2011.
április
04. 22:31

Nyugdíjállamosítás: vért izzad az Alkotmánybíróság

Címkék:
alkotmánybírák A döntés tovább késik, a nyugdíjtéma ezen a héten nincs az Alkotmánybíróság napirendjén, és nem is tudni, mikor lesz. A testület még mindig azt vizsgálja, hogy egyáltalán vizsgálódhat-e. A politikai nyomás egyértelmű.

Most már az Alkotmánybíróság működését jól ismerő forrásaink sem tudják megjósolni, hogy a testület mikor hozhat döntést a magánnyugdíjak államosítását kifogásoló beadványokról. Január elején még azt írtuk: ha az AB a leggyorsabb önmagát veti be, akkor február közepére-végére lehet meg az ítélet, de pár héttel később többen már a márciust emlegették.

Ehhez képest az AB április elejéig még arról sem tudott döntetni, hogy a tavalyi hatáskör szűkítés hagyott-e akkora mozgásteret a testületnek, hogy az emberi méltóság védelmére hivatkozva a decemberi nyugdíjjogszabály legalább néhány paragrafusát kihúzza. Az alaposabb vizsgálat pontosan emiatt késik: először ugyanis arról kell dönteni, hogy az ügy egyáltalán vizsgálható-e.

Ha igen, az még mindig nem jelent semmit, ugyanis nincs arra korábbi precedens, hogy az emberi méltóság védelmére hivatkozva kössön bele egy magántulajdont sértő jogszabályba az AB. Túl nagy játékteret a kormányfő sem hagyott a bíráknak, amikor világossá tette, hogy senki ne számítson a döntés visszafordítására.

A nyugdíjtéma legutóbb a múlt héten volt az AB napirendjén, a hatáskörelemzés ezen a héten nem is szerepel a napirenden – mondta az Indexnek Sereg András, az AB szóvívője.

Kérdésünkre, hogy melyik bíró viszi az ügyet, Sereg azt mondta, hogy az előadó bíró személye csak a határozatból derülhet ki, ami értelemszerűen az eljárás legvégét jelenti. Mint mondta, a belső munkavégzés körülményeiről nem adhat tájékoztatást.

Nyomás alatt

Egy az Alkotmánybíróság működését jól ismerő jogász szerint most úgy néz ki, hogy az AB a könnyebb utat választva nem megy szembe a kormányzattal. A testületnek persze nincs is könnyű dolga, az alkotmánytervezetből, és az AB átalakításával kapcsolatban fölröppenő elképzelésekből egyértelmű, hogy a kormány a korábbi ígérete ellenére nem akarja visszadni a testület eredeti jogosítványait.

Az új alaptörvény rögzítené, hogy az AB eredeti hatásköreit csak akkor kaphatná vissza, ha a GDP arányos államadósság 50 százalék alá csökken a mostani 80 százalék fölötti szintről. Ez a kormány Széll Kálmán-tervben lefektetett igen optimista adósságpályája szerint legkorábban 2018-ban lenne lehetséges.

Erős politikai üzenet az alkotmánybírák számának tervezett földuzzasztása is, illetve az, hogy a testület elnökét a jövőben az bírák helyett az Országgyűlés választaná. (Az Ab elnökének, Paczolay Péternek idén nyáron jár le az elnöki mandátuma.) Forrásunk úgy fogalmazott: a körülmények alakulását látva meglepné, ha a testület a nyugdíjtörvény kapcsán komolyan keresztbe tenne a kormánynak, most inkább a túlélésre játszanak.

Forrás: Index.hu

Vissza
2010.
december
22. 14:15

Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a nyugdíjtörvény miatt

Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a nyugdíjtörvény miatt Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult Mesterházy Attila, indítványában a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, valamint a törvény kihirdetése napjára visszamenőleges megsemmisítését kezdeményezve.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART