2012.
január
17. 21:18

Nyugdíjcsökkenést hozhat az új magyar "svéd modell"

Címkék:
pénz a kézben Csökkenhet a jelenlegi és a jövőbeli nyugdíjasok járadéka, jön a minimumnyugdíj, és megadóztathatják az időseket is a Századvég kiadásában nemrég megjelent tanulmány szerint, amely bevallottan a kormányzat egyik sorvezetője az új nyugdíjrendszer tervezése során. A svéd modell hazai alkalmazásának lehetőségeit körbejáró tanulmány hosszú időre rögzített járulékokat és rugalmas nyugdíjkorhatárt javasol, valamint kétszemélyes járadékot az özvegyi ellátás helyett. A gyermekvállalás támogatását viszont a korábban kiszivárgott tervekhez képest szőrmentén kezeli.

Körvonalazódik, hogyan vezetné be a kormány az egyéni számlákon alapuló új nyugdíjrendszert. Az új modellre való áttéréssel alacsonyabbak lehetnek az új nyugdíjba lépők nyugdíjai és a jelenlegi nyugdíjasok járadéka is csökkenhet. Emellett megadóztathatják a nyugdíjakat, viszont bevezethetik az alapnyugdíjat, ami azoknak járna, akik 65-70 éves korukig sem tudtak elegendő nyugdíjtőkét felhalmozni az egyéni számlájukon.

Legalábbis akkor, ha a kormány a nyugdíjrendszer átalakítását a Századvég Gazdaságkutató kiadásában megjelent, Viszkievicz András által írt tanulmányra építi, amely a svéd nyugdíjmodell Magyarországra való átültetésének lehetőségét járja körbe. A jelek szerint a tanulmány elnyerte a kormány tetszését, ugyanis Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja a Magyar Nemzetnek nemrég azt nyilatkozta, hogy a Századvég dokumentuma az egyik fő anyag, amelynek szempontjait a kormány beépíti az új nyugdíjtörvénybe.

Csökkenhetnek a nyugdíjak

A nyugdíjtanulmány nem javasolja a svéd gyakorlat puszta lemásolását, a svéd modell alapelemeit ugyanakkor átvenné: mindenekellőtt a nyugdíjjárulékok és a nyugdíjvárományok egyéni számlán történő nyilvántartását, valamint egy olyan automatikus kiegyensúlyozó mechanizmust, ami segítene egyensúlyban tartani a nyugdíjrendszert (a járulékbefizetéseket és a kifizetett nyugdíjakat) rövid és hosszú távon. Egy ilyen mechanizmus azért tenné jobbá a nyugdíjrendszerünket, mert automatikusan (a napi politikai döntésektől függetlenül) reagálna a demográfiai és a munkaerő-piaci változásokra.

A tanulmány szerint a nyugdíjrendszer kiegyensúlyozásának fő eszköze a munkavállalók várható nyugdíját meghatározó névleges kamatláb és a jelenlegi nyugdíjak indexálása lehetne. Ez azt jelenti, hogy például a romló foglalkoztatást és a csökkenő népességet, illetve azt, hogy a jövőben egyre kevesebb munkavállalónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, a rendszer úgy kompenzálná, hogy csökkentené a jövőben kapható nyugdíjakat és fékezné a jelenlegi nyugdíjak emelését.

Ezzel kapcsolatban a szöveg szerzője megjegyzi, hogy Magyarországon a költségvetés helyzete és a magas államadósság miatt fontos lehet minél előbb közelíteni a nyugdíjrendszer rövid távú egyensúlyához (vagyis a nyugdíjkassza nem költhet többet, mint amennyi bevétele van), így nálunk „a svédnél nagyobb arányban szükségessé válhat a kiigazítások aktuális nyugdíjasokra való terhelése a nyugdíjindexálás csökkentésén keresztül”.

Fájni fog a jövő nyugdíjasainak is

A legnehezebb az új rendszer felállításakor a jelenlegi munkavállalók nyitó egyéni számlaegyenlegének meghatározása lesz. Emiatt a jelenlegi munkavállalóknak komoly veszteséget kellene elkönyvelniük nyugdíjaskorukban, a tanulmány szerint ugyanis a korábban szerzett jogosultságok átváltása az egyéni számla nyitóegyenlegének meghatározásakor - „az 1997-es nyugdíjreformhoz hasonlóan” - jelentősen leértékelheti az állam jövőbeli nyugdíjasok felé fennálló adósságát.

„Ebben az esetben a jelenlegi aktívakra hárul a nyugdíjrendszer nettó adósságállományának mérséklése az alacsonyabb induló nyugdíjak formájában” – teszi hozzá a szöveg. Ez, kiegészülve azzal, hogy a jelenlegi aktívak már 65 éves korukig dolgozni fognak, komoly csapás a mostani nyugdíjasokat figyelembe véve, akik közül sokan 55 évesen mentek nyugdíjba.

Az 1997-es nyugdíjreformmal keményen megszorították a jövő nyugdíjasait: a nők öregségi korhatárát 55-ről 62-re, a férfiakét 60-ról 62-re emelték, illetve változtak az indexálás szabályai is. Ennélfogva a jövőbeli nyugdíjasok kevesebb ideig kapnak nyugdíjat és lassabban is emelkedik. Ezzel az állam a nettó implicit nyugdíjadósság több mint felét eltüntette és 2010-es értéken több mint 40 ezer milliárd forinttal csökkentette a nettó nyugdíj-kötelezettségeket - állapította meg a Tárki egyik tanulmánya.

Rögzített járulék és rugalmas korhatár jöhet

A tanulmány azt is javasolja, hogy hosszú időre rögzítsék a nyugdíjjárulék mértékét és vezessenek be rugalmas korhatárt, illetve töröljék azt el. Svédországban deklarálták, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyának eléréséhez nem használják eszközként a járulékmérték, illetve a nyugdíjkorhatár emelését.

A svéd mintájú NDC-rendszerben emellett a korhatár kevésbé merev: a nyugdíj 61 éves kortól rugalmasan igényelhető. Viszont, aki korábban megy nyugdíjba, kevesebb járadékot kap (elsősorban azért, mert várhatóan hosszabb ideig fogja kapni).

Kétszemélyes járadék házaspároknak

A tanulmány szerint a mai, főellátásként nyújtott korhatár alatti és korbetöltött özvegyi nyugdíjakat felválthatná az elhunyt biztosított után a kedvezményezett személy részére fizetett járadék, amennyiben az elhunyt nyugdíjba vonuláskor az egyéni számláján rendelkezésre álló tőkét kétszemélyes járadékra váltotta.

Ez közel áll a tavaly kiszivárgott tervekhez, melyek szerint az egyéni számlaegyenleg örökölhető lenne, de kizárólag a hozzátartozók számára, és nyugdíjcélra. Az özvegyeknek járó szolgáltatást nem a rendszer összes résztvevőjére, hanem csak az érintettekre terhelnék: az öregségi özvegyi járadék helyett kétszemélyes járadékot határoznának meg a házaspárok számára.

Az egyéb hozzátartozói ellátások (mint az ideiglenes özvegyi nyugdíj, a szülői nyugdíj, az árvaellátás) a tanulmány szerint nem részei az öregséginyugdíj-rendszernek, ezek inkább a szociális célú állami juttatások közé sorolhatók.

Nem biztos, hogy jutalmaznák a gyermekvállalást

A tanulmány felveti a nyugdíjindex differenciálásának lehetőségét is a nyugdíjasok csoportján belül. A szöveg szerint erre a nyugdíjrendszer fenntartásához való egyéni erőfeszítések elismerése érdekében lehet szükség.

Ilyen lehetne például a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjak emelésénél, azonban ezzel a tanulmány csak szőrmentén foglalkozik. Mint írja, „kétségtelen, hogy a nyugdíjrendszernek nem elsődleges feladata a gyermekvállalás ösztönzése, ám politikai döntés esetén az NDC-rendszerben erre adódik némi lehetőség. Megfontolandó ugyanakkor, hogy érdemes-e az amúgy is viszonylag bonyolulttá váló nyugdíjrendszert egy a gyakorlatban sok kivétel és részletszabály megalkotását igénylő kedvezményrendszerrel tovább komplikálni”.

A tanulmány azt is megemlíti, hogy a demográfiai adottságokon egyetlen nyugdíjrendszer sem képes önmagában változtatni. Ezzel erősen eltér a tavaly kiszivárgott nyugdíjtervektől, melyeknek egyik központi eleme lett volna a gyermekvállalás ösztönzése a nyugdíjszámítás megáváltoztatásával. Sőt, a kormányfő 2011-ben a szociális konzultáció keretében megkérdezte erről „az embereket” is. Orbán Viktor elmondása szerint a válaszolók 80 százaléka azt akarta, hogy a nyugdíjazásnál ismerjék el a gyermeknevelést. Selmeczi Gabriella pedig a Magyar Nemzetnek azt mondta, az új nyugdíjtörvény kialakításakor a kormány figyelembe fogja venni a szociális konzultációra kapott válaszokat is.

Negyven évig is eltarthat

Az egyéni számla bevezetésének időpontjáról már több variáció is megjelent, ám biztosat még mindig nem lehet tudni. Tavaly februárban Orbán Viktor azt mondta, hogy 2011 végéig várhatóan feláll az egyéni számlás rendszer az állami nyugdíjrendszeren belül, az erről szóló, mentrendet is tartalmazó előterjesztést már meghallgatta a kormány.

Nem állt fel, és egy tavalyi törvénymódosítás újabb konkrét időpontot rögzített. A módosítás szerint „a társadalombiztosítási egyéni számla teljes körű kialakítása céljából” a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2012. március végéig kell átadnia az állami rendszerbe visszalépett pénztártagok adatait a felelős szerv részére. Idén január elején viszont Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi biztos már azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy a koncepciók kapcsán még vita van és az év közepére fog eldőlni, melyik variációt fogják választani. A kormány tavaszi törvényalkotási programjában nem szerepel az új nyugdíjtörvény.

Nem is lenne meglepő, ha a bevezetés megcsúszna, hiszen a svédeknek is közel 10 évbe telt az új rendszer minden elemének beállítása. Sőt, a rendszer teljes átalakulásáig akár 40 év is eltelhet, ha a kormány azt a megoldást választja, hogy csak az új munkavállalókra vonatkoznak a tisztán egyéni számlás szabályok, a jelenlegi dolgozók még a régi rendszerből mennek majd nyugdíjba.

A gyorsabb megoldás az lenne, ha mindenki egy csapásra bekerülne az új rendszerbe, ez viszont azért nehéz ügy, mert Magyarországon 1988 előttről nincsenek megfelelő adatok, amelyek alapján meg lehetne állapítani kinek mekkora a nyugdíjtőkéje. Annyira gyors persze ez sem lenne, ugyanis a 1988 utáni anyagok digitalizálására is sok idő kell.

Forrás: hvg.hu

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART