2012.
április
15. 12:57

Nyugdíjkísérlet zajlik Magyarországon?

Címkék:
ILO A kelet-közép-európai régió országainak szűk mozgástere maradt a nyugdíjrendszerük átalakítására, amit demográfiai és munkaerő-piaci trendek tovább szűkítenek, miközben e problémák megoldása a következő évtized egyik legfontosabb kihívása marad - állapítja meg az ILO. Magyarország problémái e tekintetben nem kirívóak, bár egyes vélemények szerint a "magyar megoldás" egy nagyszabású társadalmi kísérletnek tekinthető.

Az öregedő társadalom mellett a kelet-közép-európai (KKE) országok számára komoly kihívást jelent a nyugdíjrendszerük hosszú távú fenntarthatósága, főleg annak szem előtt tartásával, hogy azok fő célkitűzéseit (a megfelelő szintű nyugdíjak biztosítása és azok értékének megőrzése) ne veszélyeztessék - állapítja meg a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) egy nemrégiben kiadott, a kelet-közép-európai régió országainak nyugdíjreformjait vizsgáló kiadványában.

Ráadásul a KKE-régió országainak a nyugdíjrendszer alakítására szűk mozgástere maradt miután a nagyvonalú juttatások nagy részét már jelentősen visszavágták: mindezek eredményeképpen elégé lekorlátozódott a további alapvető intézkedések meghozatalához szükséges szabályozói eszköztár, amit még az öregedő társadalmak által jelentkező demográfiai problémák is tovább szűkítenek - figyelmeztet az ILO.

Egy nyugdíjasra kettőnél kevesebb járulékfizető jut

2010-ben az EU-27-ek állami nyugdíjkiadása a GDP 10,2 százalékát tette ki, ami 4,1 (Írország) és 14 százalék (Olaszország) között szóródott. A 12 új EU-tagállam kormányai a GDP 9,2 százalékát költötték nyugdíjra. A kelet-közép-európai tagok relatíve magas GDP-arányos nyugdíjkifizetései általában a magas, 50 százalék feletti függőségi rátának tulajdoníthatók, ami azt mutatja, hogy kevesebb, mint két aktív járulékfizető jut egy nyugdíjasra.

Az ILO megjegyzi, hogy ezekben az országokban a biztosított alkalmazottak és a munkaadók általi befizetésekből származik a nyugdíjrendszerek bevétele, amelyek az utóbbi években ráadásul jelentősen visszaestek. Ezek a források ráadásul nem is fedezik a vizsgált országokban a nyugdíjrendszerek kiadásait. A jelenlegi nyugdíjalapok hiánya elérte ezekben az országokban a GDP 4 százalékát, amelyet általában központi költségvetésből finanszíroznak. Ennek a deficitnek egy része a második pillér tranzakciós költségeihez volt köthető - jegyzi meg az ILO.

Több régiós tagállamban a válság miatti pénzügyi megszorítások a nyugdíjrendszereket sem hagyták érintetlenül, amelyek a kormányzati kiadáscsökkentésre meglehetősen érzékenyen reagáltak, hiszen a hiányuk fedezete a büdzsétől erősen függ. Az ennek nyomán kihirdetett nyugdíjjogosultságokban jelentkező költségcsökkentések társadalmi feszültségekhez vezettek - áll az ILO tanulmányában.

A régióban a 2009-2011 közötti időszakban végrehajtott nyugdíjreformok közös vonásait felsorolva az ILO megjegyzi, hogy azok végrehajtásának fő kiváltója az a pénzügyi nyomás volt, amelyet a pénzügyi felügyeletek és nemzetközi intézmények gyakoroltak a kormányokra a főleg a nyugdíjrendszer miatt okozott hiányszint fenntartása érdekében.

Az ILO rámutat, hogy a kiadványában vizsgált nyolc ország közül egy sem növelte hatékonyan az összhozzájárulás mértékét az aggregált kereslet folytatódó csökkenésének elkerülése érdekében. Bár ezzel egy időben több olyan ország, ahol működött második pillér, csökkentették az állami hozzájárulást vagy elhalasztották az állami hozzájárulás emelését annak érdekében, hogy több forrást irányíthassanak az állami rendszerbe. Az összes szóban forgó ország a meghozandó intézkedéseiben a nyugdíjjuttatások csökkentésére összpontosított - ezek közül az egyik legjellemzőbb az indexálás módosítása volt.

Társadalmi kísérlet a magyar megoldás

Az ILO Magyarországról szóló részében a legutóbbi fejleményeket összegezve megállapítja, hogy a nyugdíjrendszer a kétpilléres - a társadalombiztosítási rendszerből és az önkéntes nyugdíjpénztári rendszerből álló - modell felé tart. A nemzetközi szervezet szerint a második pillér felszámolása után arra lehet számítani - legalábbis a következő néhány évben -, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer finanszírozása csak a tényleges befizetésekből, a központi költségvetésből származó kiegészítés nélkül történik. Ugyanakkor az ILO szerint a társadalomban és a munkaerőpiacon hosszú távon bekövetkező változások egyre nagyobb nyomást jelentenek majd a rendszerre, ami a nyugdíjjárulékok emelése felé hat.

A nemzetközi intézet megjegyzi, hogy bár a kormány tett arra ígéretet, hogy az új nyugdíjrendszer működéséhez szükséges jogszabályi feltételeket megteremti, 2011. végéig konkrét intézkedések nem történtek. Az ILO azt feltételezi, hogy az új rendszer várhatóan a nyugdíjkorhatár kitolásával a hosszabb munkában eltöltött időszakra összpontosít majd a korkedvezményes- és rokkantnyugdíjak további szigorításával és a rendszer átláthatóbbá tételével. Utóbbit arra értik, hogy a biztosítottaknak az általuk befizetett összegekről információval szolgálnak majd.

A szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormánynak az önkéntes befizetéseket ösztönző intézkedéseket is hoznia kell annak érdekében, hogy ez a pillér nagyobb szerepet tudjon játszani az állami nyugdíjak kiegészítésében. Mivel a demográfiai és munkaerő-piaci trendek jelentősen kapcsolódnak a nyugdíjkérdéshez, a szükséges lépéseket időben meg kell tenni a hirtelen szabályozásbeli változások elkerülése érdekében - figyelmeztet az ILO.

A nemzetközi szervezet mindezek mellett megjegyzi, hogy azok a kihívások, amelyekkel Magyarország szembesül, nem különböznek jelentősen más európai országok problémáitól. Bár nincs mindenkire egyformán alkalmazható, egyetlen jó megoldás ezekre a közös problémákra, az is elmondható, hogy Magyarország "egyedülálló megoldása" egy újabb - az elmúlt 20 évben kivitelezett intézkedésekhez hasonlóan - nagyszabású társadalmi kísérletnek nevezhető - áll a magyarországi rész összefoglalójában.

A jelen generáció felelőssége

Egy jól működő nyugdíjrendszer a szociális rendszer fontos része, ami a tagjait képes megvédeni az öregedés, a munkaképtelenné válás vagy a megözvegyülés miatt bekövetkező jövedelem-visszaesés következményeitől. Az ILO hangsúlyozza, hogy a ma generációja etikai felelősséggel tartozik azért, hogy ezt a társadalmi eszközt jó állapotban hagyja rá az utókorra.

A nemzetközi szervezet szerint emiatt a következőkre kell kiemelt figyelmet fordítani a jövőben:

A nyugdíjjárulékok fizetésének szélesebb körre való kiterjesztése a törvény betartatása és a behajtás hatékonyságának javítása mellett, ami nemcsak a rövid távú fiskális következmények miatt fontos, hanem a munkavállalók nyugdíjjogosultságának hosszú távú biztosítása érdekében is.

A jövőbeni intézkedéseknek a munkában töltött évek meghosszabbítására és a magasabb nyugdíjkorhatár elérésére kell összpontosítania. Ezzel kapcsolatban a kihívás egy új, a munka és nyugdíj közötti egyensúly megtalálásában áll, különösen a változó életmódok és a nemek társadalmi és gazdasági szerepének változása fényében. A nyugdíj és a munka világa - amely a munkában töltött évek növelésére ösztönöz - közötti rugalmasabb átjárhatóság megteremtése érdekében összehangolt nyugdíj és munkaerő-piaci intézkedések szükségesek - véli az ILO.

Bár a nyugdíjrendszer finanszírozásának erőteljes korlátot szabnak a demográfiai folyamatok, az állami nyugdíjrendszereknek az ILO szerint továbbra is az idősek, a munkaképtelenek és a megözvegyülők védelmének alapját kell szolgálnia. Ezt szem előtt tartva, a jövőbeli juttatás mértékében és a védelmet biztosító rendszer működésében (a garantált minimum nyugdíj, a nyugdíjak értékének megőrzésére megállapított indexálási szabályok) minden érintett részéről egyetértés szükséges, amelyhez az ILO ide vonatkozó egyezményei is támpontul szolgálnak - teszi hozzá a tanulmány.

A nemzetközi szervezet arra sarkallja a döntéshozókat, hogy az egyéni megtakarítások növelését ösztönözzék, és hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek támogatják a foglalkoztatási és magánnyugdíj-megtakarításokat. Ehhez a szervezet fontosnak tartja a társadalom pénzügyi ismereteinek javítását is, különösen a nyugdíj-megtakarításokhoz kapcsolódóakat oktatáson vagy különböző tájékoztatási kampányokon keresztül.

Az ILO szerint a döntéshozatali folyamat fontos aspektusa a nyugdíjreformnak, ezért a társadalmi konszenzus elérése érdekében a demokratikus döntéshozatali párbeszéd fontosságát emeli ki. A reformok hatékony kivitelezése során az ILO szerint a kormánynak és a nyugdíjhatóságoknak a döntéshozatali képességét erősíteni kell, a szociális partnereknek pedig a nyugdíjreformról szóló vitában kell aktívabb szerepet vállalniuk.

Az ILO felhívja a figyelmet: nincs csodaszer, vagy mindenki számára egyformán alkalmazható jó módszer a nyugdíjak problémáira. Minden országnak meg kell találnia a saját nemzeti sajátosságaira alkalmazható szabályozási mixet. Ezek fényében az elkövetkezendő évtizedben is fontos feladat marad a nyugdíjreform végrehajtása.

A nyugdíjrendszerek átalakításánál azonban - azok hosszú időt igénylő természete miatt - szem előtt kell tartani, hogy a reformok kivitelezésében az átmeneti időszakra elegendő időt kell hagyni, ezért a nemzetközi szervezet azt sürgeti, hogy a kormányok tegyenek jelentős és proaktív lépéseket 2020-ig, amikor a demográfiai öregedés elkezd felgyorsulni.

Forrás: napi.hu

Vissza
2010.
március
03. 13:59

A nyugdíjasok a politika szakértői?

A nyugdíjasok a politika szakértői? A választópolgárok 45 százaléka egyáltalán nem követi nyomon a politikai hirdetéseket, míg 38 százaléka pártállástól függetlenül minden hirdetést figyelemmel kísér – többek között ez derült ki a KutatóCentrum és a Marketing&Média közös felméréséből.
Tovább
2010.
szeptember
29. 07:31

A nyugdíjasok menthetik meg az országot

A nyugdíjasok menthetik meg az országot A magyar kormány joga eldönteni, milyen gazdaságpolitikai eszközöket választ a foglalkoztatás növelésére, az unió ebben tud támogatni. Ezt mondta a Napi Gazdaságnak Andor László, az EU munkaügyi biztosa, aki szerint a magyar költségvetési mozgásteret segítheti a nyugdíjreform változó elszámolása.
Tovább
2011.
február
26. 11:07

A nyugdíjbiztosítások felé fordulnak a biztosítók

A nyugdíjbiztosítások felé fordulnak a biztosítók A válság visszafogta a nem életbiztosításokból származó díjbevételeket, így a magyar biztosítók idén az életbiztosításokban látják a növekedést, ennek egyik típusa, a nyugdíjbiztosítás. A magánnyugdíjpénztárak csaknem teljes megszüntetése újra előtérbe helyezte az idős korra történő megtakarítást, de az uniós népesség elöregedése generálissá teszi ezt a problémát. Az Aviva Életbiztosító felmérése szerint az európai polgároknak évente 1.900 milliárd euró plusz megtakarításra lenne szükségük ahhoz, hogy nyugdíjas éveikben is normál életszínvonalon tudjanak tovább élni. Ez a szám az Európa Unió 2010-es GDP-jének 19 százalékát teszi ki.
Tovább
2011.
február
21. 22:56

A nyugdíjgondok miatt mindenütt be kell avatkozni

A nyugdíjgondok miatt mindenütt be kell avatkozni Tavaly ugyan beindult a növekedés a gazdaságban, de ez még nem látszódott a munkaerőpiacon. 2008 a pénzügyi szektor szempontjából, 2009 a gazdasági növekedés szempontjából, 2010 pedig a foglalkoztatás szempontjából volt katasztrófa - mondta Andor László, foglalkoztatási, szociális ügyi és társadalmi befogadásért felelős biztos a Joint Venture Szövetség rendezvényén.
Tovább
2011.
február
05. 17:39

A nyugdíjkorhatár emelése jó ötlet, de van egy probléma

A nyugdíjkorhatár emelése jó ötlet, de van egy probléma Németországnak nagyobb szüksége van az idősebb dolgozókra, mint valaha, hogy lendületben tartsa az iparát és finanszírozni tudja a nyugdíjrendszert.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART