2011.
szeptember
12. 10:43

Nyugdíj: félünk, de nem teszünk semmit

Címkék:
malacpersely A felnőtt lakosság szerint a mai dolgozók nehezebb helyzetben lesznek, ha nyugdíjba mennek – derül ki az AEGON Magyarország megbízásából készült kutatásból. Ennek megfelelően a megkérdezettek többsége vagy előtakarékoskodik nyugdíjas éveire, vagy legalább tervez ilyen lépéseket. A többség szerint havonta 10-30 ezer forintot kellene félretenni az időskori járadék kiegészítésére.

A 35 évesnél idősebb korosztály döntő többségét foglalkoztatja a majdani nyugdíja, 44 százalékuk pedig nagyon aggasztónak ítéli a kilátásokat – derül ki a BellResearch kutatásából, amelyet az Aegon Magyarország megbízásából végzett. A kutatás szerint ugyanakkor minden ötödik aktív dolgozó foglalkozik rendszeresen ezzel a kérdéssel, míg a megkérdezettek többsége – 59 százaléka – egyelőre nem szentel komolyabb figyelmet a nyugdíjas-évekre történő felkészülésnek.

Félünk, de nem teszünk semmit

A közelmúltban végzett kutatás érdekes megállapítása, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása, a második pillér felszámolása 10-ből négy ember figyelmét az eddiginél jobban ráirányította erre a problémára. A 35-49 éveseket és a viszonylag magas jövedelemmel rendelkezőket egyelőre érthetően kevésbé foglalkoztatja, hogyan boldogulnak nyugdíjasként, szemben az 50-64 éves korosztállyal, illetve a rosszul keresőkkel. Összességében ugyanakkor elmondható, hogy a nyugdíj igen előkelő helyet foglal el a magyarokat foglalkoztató kérdések között. A felmérés szerint a legaggasztóbb problémát a munkanélküliség és a mindennapi megélhetés jelenti a 35 évnél idősebb korosztály számára, ám rögtön ezután a nyugdíjas évek következnek a sorban. A jelenleg aktív lakosság 51 százaléka nyilatkozott úgy, hogy komolyan aggódik a majdani nyugdíja miatt.

Csak ezt követi a sorban negyedikként a lakás elvesztésétől való félelem: minden negyedik válaszadó tart attól, hogy elvesztheti a lakását, amelyben él.

A jelenleg aktív válaszadók szerint nekik nehezebb lesz nyugdíjas korukban, mint a mostani nyugdíjasoknak (több mint 90 százalékuk értett egyet ezzel a kijelentéssel), 81 százalékuk szerint pedig az embernek már fiatalon fel kell készülnie az időskori ellátására. A többség havi 10 ezer és 30 ezer forint közé teszi azt az összeget, amit félre kellene tennie öregkorára.

Az időskori ellátásra nyitottak fele vállalná a megtakarítást, ami a teljes lakosságra vetítve hozzávetőlegesen 1,8 millió magánszemélyt jelent. A megtakarításra teljesen nyitottak aránya viszont már mindössze 21 százalékos.

A megtakarítástól elzárkózók – annak ellenére, hogy az átlagosnál jobbnak ítélték meg anyagi helyzetüket – a megfelelő anyagi erőforrások hiányával indokolták elzárkózásukat.
A válaszadók közel fele nyitott lenne a nyugdíj-előtakarékosságot támogató tanácsadás iránt is, harmaduk még fizetne is ezért a szolgáltatásért.

Ki lát majd el minket idős korunkban?

Érdekes következtetésekre jutott a felmérés az időskori ellátás kérdéseit illetően is. A megkérdezettek többsége szerint elsősorban a család felelős az időskorúak ellátásáért, másodsorban az állam és legutoljára az önköltségi alapon működő intézmények. A megkérdezettek 40 százaléka pedig el is várná, hogy a családtagjai segítsék vagy ápolják, ha arra szükség lesz. Érdekes módon emellett magasabb arányban költöznének akár idősotthonba a megkérdezettek, mint ahányan családtagjaikat beadnák ilyen intézménybe.

A felmérésben részt vevők többsége igencsak megterhelőnek tartja az idősek gondozását, de kötelességtudatból inkább felvállalnák ezt a feladatot, mintsem más személyre vagy intézményre bíznák: vagyis a családon belüli érzelmek és szolidaritás többnyire erősebbnek bizonyulnak, mint az anyagi vagy kényelmi megfontolások.

Az idősotthonok megítélése nem hozott meglepő eredményt: legfőbb előnyeikként a szakszerű ellátást, az egykorúak társaságát és a család helyzetének könnyítését jelölték meg a válaszadók. Az állami idősgondozás színvonalát viszont közepesnek értékelik, a magánkézben lévő intézményekkel szemben pedig a magas árat említették leggyakrabban kifogásként.

A megfelelő anyagi háttér megteremtése érdekében az öngondoskodás szerepe nőhet a közeljövőben, hiszen a mai aktív korúak már sokkal kevésbé várják el a család gondoskodását idős korukban, mint a mostani nyugdíjasok.

Összességében a kutatásban megkérdezettek 60 százaléka aggódik komolyan a megtakarításai miatt is, ami arra utal, hogy a magyarok bizonytalanná váltak a bankok és más pénzügyi szolgáltatók stabilitásával, a szabályozói környezettel szemben is.

Forrás: Privátbankár

Vissza
2011.
február
04. 19:25

A nyugdíjak miatt "nem kereskednek" a tőzsdén

A nyugdíjak miatt "nem kereskednek" a tőzsdén A CEE Stox Exchange csoport, mely magában foglalja a bécsi, budapesti, prágai és ljubljanai tőzsdét kijelentette: a Budapesti Értéktőzsdén a forgalom esni fog ebben az évben a magán-nyugdíjrendszer effektív államosítása miatt.
Tovább
2011.
február
26. 11:07

A nyugdíjbiztosítások felé fordulnak a biztosítók

A nyugdíjbiztosítások felé fordulnak a biztosítók A válság visszafogta a nem életbiztosításokból származó díjbevételeket, így a magyar biztosítók idén az életbiztosításokban látják a növekedést, ennek egyik típusa, a nyugdíjbiztosítás. A magánnyugdíjpénztárak csaknem teljes megszüntetése újra előtérbe helyezte az idős korra történő megtakarítást, de az uniós népesség elöregedése generálissá teszi ezt a problémát. Az Aviva Életbiztosító felmérése szerint az európai polgároknak évente 1.900 milliárd euró plusz megtakarításra lenne szükségük ahhoz, hogy nyugdíjas éveikben is normál életszínvonalon tudjanak tovább élni. Ez a szám az Európa Unió 2010-es GDP-jének 19 százalékát teszi ki.
Tovább
2011.
február
05. 17:39

A nyugdíjkorhatár emelése jó ötlet, de van egy probléma

A nyugdíjkorhatár emelése jó ötlet, de van egy probléma Németországnak nagyobb szüksége van az idősebb dolgozókra, mint valaha, hogy lendületben tartsa az iparát és finanszírozni tudja a nyugdíjrendszert.
Tovább
2011.
március
30. 11:57

A nyugdíjpénztári pénzek nélkül elszállna a hiány?

A nyugdíjpénztári pénzek nélkül elszállna a hiány? A GKI Gazdaságkutató Zrt. rontott előrejelzésein: 2,5 százalékos gazdasági növekedést és 4,2 százalékos inflációt várnak 2011-ben. Ez utóbbi akár 6,5 százalék is lehetne a nyugdíjpénztári vagyonátadás nélkül.
Tovább
2011.
június
15. 10:27

A nyugdíjvagyon 5 százalékot törleszt az államadósságból

A nyugdíjvagyon 5 százalékot törleszt az államadósságból 2.95 ezermilliárd forintot (16.1 milliárd dollár) tesz ki az átvett magán-nyugdíjpénztári vagyon, miután a magánnyugdíjpénztár tagok 97%-a visszalépett az állami pillérbe.
Tovább
2011.
március
01. 16:23

Nyugdíjasok, munkanélküliek: vége a jó világnak!

Nyugdíjasok, munkanélküliek: vége a jó világnak! Nem lesz könnyű az elkövetkező néhány év azok számára, akik nem dolgoznak. A kormány a Széll Kálmán terv alapján 2013-ig 902 milliárd forintot szeretne megtakarítani. Bár arról, hogy ezt pontosan hogyan szeretné elérni, csak találgatások vannak, de az eddig kiszivárgott elképzelések szerint a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek mindenképpen fájdalmas változásokra kell felkészülniük.
Tovább
2011.
július
22. 11:08

Nyugdíjasok, sárga csekkek - Megfizetünk mindenért

Nyugdíjasok, sárga csekkek - Megfizetünk mindenért A GDP 0,4 százalékának megfelelő társadalmi megtakarítás volna elérhető a hazai fizetési módok használatának változásával - állítják az MNB szakértői. Mindehhez többek közt a POS-terminál hálózat akár állami forrásból történő fejlesztésére, a sárga csekkek fizetőssé tételére lehet szükség.
Tovább
2010.
március
29. 18:04

Nyugdíjcélú takarékoskodásra életciklus alap

Nyugdíjcélú takarékoskodásra életciklus alap Az elkövetkezõ idõszak egyik meghatározó befektetési alap terméke a nemzetközi piacon a céldátumra optimalizált életciklus alap (Target-date Fund) lehet, a termékek hazai térnyerése elõtt azonban még számos kérdés áll.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART