2011.
augusztus
09. 08:26

Nyugdíjpénztári számháború

Címkék:
Stabilitás Pénztárszövetség – Számításaink szerint, amennyiben a jelenlegi nyugdíjpénztári vagyon összes befizetését a rendszer fennállása alatt magyar állampapírban helyezték volna el, akkor az most mintegy 3680 milliárdot érne, 700 milliárd forinttal többet az idei év március végi összesítésnél, amikor is 3160 milliárd forint volt a számlákon – jelentette ki hétfői, Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Ez egy átlagos munkavállalóra vetítve, aki a rendszer indulása óta fizetett, azt jelenti, hogy a számláján lévő teljes – hozammal együtt értendő – összeg 2,3 millió forint helyett 2,5 millió forint lenne.

Nyugdíjpénztári vélemények szerint ugyanakkor egy ilyen összehasonlításkor nem szabad elfelejteni, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert 20–30 éves időszakra találták ki, azaz a költségvetésre gyakorolt kedvező hatásait igazán akkor kezdte volna el „érvényesíteni”. Kérdésünkre, hogy vizsgálták-e, vagy készülnek-e vizsgálni, hogy ilyen időtávlatban milyen hatása lett volna egy működő rendszernek a költségvetésre, Selmeczi Gabriella úgy válaszolt: „Minden elemzőt arra biztatok, vizsgálják, hogyan befolyásolná a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer Magyarország helyzetét. A kérdést mindenesetre rendszerszerűen kell vizsgálni. Ez a felállított intézményi hálózat pedig nemcsak a magyar, hanem több európai ország számára is gondot jelentő demográfiai problémákat nem oldja, nem oldotta volna meg. Azt gondolom, hogy életveszélyes volt a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer” – fogalmazott. A miniszteri megbízott hangoztatta: amennyiben a nyugdíjpénztárak nem jöttek volna létre, akkor ma a GDP-hez viszonyított államháztartási hiány nem 80, hanem csak 70 százalék közelében lenne, miután a bruttó hazai termék egy százaléka került évente a kasszák számlájára.

Mindezekre Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke közleményben reagált. Kifejtette: a pénztárakat tömörítő érdek-képviseleti szervezet értetlenül áll az elmúlt napok kormányzati megnyilvánulásai előtt, amelyek sok esetben nélkülözik a tényeket, vagy valós tényeket tüntetnek fel hamis színben. Mindez súlyosan aláássa nemcsak a pénztárak, hanem általában a pénzügyi közvetítőrendszer iránti állampolgári bizalmat. A szövetség indítványozza, hogy a miniszterelnöki megbízott hozza nyilvánosságra hétfői kijelentéseinek alapját képező számítások metodikáját és az annak alapját képző adatsorokat. A szövetség ugyanis az elmúlt időszakban már többször jelezte a kormányhoz közelálló kutatóintézeteknek, hogy hibás számítási metodikát alkalmaznak, amikor a magánpénztári rendszer államháztartásra gyakorolt hatását próbálják megbecsülni. Ha ugyanis megvizsgálták volna a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) 1998 és 2010 közötti idősorait, látható, hogy ebben az időszakban közel 160 ezren visszaléptek az állami rendszerbe, ami jelentős torzulásokat eredményez a kormányzati számításokban. A tévedés mértékét azonban a Stabilitás Pénztárszövetség a számítás alapját képező tényleges adatsorok nélkül nem tudja megbecsülni.

A közlemény szerint nem ad valós képet a reálhozamban nem részesülő tagok számáról az a kormányzati kommunikáció sem, amely elhallgatja, hogy a kifizetésben nem részesülő volt pénztártagok mintegy negyven százalékának semmilyen befizetése nem volt. Az összkép azonban a pénztárakra nézve így is kedvező, hiszen a tagok 81 százalékánál pozitív reálhozamot értek el 1998 és 2010 között, az egy tagra jutó átlagos reálhozam pedig meghaladta 76 ezer forintot.

Bába Julianna közölte azt is: az elmúlt napokban több félreérthető nyilatkozat jelent meg a sajtóban a PSZÁF-ra hivatkozva. A hatóság azonban a teljes tagság alig 0,05 százalékánál, azaz 1500 embernél tárt fel hibát a reálhozam kiszámításánál, a sajtóban megjelent híradásokkal ellentétben csak ezekben az esetekben rendelt el kifizetési tilalmat a hatóság, a fennmaradó 99,95 százaléknál a reálhozam kifizetése rendben zajlik, vagy már be is fejeződött – fejtette ki. A közlemény ismerteti: az elmúlt napokban – a reálhozamok megérkezésével párhuzamosan – megszaporodtak a panaszügyek a pénztáraknál a reálhozam kiszámításának módjával kapcsolatban. Az érdek-képviseleti szövetség felhívja a figyelmet: a volt tagnak akkor van reál hozama, ha a tag egyéni számlájának egyenlege (piaci értéken) a jogszabályban fordulónapként megjelölt 2011. május 31-én nagyobb a törvényben meghatározott módon számított összegnél. A reálhozam mértéke minden egyes pénztártag esetében eltérő, mivel azt számos tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak: a tagsági jogviszony kezdete; a befizetett tagdíj nagysága; a tagdíjbefizetés rendszeressége; a pénztár- és portfólióváltás időpontja és iránya (az eltérő befektetési politikák, így hozamok miatt); az adott pénztári portfóliók teljesítménye, hozama az elszámolás fordulónapjáig; az infláció időbeli alakulása.

Forrás: Népszabadság

Vissza
2011.
augusztus
06. 09:43

Most a kormány tőzsdézi el a nyugdíjpénztári vagyont

Most a kormány tőzsdézi el a nyugdíjpénztári vagyont Csaknem 35 milliárd forint – számításaink szerint ennyivel ér kevesebbet a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban (NYAA) lévő magyar részvénycsomag értéke, mint május 31-én, amikor a nyugdíjpénztári vagyonból – az aznapi tőzsdei árak alapján – elszámolták a reálhozamokat. Úgy tűnik tehát, a kormány – miután megvádolta ezzel a pénztárakat – maga sem tesz mást, mint eltőzsdézi a hozzá került vagyont.
Tovább
2011.
augusztus
08. 06:39

Százmilliárdokkal lehetne több a nyugdíjvagyon

Százmilliárdokkal lehetne több a nyugdíjvagyon Egy jelentés szerint, ha a pénztárak állampapírokba fektették volna a pénzt, akkor 700 milliárddal több lenne a kasszában.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART