2011.
március
19. 05:28

Nyugdíjreform: a korhatár megemelése nem elegendő

OECD logo A jelenlegi nyugdíjreformok - a megemelt nyugdíjkorhatárok ellenére - még mindig nem elegendőek ahhoz, hogy a jövőben a nyugdíjköltségeket fedezzék - állapítja meg az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, nyugdíjreformokról kiadott jelentése.

Az OECD tanulmányában külön kiemeli Magyarországot, Görögországot és Írországot, mint olyan országok, amelyek nagyon komoly lépéseket tettek a nyugdíjrendszerük fenntarthatóságáért. Azt azonban az OECD is elismeri, hogy ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a nemzetközi mentőcsomagért cserébe az EU és az IMF is megkövetelte a reformokat. Az OECD szerint a hirtelen változtatás, míg költségvetési oldalon pozitív hatásokkal járt, addig a munkavállalók és nyugdíjasok szintjén áldozatokkal. Többek között a beavatkozások hatással voltak az emberek munkaerőpiaci, nyugdíjazási és befektetési döntéseire.


Az OECD szerint a kormányok közül többen a legkézenfekvőbb eszközhöz nyúltak, megemelték a nyugdíjkorhatár. Az szervezet szerint az országok felében már elkezdődött a kötelező nyugdíjkorhatár emelése, átlagosan most a nyugdíjkorhatár a férfiak esetében 63 év, míg a nők esetében 62 év.


Az OECD szerint azonban a megemelt nyugdíjkorhatár csak részben ad választ az öregedő társadalmak által felvetődő kérdésekre, ezért további, mind fiskális mind szociális értelemben felelős reformokra van szükség - mondta Angel Gurría, az OECD főtitkára, aki azonban azt is hangsúlyozta, hogy „nem kockáztathatjuk az időskori szegénység újjáéledését".

A nyugdíjrendeszerek áttekintéséről szóló jelentés (Pensions at a Glance 2011) szerint 2050-re az OECD országokban az átlag nyugdíjkorhatár mindkét nem esetében 65 évre fog emelkedni. Ez az emelés a férfiak esetében körülbelül 1,5, nők esetében 2,5 éves meghosszabbított aktivitást jelent. A jelentés azonban felhívja a figyelmet, hogy a várható élettartam ennél sokkal gyorsabban növekszik. Ez annyit jelent, hogy öt OECD ország kivételével a nyugállományban töltött időszak emelkedni fog. Az elmúlt időszakban végrehajtott reformok viszont jó irányba tett lépéseknek mutatkoznak az állami költségek megfékezése tekintetében - állapítja meg a jelentés.

A szervezet arra is rámutat, hogy a munkaképes korosztály száma az OECD országokban 2015-re fog tetőzni, s 2050-re már több mint 10 százalékkal csökkenni fog. Emellett a kormányoknak a juttatások csökkentésének hatásával is számolniuk kell a legkiszolgáltatottabb rétegeknél - figyelmeztet az OECD. A jelentés emellett azt is megjegyzi, hogy az OECD országaiban az 1990-es évek elejétől lezajlott nyugdíjreformok a jövőbeli juttatásokat átlagosan 20 százalékkal csökkentették már így is - derül ki a szervezet közleményéből.

Kedvező fejlemények


Kedvező fejleményként értékeli a szervezet, hogy hét ország egy alternatív korhatár-emelési eszközhöz nyúlt, a kötelező korhatárt ők a várható élettartam emelkedéséhez kötötték. Az EU tavaly a nyugdíjrendszerről szóló Zöld Könyvében is ezt javasolta, hiszen ezzel el lehet kerülni az eseti beavatkozást, a korhatár ugyanis automatikusan emelkedik, ahogy nő az emberek várható élettartama.


Az OECD szerint ugyanakkor meglepő, hogy csak viszonylag kevés ország nyúlt az automatikus korhatáremeléshez, aminek a legfőbb előnye, hogy a mindenkori aktívak számára világos, nagyjából kiszámítható feltételeket teremt. Az sem elhanyagolható szempont, hogy mindezzel a kormányok fenntarthatják a relatíve magas kezdőnyugdíj színvonalat, hiszen rögzítetté válik rendszerszinten a nyugdíjban töltött idő.


Több ország további intézkedéseket vezetett be a munkában töltött idő elnyújtására, így például a korai nyugdíjazási formák leépítésére illetve szigorítására került sor. Az OECD szerint viszont be kell azt is látni, hogy számos akadálya van még most is az idősek foglalkoztatásának. Pontosan ezért szükség van a kormányzat és a munkáltatók oldalán az életkor szerinti diszkrimináció visszaszorítására, az idősebb munkavállalók tovább- és átképzésének segítésére, valamint a munkakörülmények javítására.

Az OECD fokozattan felhívta a figyelmet, hogy nem szabad a foglalkoztatási válságot felhasználni mentségként a korábbi bukott politika visszaállítására, amikor a kormány inkább nyugdíjba küldte az embereket, mint hogy a munkaerőpiacon tartsa őket munkanélküli státuszban.


Felülvizsgálat szükséges


Egy követendő és megfontolandó alternatívának tartja az OECD az állami nyugdíj-ellátási rendszer felülvizsgálatát, és a szükségtelen pazarlás visszaszorítását. Érdekességként megjegyzik, hogy az a három ország (Kanada, Hollandia, Új-Zéland), ahol a legalacsonyabb az időskori szegénység jellemzően a GDP 4-5 százalékát költi az állam nyugdíjakra, jóval az OECD átlag alatt. Ezzel szemben Görögországban és Spanyolországban gyakorlatilag minden ötödik nyugdíjas szegénységben él, miközben bőven az OECD átlag felett költenek a kormányaik nyugdíjakra.


Az OECD úgy véli, hogy szükség lenne egy célzottabb redisztribúcióra az állami ellátások esetében, természetesen azt is szem előtt tartva, hogy ez ellenösztönzők kialakulásához vezethet, hiszen a járulékbefizetések és a kapott nyugdíj közötti kapcsolat gyengébb lesz a vagyonosabb munkavállalóknál. A szakértőik szerint viszont még ennek a káros hatásnak a felvállalásával is megéri ezt az utat választani, annál is inkább, mivel a társadalom öregedése miatt már most is köztudott, hogy az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága csak a járulékbefizetések alacsony belső megtérülési rátája mellett biztosítható.


A tények egyelőre csak részben igazolják az OECD felvetését, hiszen az alacsony jövedelmű csoportok védelme a nyugdíj-megállapításkor csak Finnországban, Franciaországban és Svédországban látható, míg Ausztráliában és az Egyesült Királyságban lehetett még erre példát találni. Viszont Ausztriában, Németországban és Japánban visszavágták a kezdőnyugdíjakat, és ennek áldozatul estek az alacsony jövedelműek is, míg Magyarország, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia szorosabbá tette a kapcsolatot a befizetések és a kifizetések között, részben vagy teljes egészében eltüntetve az újraelosztást.


Öngondoskodni kell


Az OECD szerint kulcsfontosságú az emberek öngondoskodásának ösztönzése. Számos országban láthatóan ilyen irányba mozdult el a politika, míg sok esetben most fognak csak ezzel a ténnyel szembesülni a döntéshozók.


Az OECD szerint az állami nyugdíj az alapja az időskori juttatásoknak, átlagban a bevétel 60 százalékát teszi ki, míg a maradék 40 százalék - szinte egyenlő mértékben - munkából származó jövedelemből és a magánnyugdíj valamint egyéb megtakarításokból származnak.

Az OECD szerint a jövőben is domináns szerep hárul majd az államra a nyugdíjrendszerben, azonban a részaránya fokozatosan csökkenni fog, a "hiányt" pedig a munkában töltött idő meghosszabbításával és magán megtakarításokkal lehet majd fedezni.


Sajnálatos a reformok visszafordítása

A válság természetesen sokat rontott ezen a képen, az emberek bizalma megrendült a nyugdíjalapokban veszteségeket látva, és sokan megkérdőjelezték, hogy biztonságos öregkori nyugdíj-kiegészítésre számíthatnak-e. Több ország is a nyugdíjreform visszafordítása mellett döntött, a kormányok részben vagy egészében felszámolták a nyugdíjrendszer magánpillérét, amit az állami nyugdíj megemelésével kompenzáltak. Mindez azért jött jól a kormányoknak, hiszen a járulékokat át lehetett csoportosítani az államhoz.

A szervezet véleménye szerint sajnálatos volt a reform visszafordítása, hiszen hosszabb távon egy diverzifikált nyugdíjrendszer (állami és magán vegyesen) a legjobb megoldás.

Forrás: Napi Gazdaság

Vissza
2011.
február
16. 20:33

"Egyértelműen negatív" - Leértékelték a nyugdíjreformot

"Egyértelműen negatív" - Leértékelték a nyugdíjreformot "Egyértelműen negatív" fejlemény volt Magyarország adósi megítélése szempontjából a magyar nyugdíjrendszer átalakítása, és ez volt a fő tényezője a magyar adósosztályzat decemberben végrehajtott, egyszerre két fokozatú leminősítésének - áll a Moody's Investors Service szerdán Londonban kiadott értékelésében.
Tovább
2011.
január
18. 22:43

67 éves közös európai nyugdíjkorhatárt javasolt Angela Merkel

67 éves közös európai nyugdíjkorhatárt javasolt Angela Merkel Érdekes javaslattal rukkolt elő a német kancellárasszony. Angela Merkel mai beszédében ugyanis többek közt egy egész EU-ra kiterjedő, egységes nyugdíjkorhatár megállapítását javasolta, méghozzá nem kevesebb, mint 67 éves korban. Kérdés azonban mit szólnak ehhez a tagállamok.
Tovább
2011.
február
08. 20:41

A Moody's-t nem hatotta meg a visszalépők nyugdíjvagyona

A Moody's-t nem hatotta meg a visszalépők nyugdíjvagyona Nem tervez változtatni a Moody's hitelminősítő a magyar állampapírok besorolásán azután sem, hogy a magánnyugdíjpénztár-tagok döntő többsége visszalépett az állami rendszerbe.
Tovább
2010.
január
24. 07:33

A nemzedékek közötti kölcsönös felelősség

A nemzedékek közötti kölcsönös felelősség A nemzedékek közti együttműködésről hazánkban mostanában főleg mint „nyugdíjkérdésről”, legújabban mint „nyugdíjkatasztrófáról” beszélnek. Ezeken a hasábokon szándékosan kerülünk minden napihírt, mélyebb kapcsolatokra, hosszabb lélegzetű folyamatokra figyelünk.
Tovább
2011.
február
26. 11:07

A nyugdíjbiztosítások felé fordulnak a biztosítók

A nyugdíjbiztosítások felé fordulnak a biztosítók A válság visszafogta a nem életbiztosításokból származó díjbevételeket, így a magyar biztosítók idén az életbiztosításokban látják a növekedést, ennek egyik típusa, a nyugdíjbiztosítás. A magánnyugdíjpénztárak csaknem teljes megszüntetése újra előtérbe helyezte az idős korra történő megtakarítást, de az uniós népesség elöregedése generálissá teszi ezt a problémát. Az Aviva Életbiztosító felmérése szerint az európai polgároknak évente 1.900 milliárd euró plusz megtakarításra lenne szükségük ahhoz, hogy nyugdíjas éveikben is normál életszínvonalon tudjanak tovább élni. Ez a szám az Európa Unió 2010-es GDP-jének 19 százalékát teszi ki.
Tovább
2011.
február
05. 17:39

A nyugdíjkorhatár emelése jó ötlet, de van egy probléma

A nyugdíjkorhatár emelése jó ötlet, de van egy probléma Németországnak nagyobb szüksége van az idősebb dolgozókra, mint valaha, hogy lendületben tartsa az iparát és finanszírozni tudja a nyugdíjrendszert.
Tovább
2010.
december
03. 23:19

Andor: az EU beleszólhat a tagállami nyugdíjrendszerekbe

Andor: az EU beleszólhat a tagállami nyugdíjrendszerekbe Az európai foglalkozás hirtelen bővülésére ugyan nem számít, de a költségvetési konszolidáció munkahelyekre gyakorolt esetleges negatív hatásától sem tart Andor László, a Bizottság magyar tagja, aki a BruxInfónak adott interjúban arra is figyelmeztet, hogy a nyugdíjrendszer átalakításának a fenntarthatóságot kell javítania, ami nem feltétlenül igaz a tervezett magyar intézkedésekre.
Tovább
2011.
február
11. 16:38

Az öngondoskodás eszközei – Kinek mi való?

Az öngondoskodás eszközei – Kinek mi való? Az elmúlt hetek nyugdíjrendszer körüli eseményei világossá tették, hogy az öngondoskodás mindinkább nélkülözhetetlen stratégiai eleme kell, hogy legyen a magyarok életének, hacsak nem akarnak nyugdíjas éveikben jelentős életszínvonal-romlást elszenvedni. Ugyanakkor más szempontok is érvényesülnek a lakosság pénzügyi megfontolásaiban az adókedvezmények kihasználásától a hitelterhek kezeléséig.
Tovább
2010.
november
21. 07:52

Bírálja a magyar nyugdíjrendszer átalakítását a Világbank vezető közgazdásza

Bírálja a magyar nyugdíjrendszer átalakítását a Világbank vezető közgazdásza A Világbank szakértője szerint a magyar nyugdíjrendszer önkéntes megtakarításokra támaszkodó pillérjét kellene megerősíteni. A vezető közgazdász rámutatott, hogy a hagyományos nyugat-európai modellek a társadalom elöregedése miatt egyre kevésbé fenntarthatóak, és egyre nagyobb deficitet generálnak, ezért reformra szorulnak.
Tovább
2010.
október
21. 10:34

Brüsszel vizsgálja a magyar magán-nyugdíjpénztári terveket

Brüsszel vizsgálja a magyar magán-nyugdíjpénztári terveket Az állam többet nem utal pénzt a magánnyugdíjpénztáraknak - mondta Orbán Viktor kormányfő egy televíziós interjúban. Most 2,8 millió ember tagja a 18 magánnyugdíjpénztárnak, akik összesen havonta 30 milliárd forintot fizetnek be az APEH-hez, amely tovább küldi az összeget a pénztárakba; az állam pedig ugyanekkora összeget betesz az állami nyugdíjkasszába. Korábban a miniszterelnök annyit mondott, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket csak 14 hónapig irányítja az állami nyugdíjkasszába.
Tovább
2010.
május
27. 20:50

Egymillióan tiltakoztak a nyugdíjreform ellen Franciaországban

Egymillióan tiltakoztak a nyugdíjreform ellen Franciaországban Elemzők szerint azonban az egymilliós részvétel nem elégséges ahhoz, hogy a kormányt eltérítse attól a szándékától, hogy az újraelosztáson alapuló nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának érdekében megemelje a jelenleg 60 éves nyugdíjkorhatárt
Tovább
2010.
december
21. 12:07

Elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer átalakítása

Elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer második pillérének megszüntetése szükséges, és szakmailag indokolható lépés a PSZÁF elnöke szerint. Szász Károly az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a magánkasszák működtetése drága volt, s a vagyonkezelésért fizetett díjak vizsgálata során jogszabálysértést is megállapított a felügyelet.
Tovább
2011.
február
01. 07:27

Emelkedő nyugdíjkorhatár Európában

Emelkedő nyugdíjkorhatár Európában Újabb európai országok próbálják meg későbbre tolni a munkavállalók nyugállományba vonulását. A demográfiai folyamatok megkövetelik, hogy egyre tovább dolgozzunk. Európában ma már több a nyugdíjas, mint a pályakezdő fiatal.
Tovább
2010.
december
23. 20:59

Fitch-igazgató: "sajnálatos a magyar nyugdíjreform visszafordítása"

Fitch-igazgató: "sajnálatos a magyar nyugdíjreform visszafordítása" ”Sajnálatosnak" nevezte a magyarországi nyugdíjreform „visszafordítását" az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában a Fitch Ratings illetékes igazgatója, miután a legnagyobb európai hitelminősítő bejelentette Magyarország visszaminősítését.
Tovább
2011.
január
19. 08:35

IMF: a nyugdíjpénztárak megmarkolása csak könyvelési lépés

IMF: a nyugdíjpénztárak megmarkolása csak könyvelési lépés Aggodalomra ad okot a Magyarországon - és kisebb mértékben Lengyelországban -tapasztalt könyvelési trükkök sora, és a költségvetési reformok hiánya a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Európai Osztályának egyik vezető tanácsadója szerint.
Tovább
2010.
december
27. 09:19

Kopátsy Sándor: szegény országban kevés, gazdag országban sok a nyugdíj

Kopátsy Sándor: szegény országban kevés, gazdag országban sok a nyugdíj Kopátsy Sándor szerint a kormánynak minden lehetősége megvan arra, hogy elindítsa a fejlődést, amelynek kulcsa a foglalkoztatottság növelése. Az egymillió munkahely nagy részét a mezőgazdaság adhatja Kopátsy szerint, de ehhez vissza kell szerezni az orosz piacokat és fejleszteni az öntözéses termelést. A nyolcvankilenc éves közgazdász bírálta az euró bevezetését és a magyarországi devizahitelezést, valamint beszélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez fűződő kapcsolatáról is.
Tovább
2010.
szeptember
05. 12:11

Mindhalálig munka: brutális változások a nyugdíjrendszerben

Mindhalálig munka: brutális változások  a nyugdíjrendszerben Egyre magasabb nyugdíjkorhatár mellett is egyre több nyugdíjast kell eltartaniuk Európa dolgozóinak, és a jövőben csak rosszabb lesz a helyzet. A következő évtized igazolhatja a korábbi borús előrejelzéseket.
Tovább
2011.
március
16. 10:05

Nyugdíj - Ha korán kezdjük, könnyebb lesz

Nyugdíj - Ha korán kezdjük, könnyebb lesz A pénz jobb, mint a szegénység, már csak anyagi szempontból is , mondta egykoron Woody Allen. Mindez nyugdíjas éveinkre is áll, azaz ha életünk e szakaszát nem akarjuk nélkülözésben tölteni, tanácsos korán elkezdeni a takarékoskodást.
Tovább
2011.
március
17. 17:25

OECD: Magyarországon korán mennek nyugdíjba az emberek

OECD: Magyarországon korán mennek nyugdíjba az emberek Magyarország egyike azoknak az OECD-országoknak, ahol az emberek a legkorábban mennek nyugdíjba - derül ki abból az összeállításból, amelyet a fejlett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői mutattak be csütörtökön Párizsban.
Tovább
2010.
december
22. 08:57

Orbán Viktor a nyugdíjrendszerről: "még nem értünk a végére"

Orbán Viktor a nyugdíjrendszerről: "még nem értünk a végére" A miniszterelnök szerint a kormány és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a gazdaságpolitikai elképzeléseket érintően "két különböző malomban őröl". Orbán Viktor kedden a Magyar Televízió Az Este című műsorában emellett arról is beszélt, hogy az évtized végénél hamarabb nem tűnik realitásnak az euróövezethez való csatlakozásunk. A kabinet munkájával elégedett a kormányfő.
Tovább
2011.
február
26. 09:46

Orbán: messzebbre kell menni a nyugdíjrendszer átalakításával

Orbán: messzebbre kell menni a nyugdíjrendszer átalakításával Az euróövezeten kívüli EU-tagállamoknak, így Magyarországnak is az az érdeke, hogy sikeres legyen a zóna 17 országának március 11-i csúcstalálkozója, és az euró helyzete stabilizálódjon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott Herman Van Rompuyjel, az EU állam- és kormányfői tanácsának elnökével.
Tovább
2011.
február
27. 12:49

Orbán: Nem az lesz az emberek célja, hogy mielőbb nyugdíjba menjenek

Orbán: Nem az lesz az emberek célja, hogy mielőbb nyugdíjba menjenek Sokan azt gondolják, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása, a nyugdíjak biztonságba helyezése csupán egy gazdasági probléma, olyan számítási kérdés, amelyet kockás lapon meg lehet oldani. Számomra a nyugdíj ügye sokkal inkább azzal függ össze, hogy mennyire becsüljük a munkánkat, mennyire becsüljük meg a ledolgozott évek értékét, és miképp oszthatjuk meg a lehető legjobban az időskori ellátás felelősségét az egyén és a közösség között – írja Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi Facebook-bejegyzésében, melyben a nyugdíj témakörében válaszolt a feltett kérdésekre.
Tovább
Kapcsolat
Nemzeti Civil Alapprogram
A program a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.

Magyar Távirati Iroda

Kikötő pART