíjkiegészítésüket. A feltétel az volt, hogy március 31-ig jelezzék a pénztáruknál: visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe.

A mérlegeléssel kapcsolatban az NGM megjegyezte: az érintettek között nincs két egyforma helyzetben lévő, így az adott feltételek mellett mindenki egyéni belátása szerint hozhatott döntést. Itt feltehetőleg arra is gondolhattak, hogy kinek mennyi ideje van még hátra a nyugdíjig (mekkora időszakra kaphat 75 illetve 100 százalékos állami nyugdíjat), mennyi megtakarítása gyűlt eddig (a megtakarítás képes-e pótolni a kieső 25 százalékos nyugdíjat), és hogy képesek-e fizetni a nyugdíjig hátralévő időben a pénztári tagdíjat vagy adományt. A pénztárak többsége egyelőre nem írna elő kötelező tagdíjat.

Megválaszolatlan kérdések

Kíváncsiak lettünk volna arra is, a minisztérium mit szól ahhoz, hogy az előzetes adatok szerint mindössze a 100 ezer pénztártag kevesebb, mint 10 százaléka lépett vissza az állami rendszerbe, és erre számítottak-e, de a kérdésünkre nem reagáltak. Ahogy arra sem, hogy lesz-e esetleg később újabb visszalépési lehetőség. Vagy sor kerülhet-e rá, hogy államosítsák a még megmaradó magánpénztárakat.

Nem kaptunk információt róla, hogy a jövőben a magánpénztári tagok átvihetnék-e megtakarításaikat az önkéntes ágba. Ezt a megoldást egyébként a pénztárak is támogatnák, s az LMP törvénymódosító javaslatot is beadott rá, még február elején, de nem vették tárgysorozatba. A törvényjavaslat a zöldpárt szerint végleg elrendezheti a tagok és megtakarításaik helyzetét azáltal, hogy a tagok az önkéntes nyugdíjpénztárakba menekíthetik a megtakarításaikat, ezáltal a nyugdíjrendszernek csak egy második pillére maradna, amely valódi öngondoskodáson alapulna. Az átlépésre a javaslat szerint szeptember végéig lenne lehetőség.

Megválaszolatlan maradt az a kérdésünk is, hogy várható-e változás a magánnyugdíjpénztárak szabályozásában, például a működési költségeknél, amire most mindössze a tagdíjak 0,09 százalékát fordíthatják. Ezzel ugyan nagyon olcsó befektetés lehet a magánnyugdíjpénztár, de a fenntartás kigazdálkodása elég nehéz. Nem véletlen, hogy a pénztárak adományt is kérnének (illetve elfogadnának) a tagjaiktól, mert azt teljes egészében a működésre fordíthatnák.

Érdeklődtünk arról is, a minisztérium szerint jól döntenek-e, akik a magánpénztárban maradnak. Válasz direktben erre a kérdésre sem volt, de végül is azzal, hogy leírták, az értékállóságot csak az állami nyugdíjrendszer garantálhatja, kipipálhatjuk ezt a pontot. Már csak az a kérdés, hogyan biztosítják az értékállóságot. A maradó 90 ezer tag bizonyára nem bízik abban, hogy ez az ígéret teljesül. És a jelenlegi helyzetet nézve (államadósság, költségvetési hiány, IMF-hitel igénye) másnak is lehetnek erős kétségei e felől.

Mi várható?

A jövőre vonatkozó kérdéseinkre a minisztérium leszögezte: a sarkalatos törvényben elfogadott elvek mentén és a hosszú távú fenntarthatóságra vonatkozó számítások alapján a kormány megvizsgálja, milyen további változtatások szükségesek a nyugdíjrendszer stabil, hatékony és igazságos működése érdekében. A kormány szándéka (és jogszabályi kötelezettsége is), hogy az egyéni számlás rendszert bevezesse. Ennek részletei azonban nem ismertek, az NGM szerint még folynak az egyeztetések.

Pedig a szabályokat március 31-ig kellett volna megalkotni, s eddig a határidőig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) is át kellett volna adnia a számlát kezelő államigazgatási szerv részére az egyelőre nála parkoló adatokat. De még azt sem tudni, kinek kellett volna átadniuk adatokat, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fogja-e kezelni az egyéni számlákat.

Kétségei az LMP-nek is vannak. Emlékeztettek rá: miközben a Fidesz kritizálta a pénztári hozamokat és kereste más szemében a szálkát, addig nem vette észre a saját szemében a gerendát. Napvilágot látott az Államadósság Kezelő Központ kimutatása az einstandolt vagyonról. Ebből kiderült: sikerült a vagyon egy jelentős részét eltőzsdézni. A kormány nem tudott magasabb hozamot elérni, sőt még vagyonvesztést is okozott.

Forrás: fn24

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART