2011.
március
01. 16:23

Nyugdíjasok, munkanélküliek: vége a jó világnak!

falusi néni Nem lesz könnyű az elkövetkező néhány év azok számára, akik nem dolgoznak. A kormány a Széll Kálmán terv alapján 2013-ig 902 milliárd forintot szeretne megtakarítani. Bár arról, hogy ezt pontosan hogyan szeretné elérni, csak találgatások vannak, de az eddig kiszivárgott elképzelések szerint a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek mindenképpen fájdalmas változásokra kell felkészülniük.

Hosszú évek óta többet költünk, mint amennyit megtermelünk. Az ország is és a lakosság is. Emiatt Magyarország nehéz helyzetben van. Ha minden ugyanúgy megy a maga útján, mint eddig, akkor Magyarország csődbe mehet. Leállnának a közszolgáltatások, megszűnne a közigazgatás, nem lenne egészségügyi ellátás és hosszan sorolhatnánk a riasztó következményeket. Ezt elkerülni csak úgy lehet, ha változtatunk és spórolni kezdünk.

A kormány Széll Kálmán terve azokat a pontokat határozza meg, amelyek jelenleg túl költségesen működnek és ahol jelentős mértékben spórolni lehet. Ez a hét terület a foglalkoztatás, a tömegközlekedés, a nyugdíj, a gyógyszerkassza, a felsőoktatás, az állam és az önkormányzatok finanszírozása, és az államadósság. A cél az, hogy a felsorolt területeken 2013-ig összesen 902 milliárd forintot spóroljon meg a kabinet.

Tévedés ne essék, ezt a pénzt a magyar állampolgárok fogják valamilyen módon összeadni. A kérdés csupán az, hogy kire mekkora teher jut? A kérdésre azonban nehéz válaszolni, hiszen a Széll Kálmán terv céljait mára ismertté váltak, ám hogy ezeket a célokat egészen pontosan hogyan fogják elérni, arról ma még keveset lehet tudni. Határidők vannak csupán: az új szabályok egy része majd csak ezév júliusban, más része pedig csak az év végéig válik ismertté.

A konkrét intézkedések nélkül tehát pontos képet nehéz festeni arról, kik nem fognak örülni a Széll Kálmán tervnek. Csupán annyi biztos, hogy vannak olyan társadalmi csoportok, akik bizony komoly terheket kénytelenek vállalni. Ugyancsak biztos, hogy lesznek olyan rétegek is, akik viszonylag olcsón megússzák a reformokat. A kiszivárgott, épp ezért korántsem teljesen biztos elképzelések szerint vegyük sorra, kik lehetnek a nyertesek és kik a vesztesek.

Nyugdíjasok:


Őket több intézkedés is kedvezőtlenül érintheti. A legfontosabb talán a gyógyszerkassza átalakítása. A nyugdíjasok koruknál és egészségi állapotuknál fogva már most is sokat költenek gyógyszerre. Kiadásaik egy részét azonban az állam magára vállalja. A körvonalazódó tervek szerint a jövőben az állam 120 milliárd forinttal kevesebb pénzt szán a gyógyszerek árának támogatására. Azt nem lehet tudni, hogyan szedi össze ezt a pénzt. Elképzelhető, hogy az olcsóbb generikus gyógyszereket részesítik majd előnyben, miként az is valószínű, hogy a gyógyszergyárakat kötelezik majd arra, hogy járuljanak hozzá az állam kiadásainak csökkentéséhez. Ám valószínűleg ezek a lépések nem lesznek elegendőek, a gyógyszerek árának emelése elkerülhetetlen.

Nem kizárt, hogy a tömegközlekedéshez adott állami támogatások 60 milliárd forintos lefaragása sem kedvez majd a nyugdíjasoknak. Bár a hivatalos nyilatkozatok szerint a nekik nyújtott díjmentes utazási kedvezmény nem tűnnek el teljesen, ám az könnyen elképzelhető, hogy a kedvezmény korlátlan módon a jövőben már nem vehető igénybe.

A Széll Kálmán terv bejelentésekor szó volt a rezsiköltségek befagyasztásáról, amely első hallásra kedvező lehet a nyugdíjasok számára. Középtávon azonban ennek is lehetnek kedvezőtlen hatásai. Magyarország ugyanis külföldről vásárolja a kőolajat és a földgázt, így meg kell fizetni azok világpiaci árát. Az esetleges áremelkedéstől átmenetileg meg lehet kímélni a lakosságot, ám a veszteséget valakinek viselnie kell. Az energiaszolgáltatók ezt tartósan nem fogják magukra vállalni, így előbb-utóbb vagy az államnak vagy a lakosságnak kell fizetnie a számlát. Előbbi kevéssé valószínű, mivel a kormány épp az elszabadult államadósság csökkentését tűzte zászlajára, így egy adósságot növelő lépést aligha vállal majd magára.

Korkedvezményes és rokkantnyugdíjasok:


A nyugdíjkiadásokat 129 milliárd forinttal szeretné csökkenteni a kormány. Hogy egészen pontosan miként, azt itt sem lehet tudni. Felvetődött, hogy újragondolják a korkedvezményes nyugdíj feltételeit és felülvizsgálják, hogy a nyugdíjkorhatárt el nem érő rokkantak valóban jogosultak-e állami ellátásra. Ez a terv felemás hatással járhat. Egyrészt támogatandó, hogy ne kapjanak nyugdíjat 36 éves, erejük teljében lévő rendőrök, katonák, tűzoltók. Ugyancsak semmi rossz nincs abban, hogy a csak papíron rokkant ám feketemunkásként dolgozó emberek ne kapjanak állami ellátást.

Nagy kérdés azonban, hogy azok az emberek, akik ezen lépések miatt elesnek az ellátástól, vajon hozzájuthatnak-e számukra biztos megélhetést kínáló munkához egy olyan helyzeten, amikor Magyarországon a munkanélküliségi ráta 11 százalék felett van. Terítéken van ugyan a közmunka szabályainak kialakítása is, de a nagy ívű programokat is fizetni kell valakinek, márpedig az állami kiadások növekedésére az államadósságot fő ellenségként megjelelő Széll Kálmán terv miatt aligha lesz lehetőség.

Munkanélküliek:


A már említett riasztó munkanélküliségi adatok ismeretében nem túl megnyugtató a munkájukat elveszítők számára, hogy az álláskeresési támogatás 270 nap helyett csak 3 hónapig járna. Az elképzelések szerint ugyan az állástalanoknak a közmunkaprogramokon keresztül lenne kenyerük, de egyrészt ezek a programok nem kevés állami forrást igényelnek, másrészt a rendszer működésének részletei nem ismertek.

Állami és önkormányzati dolgozók:


Az állami és önkormányzati kiadásokat 122 milliárd forinttal csökkentené a Széll Kálmán terv. Szó van a miniszterek fizetett szabadságának csökkentéséről és a 200 fős Országgyűlés bevezetéséről, de nyilván ezen intézkedésekkel az összegnek csupán a töredékét lehet megspórolni. Nagyobb megtakarítást jelent, az állami és önkormányzati szektor karcsúsítása, azaz az ott dolgozók elbocsátása. Hogy pontosan ez hány embert jelent, azt ma még nem lehet biztosan tudni, de az biztos, hogy több tízezer embernek kell majd új munkahelyet keresnie.

Fuvarozók:


A magas adótartalom miatt a térségben Magyarország az egyik olyan állam, ahol a legdrágább a benzin. Ennek tetejébe a kormány 2013-ban bevezetné az elektronikus útdíjat, amiből évente 100 milliárd forintot szeretne beszedni. Ez összességében véve igazságosabb rendszer, hiszen mindenki annyi díjat fizet majd, ahány kilométert autózik. Eddig a sztrádamatrica megvételével ugyanannyit fizetett az is aki 60 kilométert tett meg, mint az, aki keresztül utazott az országon. Az új rendszer a családi büdzsét is megterheli, hiszen a távoli rokonokat meglátogatóknak vagy a messzi belföldi utazást tervezőknek a jelenleginél többet kell majd fizetniük. Hacsak a kormány valamiképpen nem kompenzálja a hazai fuvarozókat, mint történt ez a kedvezményes gázolaj tarifa bevezetésével.

Amiért mindenkinek fizetnie kell:


A fenti társadalmi rétegeknek valószínűleg az átlagosnál nagyobb részt kell vállalniuk az ország rendbetételének terheiből, de fizetnie mindenkinek kell. A kormány a bankokra és a közműszolgáltató társaságokra minden bizonnyal, a gyógyszercégekre és a fuvarozókra pedig valószínűleg plusz terheket fog tenni. Mivel mindhárom esetben profitorientált vállalkozásokról van szó, aligha kétséges, megtalálják a módját annak, hogy terheiket a fogyasztókra hárítsák. Ebben már van is némi gyakorlatuk, hiszen a sajtó napról napra szolgál olyan hírekkel, amelyek tanúsítják: a kormány határozott ígérete ellenére sem tudta megakadályozni, hogy a vállalkozások a tavaly kivetett válságadókat különféle trükkökkel a fogyasztóikra hárítsák.

Forrás: Pénzcentrum

Vissza
2010.
november
01. 15:41

A nyugdíjterv rövid távon jó, hosszú távon viszont fenntarthatatlan

A nyugdíjterv rövid távon jó, hosszú távon viszont fenntarthatatlan A magyar magán-nyugdíjpénztári rendszer esetleges "teljes körű államosítása" rövid távon jelentősen javíthatja Magyarország költségvetési és államadósság-mutatóit, hosszabb távon azonban - csakúgy, mint a nyugat-európai állami nyugdíjrendszerek - a demográfiai folyamatok miatt jó eséllyel fenntarthatatlannak bizonyulna - áll londoni feltörekvő piaci elemzők hétfői helyzetértékelésében.
Tovább
2010.
december
10. 10:08

Andor László: a kormányra fájó kijózanodás vár

Andor László: a kormányra fájó kijózanodás vár A Napi Gazdaságnak adott interjújában Andor László munkaügyi biztos azt mondta, hogy nem jó ötlet a nyugdíj-megtakarítások átcsatornázása, főleg akkor, ha abból folyó kiadásokat finanszíroz a kormány. A biztos aránytalanságokat lát a választási opciók kapcsán, miközben úgy véli, hogy fájó lesz a kijózanodás, hiszen az állam a jövőben nagyobb terhet vállalt magára a rövid távú előnyökért cserébe.
Tovább
2010.
november
21. 07:52

Bírálja a magyar nyugdíjrendszer átalakítását a Világbank vezető közgazdásza

Bírálja a magyar nyugdíjrendszer átalakítását a Világbank vezető közgazdásza A Világbank szakértője szerint a magyar nyugdíjrendszer önkéntes megtakarításokra támaszkodó pillérjét kellene megerősíteni. A vezető közgazdász rámutatott, hogy a hagyományos nyugat-európai modellek a társadalom elöregedése miatt egyre kevésbé fenntarthatóak, és egyre nagyobb deficitet generálnak, ezért reformra szorulnak.
Tovább
2011.
február
07. 16:35

Bokros: Bosszúhadjárat a magán-nyugdíjpénztárak ellen

Bokros: Bosszúhadjárat a magán-nyugdíjpénztárak ellen A politikus a részletek bejelentése előtt nem volt hajlandó kommentálni, mire lehetnek elégségesek a kormányzat várható strukturális reformjai. A hazai nyugdíjrendszer átalakítását viszont "nagyon rossznak" értékeli; a magán-nyugdíjpénztárak tervezett utólagos átvilágításáról pedig azt mondta: az egy "színtiszta bosszúhadjárat".
Tovább
2010.
november
30. 14:20

CIB: elszegényedéssel fenyeget a nyugdíj-helyzet

CIB: elszegényedéssel fenyeget a nyugdíj-helyzet Az állami nyugdíjak jelenlegi átlagosan havi 88 ezer forintos reálértékének jövőbeni alakulása elszegényedéssel fenyeget, öngondoskodás nélkül nem akadályozható meg az elszegényedés - hangzott el a CIB Bank sajtótájékoztatóján.
Tovább
2011.
február
06. 10:38

Csaba László: fél disznóból és gyógyvízből nem épül fel Magyarország

Csaba László: fél disznóból és gyógyvízből nem épül fel Magyarország Hiányolja a kormány hosszú távú elképzeléseit a Csaba László közgazdász. Az egyetemi tanár a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában arról beszélt, hogy ma még nem látszik, hogy 2013-tól például mi lesz a nyugdíjakkal, ha valóban csak annyit fordíthatnak nyugellátásra, mint amennyi járulékból befolyik a költségvetésbe. Mert bár az Orbán-kormány tervei szerint a gazdasági növekedés felgyorsítása fogja megoldani ezt a problémát, Csaba László szerint a 2,5-3 százalékos növekedési pályán marad a bővülés, abból nem teremtődik meg a fedezet.
Tovább
2010.
december
23. 20:59

Fitch-igazgató: "sajnálatos a magyar nyugdíjreform visszafordítása"

Fitch-igazgató: "sajnálatos a magyar nyugdíjreform visszafordítása" ”Sajnálatosnak" nevezte a magyarországi nyugdíjreform „visszafordítását" az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában a Fitch Ratings illetékes igazgatója, miután a legnagyobb európai hitelminősítő bejelentette Magyarország visszaminősítését.
Tovább
2011.
március
01. 13:11

Matolcsyék kibontották Orbán csomagját

Matolcsyék kibontották Orbán csomagját A következő két évre tervezett kiigazítási csomagot kedd délelőtt ismertette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Navracsics Tibor. Látszólag sok konkrétum hangzott el, valójában azonban semmi érdemleges: a kormánytagok csak a kétéves reform ütemtervét sorolták el, a kiigazítás pénzügyi-költségvetési hatásairól egyetlen szó sem esett. A kormányfő ott volt a rendezvényen, de csak a zárt ülésen beszélt a csomagjáról.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART