2011.
február
19. 15:53

Nyugdíjmilliárdok: nagyon oda kell figyelni

pénzfogás Bár lezárult a magánnyugdíjpénztárban maradásról szóló nyilatkozattétel határideje, továbbra is sok a fontos részlet az üggyel kapcsolatban, amelyre nemcsak az állami szerveknek, hanem a lakosságnak is nagyon oda kell figyelni. A mögöttünk hagyott hét és az elvétett 2010-es államháztartási hiánycél azt is megerősítette, hogy a kormánynak nemcsak erre, hanem a készülő költségvetési intézkedéscsomag tartalmára és méretére is kiemelt figyelmet kell fordítania, elkerülendő az esetleges piaci csalódást.

Nyugdíjügy - Van még bőven teendő

Miután január 31-én lezárult a nyilatkozattételi határidő a nyugdíjpénztárban maradás ügyében, most indul csak az egész ügy igazán bonyolult fázisa: az átlépő tagok megtakarításain elért reálhozamok kiszámítása és majd kifizetése, az államhoz átkerülő vagyonelemek felmérése, majd az államadósság csökkentés és a vagyonértékesítés igen körültekintő végrehajtása.

A Portfolio.hu egyik e heti cikke rámutatott, hogy az átlépő tagoknak melyek a teendői a reálhozam igénylés érdekében és az mikorra várható. Kiderült, hogy az állami rendszerben az egyéni számlavezetésre várhatóan még legalább egy évet kell majd várni.

Egy másik cikkünkben azt jártuk körbe, hogy pontosan hogyan is zajlik majd az államadósság csökkentése, illetve azt, hogy mi lesz a fennmaradó vagyonelemek sorsa, mi történik például a részvényekkel. Egy további elemzésben azt a témát boncolgattuk, hogy mit lehet kezdeni az államhoz kerülő jelentős összegű zártkörű alapok vagyonával, ugyanis számos komoly kérdés is felmerül az ügyben. Az Alkotmánybíróság egyébként a legutóbbi hírek szerint rövidesen napirendjére tűzi a magánnyugdíjpénztári átalakítások ügyében érkezett beadványokat.

Elcsúszó költségvetés(ek)

A hét talán legfontosabb gazdaságpolitikai fejleménye az volt, hogy kiderült: nagy valószínűséggel elvétette a kormány a 2010-es államháztartási hiánycélt, noha annak tűzön-vízen való elérését korábban minden fórumon megígérte. A kormány mentségére legyen mondva: év végén láthatóan mindent megtett a költségvetési szigor érdekében, de a jelek szerint javarészt a "sötét foltot" jelentő önkormányzati szektor költekezése okozta az egyébként feltehetően kis csúszást.

Egy másik, szintén nagyon fontos fejlemény az volt, hogy kiderült: elszámolhatta az idei költségvetést a kormány és a nyugdíjvagyon nélküli 3% alatti hiánycél nem jönne össze, ezért lehetett szükség a sebtében összerakott 250 milliárd forintos költségvetési stabilitási tartalékra.

A készülődő költségvetési kiigazító csomagról egyelőre Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédéből csak annyit tudunk, hogy a bejelentések március közepére csúsznak, illetve azt, hogy az ún. hamburgeradóra biztosan számíthatunk, mint költségvetési bevételi forrás.

A Portfolio.hu kalkulációi szerint a készülődő csomaggal "alsó hangon" 1000 milliárd forintos egyenlegjavulást kellene elérnie a kormánynak, hogy középtávon valóban megnyugtatóan alakuljanak a büdzséfolyamatok. Egy másik lehetőségként esetleg az adócsökkentési ígéretekből lehetne visszavenni, de az adóügyekért felelős helyettes államtitkár a Portfolio.hu-nak adott nyilatkozatban elvetette ezt a gondolatot.

A fenti kihívásokat látva az egyik banki elemző szerint nagyon érdekes lesz azt látni, hogy a kormány hogyan találja meg az egyensúlyt a megszorítások nélküli gazdaságpolitika és a fenntartható költségvetési kiigazítás között. Egy másik szakértő óvatosságra intett, illetve a túlzott optimizmusra figyelmeztetett a magyarországi kilátásokkal kapcsolatban, mert úgy látja, hogy a magyar gazdasági vezetés inkább rövid távú szemlélettel dolgozik a kiigazító csomagon.

A héten megtudtuk, hogy ki vezeti majd azt az új Költségvetési Tanácsot, amelynek elvileg már véleményt kellene mondania a kormány kiigazító terveiről.

Kikényszerítené a kormány

Orbán Viktor kormányfő a hétfői beszédében jelezte, hogy az adórendszeri változtatások miatt az idén év eleji nettó bércsökkenéseket látva a kormány egy bér- és adómonitoring bizottságot hoz létre, hogy kivizsgálják a helyzetet. Később az is kiderült, hogy erős nyomásgyakorlással szeretné elérni a kabinet, hogy még a versenyszféra munkáltatói is emeljenek annyit az idei fizetéseken, hogy senkinek ne csökkenjen a nettó fizetése.

A kormány álláspontja szerint - noha az nem kötelező - mindenkinek be kellene tartania az Országos Érdekegyeztető Tanácsban tavaly év végén született idei bérajánlást (4-6%-os béremelés), így elkerülhető lenne a fizetéscsökkenés. Egyesek szerint akár jogszabályt is lehetne ezen cél elérése érdekében hozni.

Egyébként a friss adatok szerint a bruttó bérek intenzíven csökkentek tavaly év végén (a nettó enyhén emelkedett), így a reálbérek is jelentősen mérséklődtek decemberben. Szintén friss adatok szerint tavaly a negyedik negyedévben kissé megtorpant a magyar gazdaság lendülete, igaz az infláció érdemben lassult.

Utóbbi sokat nyom a latba a jövő hétfői jegybanki kamatdöntéskor. Annak kimenetele az általunk készített elemzői felmérés szerint nagy valószínűséggel a 6%-os kamatláb szinten tartása lesz. Elsősorban nem a hazai fejleményekkel függött össze, de fontos, hogy a forint pénteken e havi mélypontjára süllyedt a svájci frankkal szemben és a jegyzések a 210-es szintig emelkedtek.

Lényeges fejlemény volt még a héten, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésére vonatkozó szabályt ez év május 31-i hatállyal.

Egy sajtójelentés szerint a német távközlési óriás, a Deutsche Telekom úgy döntött: új szolgáltató központját nem Magyarországon, hanem Szlovákiában hozza létre. Az ilyen típusú hírek is megalapozzák annak az elemzésünknek a tartalmát, amely szerint a magyar gazdaság közép távú növekedési kilátásai távolról sem olyan kedvezőek, mint ahogy azzal a nemzetgazdasági tárca hivatalosan számol.

Úgy tűnik, igencsak hatottak a kormányfő közelmúltbeli szavai: egyetlen hónap alatt ugyanis két évvel 2018-ra tolódott a piaci konszenzus szerint a valószínű magyar euróbevezetés dátuma.

Egy bő 1 milliárd dolláros, hatalmas magyarországi ingatlanpiaci tranzakcióról is hírt adtunk a héten, ahogy elemeztük a vegyesre sikeredett MOL-gyorsjelentést. Beszámoltunk az Erste Bank elnökének lemondásáról, a Raiffeisen Bank új vezetőjének terveiről, illetve a K&H Bank kedvező negyedéves és éves teljesítményéről.

Feszültség itt is, ott is

A friss piaci jelek szerint újra egyre forrósodik a levegő Portugália körül, nő a nyomás az országon, hogy fogadja el minél hamarabb a nemzetközi pénzügyi segítséget, de ezt nem teszi meg az ország vezetése.

Nemcsak ez a téma okozott feszültséget a napokban a fizetési övezetben, hanem az is, hogy rendkívüli mértékben megnőtt a végszükség esetén igénybe vett hitel állománya az Európai Központi Banktól, amelynek pontos oka egyelőre nem ismert.

Bár globális szinten ugyancsak a nyugtalanságot jelzi, hogy újra rendkívül nagy tőkekivonás mutatkozott a feltörekvő piacokról, de az nyugtató, hogy a mi térségünket ez elkerülte. Az is nyugtalanító tényező volt világszerte a befektetőknek, hogy a tunéziai és egyiptomi fejleményeken felbátorodva számos arab országban (véres) tüntetések zajlottak a hatalmon lévő politikai erők ellen és egyelőre nem látszik, hogy ez a folyamat hova vezet.

Forrás: portfolio.hu

Vissza
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART