2013.
március
04. 13:43

Nyugdíj: itt a mentőöv magyarok tízezreinek Brüsszelből

Címkék:
EU zászlók Alig több mint két hetet kell már csak várniuk a korhatár alatti járandóságban részesülővé lefokozott korábbi korhatár alatti nyugdíjasoknak, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága tárgyalja az érintetteket képviselő egyesületek által benyújtott panaszokat.

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságának március 20-i ülésének napirendjén szerepelnek a korábbi korhatár alatti nyugdíjasokat érintő elvonásokat kifogásoló petíciók - tájékoztatta levélben a bizottság az érintett érdekképviseleti szervezeteket.

A bizottság ülésén a petíciót benyújtó szervezetek, így a Korengedményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete (KNOÉ), valamint a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom képviselői is részt vehetnek.

A petíció benyújtóját általában felkérik, hogy - mielőtt az Európai Bizottság ismertetné véleményét -, adja elő álláspontját. A petíciót benyújtó személyek felszólalására engedélyezett időtartam nagysága a bizottság elnökének döntésétől függ, de semmi esetre sem haladhatja meg az öt percet. Ezután a képviselők megvitatják a petíciót, majd határozat formájában megfogalmazzák válaszukat - áll a Petíciós Bizottság titkársága által az érintett szervezeteknek elküldött tájékoztató levélben.

A bizottsági eljárást a következő linken, élő internetes közvetítésen keresztül nyomon lehet majd követni: http://www.europarl.europa.eu/activities/committees/homeCom.do?language=HU&body=PETI.

Mit kifogásolnak a volt korhatár alatti nyugdíjasok?

A javarészt rendvédelmi dolgozókat, de egyéb veszélyes, egészségre ártalmas munkát végző személyeket is képviselő KNOÉ 10 pontban foglalta össze beadványában a tagjait ért negatív hatásokat:

1. A KNOÉ tagjai nagy része éppen a magyar állam intézkedései miatt, akarata ellenére kényszerült korkedvezményes nyugdíjba, sorozatos átszervezés, létszámleépítés következtében. Ilyen volt többek között a határőrség 2008. január 1-jei megszűnése, illetve 2011. január 1-jén a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az Adó- és Ellenőrzési Hivatal egyesítése. Az átszervezések, különböző beosztások megszüntetése vagy létrehozása során korkedvezményes nyugdíjba került tagjaink kényszerhelyzetben voltak, fel sem ajánlottak számukra képzettségüknek és iskolai végzettségüknek megfelelő munkát.

2. Az egyesület szerint a törvény rendelkezései meglehetősen súlyos jogkövetkezményeket rónak az érintettekre, megfosztják őket nyugdíjuktól, mint tulajdonuktól, a biztonságtól és egyéb kedvezményektől. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 1. cikke fogalmazza meg, hogy "Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik." Az egyesület szerint jelen esetben nem lehet közérdekről beszélni, mint kimentési okról, és arról sem, hogy a szóban forgó törvény megfelel a nemzetközi jog általános alapelveinek. A törvény által megszűnik az érintett személyek nyugdíjas státusza, a helyette folyósított többféle elnevezésű juttatás pedig bármikor megvonható, csökkenthető és adóztatható. Ezzel párhuzamosan megszűnik minden nyugdíjas kedvezmény és egyéb jogosultság is.

4. Sérülnek az Egyezmény 13. cikkében foglaltak is, ugyanis az érintettek nem tudnak jogorvoslattal élni a hazai hatóság előtt. A jogorvoslat magyarországi érvényesítését a 2012. január 1-ig hatályban lévő Alkotmány, az 1949. évi XX. törvény nem teszi lehetővé, hiszen megfogalmazza a 70/E. § 3) bekezdésében, hogy "Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető."

5. Sérül az Egyezmény 7. cikke is, mely a törvényi rendelkezés nélküli büntetés kiszabásának tilalmát fogalmazza meg. A törvény olyan büntetést szab ki azokkal szemben, akik a törvény hatálya alá tartoznak, mely a magyar büntető anyagi jog szerinti mellékbüntetésnek számítanak. Ilyen a rendfokozat használat, az egyenruha viselési jog, az orvosi ellátáshoz való jog, és minden a nyugdíjas státusszal együtt járó kedvezmény megvonása. Ezekről a törvény ugyanis semmilyen rendelkezést nem tartalmaz.

6. Sérül az Egyezmény 14. cikkében megfogalmazott diszkrimináció tilalma is ugyanis a törvény nem vonatkozik az 57 és a 62 év közötti rendvédelmi és katona nyugdíjasokra, ugyanis a jogalkotó ezt a réteget kiemelte a törvény hatálya alól.

7. Az érintett réteg nem folytathat kiegészítői vállalkozói tevékenységet, így elveszítette a járulékkedvezményét is. A korhatár alatti járandóságban részesülők csak fő tevékenységű vállalkozóként működhetnek tovább. Ez elviselhetetlen többlet terhet jelent, és az érintett vállalkozókat és vállalkozásokat anyagi krízishelyzetbe vagy csődhelyzetbe taszítja.

8. Az egyesület szerint erősen aggályos, hogy a törvény szerint a járadék szüneteltetési okának megállapítása céljából a nyugdíjmegállapító szerv a szolgálati járandóság megállapítására irányuló eljárása során elektronikus úton továbbítja a jogosult természetes személyazonosító adatait a bűnügyi nyilvántartó szervnek. A bűnügyi nyilvántartó szerv a személyazonosító adatokat összeveti a bűntettesek nyilvántartásában kezelt adatokkal. Ha az összevetés alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy bármelyikük bűncselekményt követett el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, e tényt, a bűncselekmény vagy bűncselekmények elkövetésének idejét, valamint a személyazonosító adatokat továbbítja a meghatározott szervnek. A törvény e pontja alapján egyfajta fokozott bűnügyi felügyelet alá kerülnek a szolgálati nyugdíjasok, ami az egyesület megítélése szerint sérti a szabadságjogokat.

9. Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság a KNOÉ tagjainak írt levelében megerősítette, hogy jogszabályi rendelkezés hiányában a korábban közös megegyezéssel, fél nyugdíjjal távozottak szolgálati nyugdíját/szolgálati járandóságát 50. életévük betöltésekor nem fogja kiegészíteni teljes nyugdíjjá/szolgálati járandósággá a vonatkozó törvénymódosítás értelmében. Ez lényegében azt jelenti, hogy újabb anyagi vonatkozású érdeksérelmet okoz az állam a szolgálati nyugdíj/járandóság kiegészítésének elmaradásával, hiszen az e körbe tartozókat 50 százalékos büntetőadóval sújtja. Az érintettek a rájuk irányadó nyugdíjkorhatár (akár 65 év) eléréséig nem számíthatnak az ellátás összegének növelésére.

10. A törvény értelmében a szolgálati járadék a mindenkori személyi jövedelemadóval csökkentett nyugdíj összege. Az adózó állampolgárokat Magyarországon gyermekek után járó adókedvezmény illeti meg. Ez sem vonatkozik a szolgálati nyugdíjasokra, ugyanis a kedvezményre jogosító igazolást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csak 2013. június 30. után adja ki. Egészen pontosan ez azt jelenti, hogy a gyerekkedvezményre jogosultak, a kedvezményt másfél évig nem tudják igénybe venni.

Forrás: Pénzcentrum

Vissza
2011.
június
13. 17:42

Valódi alternatíva a segélyezéssel szemben

		 Valódi alternatíva a segélyezéssel szemben Szűkíti az állástalanok juttatásait a közmunka újraszabályozásáról szóló törvénycsomag, amelynek sürgősségi tárgyalását kéri a kormány a parlamenttől. A Széll Kálmán-tervvel összhangban az eddiginél rövidebb ideig részesülnének álláskeresési járadékban azok a munkanélküliek, akiknek az állástalanná válásukat megelőző időszakban volt bejelentett munkahelyük. Álláskeresési segély a jövőben csak a nyugdíj előtt lévőknek járna.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART